161129. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás folyadék- vagy gázelegyek (fluid elegyek) folyamatos szétválasztására nyugvó szilárd tölteten

161129 3 .4 lonna valamelyik helyén. Az elegyből az egyik alkotórész szorbeálódik a tölteten, a másik pedig változatlanul áthalad és a vivőárammal elegyed­ve elvezethető. A kolonna másik helyén beve­zetett eluáló folyadék hatására a szorbeálódott komponens kiszorul a szorbensről és az eluáló folyadékkal együtt elvezethető, így a szorbens ismét szorpcióra alkalmassá válik. A folytonos szétválasztást azáltal valósítjuk meg, hogy a folyadékok be- és elvezetési helyeit időközön­ként a keringetett vivőáram haladási irányában egyenlő szakaszokkal előbbre helyezik. Ilyen módon a mozgóágyas eljárásokhoz hasonló mű­veleti körülményeket lehet elérni, a töltet moz­gatásával járó nehézségek nélkül. Ezen „szi­mulált mozgóágyas" eljárásnak egyik nagy hát­ránya, hogy a keringetett vivőáram a kolonna valamennyi pontján hígítja a termékeket, ami a további szétválasztásnál növeli a költséget. A másik hátrány, hogy a vivőáramot keringető szivattyút — a műveleti szakaszok helyének változtatása következtében — állandóan változó üzemi viszonyok között kell működtetni. Ez azt jelenti, hogy a szivattyút a várható legnagyobb és legkisebb folyadékáram közötti tartományban program szerint kell szabályozni. Találmányunk szerint a „szimulált mozgó­ágyon" megvalósítható szétválasztási művelete­ket keringetett vivőáram alkalmazása nélkül valósítjuk meg. Ennek következtében nincs szükség a vivőáramot keringető szivattyúra és annak — a műveleti szakaszok helyének válto­zásával együtt változó — bonyolult program szerinti szabályozására. A keringető szivattyú helyett a műveleti szakaszokkal egyező tulaj­donságú töltött szakaszokból álló nyomáski­egyenlítő szakaszt alkalmazunk és a mindenko­ri szétválasztáshoz szükséges belső áramlásokat a nyomáskiegyenlítő szakaszon átvezetett flui­dum mennyiségével állítjuk be. Találmányunk szerint állandósult üzemállapotban mind a mű­veleti szakaszokon, mind a nyomáskiegyenlítő szakaszon átáramló fluidáramok mennyisége ál­landó, ezért a szétválasztó berendezésben szük­séges valamennyi belső áramlást — beleértve a nyomáskiegyenlítő áramlást is — a különböző rendeltetésű szakaszok két vége között beállított állandó nyomáskülönbséggel lehet biztosítani. A megfelelő belső áramlásokhoz szükséges nyo­máskülönbségek értéke a fluidáramok be-, ill. elvezetési helyének változtatása közben is állan­dó marad, éppen ezért a szabályozás egyszerű eszközökkel, üzembiztosan megvalósítható. To­vábbi lényeges előnye eljárásunknak, hogy a nyomáskiegyenlítésre szolgáló fluidumot célsze­rűen külön vezetjük el a töltetről, így ez a flui­dum nem hígítja a szétválasztás termékeit és ezért a termékek továbbfeldolgozása gazdasá­gos. Találmányunk szerint egy vagy több kolonna végeinek összekapcsolása által létrehozott olyan zárt rendszerben, amelyben a kolonná(k) hossza mentén bármelyik irányban úgy áramolhat flui­dum, hogy a rendszerén áthaladva kiindulási helyére jut vissza, a kolonná(k)ba helyezett nyugvó szilárd töltetből — folyadékok vagy gá­zok be-, illetőleg elvezetésére alkalmas eszkö­zökkel — legalább négy azonos áramlási ellen­állású szakaszt képezünk. Az így kialakított töl­tött szakaszokból — az elválasztási folyamat megvalósításához szükséges fluidáramok be- és elvezetési helyének kijelölésével — kellő hosz­szúságú és azonos áramlási ellenállású' szaka­szok számánál kevesebb műveleti és nyomáski­egyenlítő szakaszt hozunk létre, majd a műve­leti szakaszok hossza mentén szükséges fluid­áramokat azáltal biztosítjuk, hogy a zárt rend­szeren belüli nyomáskülönbség-vektorok eredő­jét a nyomáskiegyenlítő szakaszon átvezetett fluidum mennyiségével nullára állítjuk. A folytonos szétválasztás megvalósítása érde­kében — a műveletek sorrendje (pl. szorpció, öblítés, eluálás, deszorpció, hűtés) által megha­tározott irányban és a műveletek előrehaladásá­tól függő időpontokban — azonos töltethosszú­sággal ismétlődően továbbhelyezzük a be- és el­vezetések helyét, közben azonban valamennyi műveleti szakasz áramlási ellenállása változat­lan marad. Ilyen módon a szétválasztás megva­lósításához szükséges nyomások állandósult üzemben nem változnak, és ezért a folyamat egyszerű eszközökkel üzembiztosan vezérelhető. Bizonyos esetekben — elsősorban kisebb be­rendezéseknél — igen előnyös eljárásunknak az a kiviteli módja, amikor a nyomáskiegyenlítő szakasz helyett szabályozható zárószerkezeteket használunk. Ebben az esetben az azonos áramlá­si ellenállású töltött szakaszok egymáshoz kap­csolódásánál a fluidum be-, ill. elvezetésére al­kalmas eszközöket, továbbá egy-egy szabályoz­ható zárószerkezetet is alkalmazunk. Ekkor a különböző műveleti szakaszok kapcsolódásánál levő nyomáskülönbségek okozta káros kevere­dést a megfelelő zárószerkezetek működtetésé­vel lehet megakadályozni. A nyomáskiegyenlí­tésre szolgáló zárószerkezetek átkapcsolása és a műveleti szakaszok helyének változtatása azo­nos időpontban történik. A folyamatban szerep­lő műveleteket — a zárószerkezetek célszerű kapcsolásával — jelentősen eltérő nyomásokon lehet megvalósítani. Ez tovább javítja eljárá­sunk gazdaságosságát, mert így a különböző műveletekhez mindenkor célszerű nyomást (pl. adszorpcióhoz túlnyomást, eluáláshoz csökken­tett nyomást) alkalmazhatunk. A találmányunk szerinti eljárás lényegét pél­daként az 1. ábra alapján mutatjuk be. A sza­badalmi igénypontok keretein belül a találmány szerinti eljárás természetesen még számos egyéb megvalósítási lehetőséggel bír. Legyen a példaként választott feladat egy A+B+C+D komponensből álló folyadékelegy szétválasztása A; B és C+D alkotókra. A szét­választáshoz egy olyan szilárd töltet — pl. vala­milyen adszorbens — alkalmas, amelyik A-t és B-t szelektíven adszorbeálja miközben a C+D szorpció nélkül továbbhalad. Szükséges továbbá egy vagy két eluáló folyadék, amely A-t és B-t szelektíven eluálja és így alkalmas az adszor­bens regenerálására. A példában egy eluáló fo-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents