161125. lajstromszámú szabadalom • Variábilis épületszerkezet, főleg középmagas és magas lakó- és cellás rendszerű középületek létesítésére

161125 7 8 közel 120 elemből tervezett elemcsaláddal mintegy 140 fajta alapegység-, közép-, ill. vég­szekció alakítható ki, amelyekből közel 160, ed­dig megtervezett lakásalternatíva és néhány egyedi loggia mellvéd alkalmazásával 5—18 szint között igen nagyszámú, egymástól eltérő épület formálható. Ezenkívül járulékos gyártás­technológiai előnyként jelentkezik, hogy az ed­dig kidolgozott 120 fajta vb.-elem a későbbiek­ben még részletesen leírt szerkezeti megoldás eredményéként — 8 féle térelem mellett — mindössze 31 féle sablon-konturméretet és 29 féle oldalzsaluzatot igényel. A találmányban rejlő további lehetőségek kiaknázásával, újabb alapegység-, közép- és végszekciók kidolgozá­sával, az elemek számának kismértékű szaporí­tásával a variációs lehetőségek száma hatvá­nyozottan tovább növelhető és néhány, az adott elemcsaládot kiegészítő vasbeton elem alkalma­zásával, különleges egyedi igényeket kielégítő építmények is létrehozhatók. A találmányunk szerinti épületszerkezet al­kalmazása esetén tehát a gyártástechnológiai előnyök mellett, eddig nem ismert mértékű flexibilitással formálhatók az iparosított építés­módokkal megvalósított épületek is. Ez a flexi­bilitás a belső térkialakítás, a homlokzat-, ill. tömegformálás — lakóházaknál az épületek la­kásmegoszlási aránya — és a belső tér utólagos átalakíthatósága vonatkozásában jelentkezik és így biztosítja egyrészt az adott emeleti szint azonos, változatlan szerkezeti vázrendszerén belül a legkülönfélébb lakások betervezhetősé­gét, másrészt az azonos elemekből szerelt épüle­tek homlokzati felületeinek hálós, horizontális és vertikális tagolhatóságával és néhány egyedi loggia-mellvéd segítségével a legkülönbözőbb homlokzati variációkat; az esetenként igényelt mennyiségű, nagyságú és megoszlási arányú lakást tartalmazó épületek egymástól eltérő vál­tozatos tömegformálását; végül a belső tér utó­lagos átalakíthatóságában jelentkező flexibilitás az egyes lakások könnyű átalakíthatóságát, a kis lakások egy részének utólagos egyesíthetősé­gét, a nagy lakások egy részének utólagos meg­oszthatóságát, az egyes lakások néhány terének a szomszédos lakáshoz való utólagos csatolható­ságát jelenti. Bár a találmány jó hatásfokkal alkalmazható a magrendszerű (Skarne), valamint a csúszó-, táblás- és térzsaluzatos technológiák területén is, a legelőnyösebben a paneles technológiák területén használható, mert azok zártságát fel­oldja és olyan, minden értelemben flexibilis építmények létesítését teszi lehetővé, amelyek­kel az eddigieknél gazdaságosabb és esztétiku­sabb lakótelepek és változatosabb városképek alakíthatók ki. Az egyes építmények a talál­mány szerinti épületszerkezetből, mind kiindu­lási alapból kifejlesztett igen nagy változatszá­mú alternatív megoldás közül kiválasztott, ill. azok alapján megtervezhető, az adott időben és helyen támasztott igényeknek legjobban meg­felélő tervcsalád tervei alapján építhetők meg. Egyes követelmények megváltozása esetén a tervcsalád, vagy annak egyes épületei helyett kiválaszthatók, ill. megtervezhetők a megválto­zott körülményeknek megfelelő újabb épületek anélkül, hogy a sabloncsaládot selejtezni kellene. Emellett lehetővé válik a házgyárak sablon­parkjának egységesítése, nagyobb időközön^ kénti cseréje, sőt — ha ez igény — több koope­ráló házgyár profilirozása egyes elemek gyártá­sára, s ezáltal az egyes gyárak által gyártott termékek szériaszámának nagymértékű növe­lése. összefoglalva tehát a találmányhoz fűződő előnyös új hatásokat, megállapítható, hogy an­nak révén a paneles épületek jelenlegi paramé­ter-változatainak a számát jelentősen csökken­teni lehet, a paneles, a magrendszerű, a táblás-és térzsaluzatos- technológiákkal tervezhető épületek paraméterei egységesíthetők, s ezáltal számos előregyártott szerkezeti elem és beren­dezés válik nagy szériákban gyárthatóvá és be­építhetővé az említett technológiákkal kivitele­zett épületekbe, és főként a paneles lakásépítés területén a következő alapvető követelmények­nek lehet a találmány szerinti épületszerkezettel eleget tenni: — építészeti és várostervezési követelmények­nek, mert egy elemcsaládból tervezett egységek­ből egymástól eltérően kialakítható, változato­san csoportosítható, ill. kapcsolható, nagy szé­lességű szekciókból összeállítható épületek léte­sítése lehetséges, amelyekkel változatos és épí­tészeti megfogalmazásukban színvonalas város­képek, gazdaságos közmű- és úthálózatok ala­kíthatók ki; — lakáspolitikai és a lakók által támasztott követelményeknek, mert lehetővé válik a kü­lönböző családok nagyságához, összetételéhez, foglalkozásához és az adott anyagi lehetőségek­hez legjobban simuló, a funkcionális és komfort igényeket magas színvonalon kielégítő, jól búto­rozható lakásokat tartalmazó épületek megvaló­sítása, az idők folyamán változó lakáspolitikai igények, valamint a lakók családi összetételében beálló változások rugalmas követése, a lakóépü­letek lakáson, esetleg szekción belüli egyszerű átalakíthatósága, a szobanagyságok, lakásfunk­ciók megváltoztatása, sőt egyes lakások össze­vonása, esetleg megosztása is; — a beruházási követelményeknek, mert le­hetővé válik az esetenként változó igényeknek megfelelő megoszlású, különböző nagyságú, alaprajzi elrendezésű és felszereltségű lakások gazdaságos és gyors megépítésének biztosítása, a műszaki igényeket jól kielégítő azonos váz­szerkezetű lakóépületekben; — a gyártási és kivitelezési követelmények­nek, mert viszonylag kis típusszámú szerkezeti elemből álló elemcsaládot kell gyártani jól gé­pesíthető, egyszerű, gazdaságos és nagy szériák­kal dolgozó gyártástechnológiával: a sablonpark teljes elhasználódásáig munkában maradhat, mert az elemek nem avulnak el rövid idő alatt, mint jelenleg; emellett az épületek helyszíni összeszerelése a maximális készültségi fokkal 10 15' 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents