161103. lajstromszámú szabadalom • Gyömölcsrázó és gyüjtőszerkezet alacsonytörzsű, kiskoronájú gyümölcstermő növények számára

161103 Államokon kívül Európa egyes országaiban is használnak, illetve végeznek velük kísérleteket. A felsorolt gépekkel az irodalom közlései szerint a kézi szedéshez viszonyítva mindössze 2—3-szorosára lehet az egy főre jutó betakarí­tott mennyiséget növelni. Hátránya ezeknek a gépeknek továbbá az is, hogy a rázópisztoly nagyon igénybeveszi a kezelőszemély kézcsuk­lóját. Ezenkívül a rázás hatására héjsérülések lépnek fel, így a lerázott termés hosszabb ideig nem tárolható. A betakarítási veszteség mintegy 5-10%-. A 155 462 szám alatt lajstromzott magyar szabadalom folyamatos rázási elven működő bogyósgyümölcs betakarító gép, amely sövény­művelésű, könnyen hajlítható ágazatú bogyós­gyümölcsűek — elsősorban málna — betakarítá­sára használható. A fenti betakarítási elvektől teljesen eltér az a feketeribiszke betakarító gép, melyet Angliá­ban alakítottak ki. Nevezett berendezés gépi vá­gószedést végez. Üzemeltetése a termesztéstech­nika teljes megváltoztatásán alapul; a termő­ágakat levágják és manipuláló helyre történő beszállítás után történik a gyümölcs elkülöní­tése. Ezzel az eljárással viszont csak két éven­kénti szedés lehetséges. Az ismertetett gépek hátrányait küszöböli ki a találmány szerinti megoldás, mely az alacsony­törzsű, kiskoronájú gyümölcstermő növények termésbetakarításához tökéletesebb megoldást ad. A bokor ágait egyenként rázó és a gyümöl­csöt külön felfogó szakaszos megoldás helyett olyan betakarítás végezhető, melynél az alacsony törzs rázása és a termés összegyűjtése, tisztítása, valamint a táblán való mozgatása egyszerre tör­ténik. A kézi szedéshez viszonyítva legalább tíz­szer termelékenyebb betakarítási technológiát biztosít. Emellett a gyümölcs héjsérülése teljesen kiküszöbölődik, ugyanakkor a kéziszedéssel el­lentétben nem kell külön műveletet a szedés után közbeiktatni a kocsány eltávolítására, mivel a gyümölcs kocsány nélkül válik le. Ez a tapasz­talat a ribiszkére és köszmétére vonatkozik. A találmány szerinti traktorra szerelt gyü­mölcsrázó és gyűjtőszerkezetet a „Fertődi mű­velésmódú" törzses bogyósgyümölcsűek betaka­rításánál vizsgáltuk, minthogy az az alacsony­törzsű, kiskoronájú formák betakarítására al­kalmas. A traktorvezető az oldalra szerelt két­részes rázó- és felfogókosarat a hidraulikus munkahenger segítségével kinyitja, majd a nö­vénysorok közé történő beállás után megáll a rázandó bokornál és összezárja a kosarat úgy, hogy a növény törzse a kosárfelek közé kerül­jön. Ezután a kosár segítségével az egész ala­csonytörzsű, kiskorona rázása és a gyümölcs gyűjtése, illetve ládába töltése egy-egy munka­állásban megy végbe. A gép felépítéséből adó­dik, hogy az eddig ismert betakarítási megoldá­sokhoz viszonyítva sokkal hatásosabb és gazda­ságosabb teljesítményt képvisel ez a megoldás. A rázás hatásosságát elősegíti és fokozza az az eljárás, mely szerint a növényt a betakarítás előtt megfelelő vegyszerrel kell permetezni. A „Fertődi vegyszeres kezelés" alkalmazásával a termés 95—98%-a betakarítható úgy, hogy a gyümölcs kocsány nélkül esik a gyűjtőkosárba 5 és héj sérülés egyáltalán nem fordul elő. To­vábbi előny, hogy kíméletesebb és rövidebb ideig tartó rázást kell a növényre átvinni. A 4 darab rajz a találmány szerinti traktorra szerelhető, alacsonytörzsű, kiskoronájú gyü­mölcstermő növények gyümölcsrázó és gyűjtő­szerkezetének kiviteli példányát szemlélteti, ahol az 1. ábra a gép rázó- és gyűjtőszerkezetét nyitott 15 helyzetben, a 2. ábra a rázó- és gyűjtőszerkezet zárt helyze­tét, a 3. ábra a gép felülnézetét, a 20 4. ábra az alacsony törzs megfogását és a le­rázott gyümölcsök két kosárfélből való kiveze­tésének megoldását mutatja. Az 1. és 2., valamint a 3. ábrán látható, hogy az 1 traktorra van a 2 tartóoszlop és 3 konzol 25 felszerelve, mely a traktortól oldalra nyúlik ki. A 3 konzol szolgál a 4 tartócsap rögzítésére, melyhez csap körül lengethetően csatlakozik az 5 függesztőszerkezet. Az 5 függesztőszerkezethez csatlakoznak a 6 kosárvázak 7 billentőkarjai, 30 melyek körív mentén mozoghatnak. A 6 kosár­vázak szolgálnak a 8 félgyűrük tartására, me­lyek a 9 rugalmas gyűjtőfelületek felső részét rögzítik. A 9 rugalmas gyűjtőfelület alsó része a célszerűen kialakított 6 kosárvázak aljához 35 csatlakoznak. A 6 kosárvázak zárófelületei 10 rugalmas anyaggal vannak bevonva. A traktorhoz közelebb eső gyűjtőkosár fél alsó részén látható a 11 gyümölcskivezető. A két kosárfél zárása-nyitása 12 hidraulikus munka-40 henger segítségével történik. A 6, 7, 8, 9, 10, 11 elemekből álló gyűjtőkosár­felek zárás után az alacsony törzset megfelelően összeszorítják, és a kiskoronájú növényt körül-45 fogják. A törzs a 13 hidraulikus motor vagy mechanikus forgásátszármaztató berendezés a 14 forgattyús hajtómű közbeiktatásával lengésbe hozza az 5 függesztőszerkezetet, illetve az össze­zárt gyűjtőkosár-feleket. Hidraulikus motor 50 alkalmazása esetén az olajnyomást a 17 szivattyú állítja elő, mely a 16 hajtóműre van felépítve. Olajtartályként a célszerűen kialakított 2 tartó­oszlop szolgálhat. A rezgés kiegyensúlyozatlan forgó tömeg segítségével is előállítható. A 14 55 forgattyús hajtóművel megfelelően beállított ki­lengésű és gyakoriságú rázás hatására a gyü­mölcsök a 9 rugalmas gyűjtőfelületekről a 12 gyümölcskivezetőn át a 18 szállítószalagra ke­rülnek. A 18 szállítószalagot a 15 vázszerkezet 60 tartja, mely a traktor hárompontfüggesztő be­rendezéséhez kapcsolódik. A 18 szállítószalag forgatását a traktor erőleadótengelyére szerelt 16 hajtómű biztosítja. A 18 szállítószalag által továbbított gyümölcs a 21 gyümölcsrekeszbe ke-65 rül. Közben a 19 ventillátorral keltett és meg-

Next

/
Thumbnails
Contents