161081. lajstromszámú szabadalom • Többsebességfokozatú áttételi kerékagy kerékpárokhoz, motorkerékpárokhoz és hasonlókhoz

15 161081 16 A 130 vezérlőcsap és 131 kapcsoló tárcsa hatására a második 129 röpsúly is kifordul, ugyanakkor a kiforduláshoz a kapcsolótárcsa által vezérelt 132 zárókilincsek is szabaddá válnak. Ez utóbbiak benyúlnak a 133 Vivőgyűrűbe, minek eredmé^ nyeként most már a 102 kerékagyhüvely is a 110 belsőfogazású kerék fordulatszámával van hajtva, éspedig az utazási sebességtől függetlenül. A 119 zárókilincsek túl vannak haladva. Egy további kapcsolásállásban a 117 zárókilincstartót a 141 nyomórugó erőhatásával szemben tengelyirányban oly mértékben eltoljuk, hogy a 135 dörzskapcsoló-rugó 136 rugószára szabadon el tud futni a 129 röpsúly 13-7 nyúlványának 138 külső szára mellett. A ..rugószár ebben az üzemállásban sem hat a 129 röpsúlyra, úgyhogy ezek egyedül csak a röperő hatása alatt vannak. . A 126 centrifugáikapcsoló 129 röpsúlyainak állása azután kizárólag a hajtófordulatszámtól függ. A 18—23. ábrák a töbsebességfokozatú áttételi kerékagy egy további példaképpeni kiviteli alakját mutatják. Szerkezeti felépítés szempontjából messzemenően hasonlít az előző példaképpeni kiviteli alakhoz. A 13—17. ábrákon feltüntetett hasonló alkatrészek számozását e kiviteli alak megfelelő alkatrészeinél is megtartottuk. A következőkben csak az eltérően kiképzett szerkezetrészeket ismertetjük. A 127 röpsúly tartón levő 145 ágyazócsapokon 146 röpsúlyok elfordíthatóan vannak elhelyezve. A 145 ágyazócsapok az előzőekben ismertetett kiviteli alak 128 ágyazócsapjaitól abban különböznek, hogy ezeknek mindig van egy a röpsúlyon tengelyirányban jelentősen túlnyúló vég, amely a zárókilincshüyely körbeforgásakor a 135 dörzskapcsoló-rugó 136 rugószára számára ütközőként szolgálhat. A 146 röpsúlyok a 13—16. ábrák szerinti kiviteli alak röpsúlyaitól abban különböznek, hogy ezek a szabad végen mindig egyoldalon csökkent szélességűek (főként a 17. és 23. ábra). Az ágyazás végén minden 146 röpsúlynak 147 nyúlványa van. Ez a 147 nyúlvány sugárirányban lefelé olyan határolóvonallal van kiképezve, ami megfelel magának a röpsúly megfelelő részének. A 147 nyúlvány belső kontúrján egyoldalon 148 ferde lemunkálás van. A 130 vezérlőcsappal és 145 ágyazócsappal szomszédosán e 146 röpsúlynál is tengelyirányú, U-alakú 137 nyúlvány van (23. ábra). Ha a 134 visszaállító rugó ereje a röperőnél nagyobb, akkor a normál sebességfokozat van bekapcsolva. Ha a röperő nagyobb a rugóerőnél, akkor a 132 zárókilincsek a 133 vivőgyűrűvel kapcsolatba jutnak és a gyorsjárati sebesség bekapcsolódik. A 146 röpsúlyon hiányzik a 140 nyúlvány. A 160 hüvely végén 149 ferde lemunkálás van kiképezve, amely a 148 ferde lemunkálással dolgzik együtt. A működés módja a következő: A 17. ábrán vázolt kapcsolásállásban a 115 =kerékagyrész tengelyirányban oly mértékben van a 102 kerékagyhüvelyben jobbra tolva, hogy a 135 dörzskapcsoló-rugó 136 rugószára a kerékagy üzeme folyamán körbefutás közben a tengelyirányú U-alakú 137 nyúlvány U-alakú 139 kimunkálásán áthalad és azután a meghosszabbított 145 ágyazócsaphoz ütközik. Ennél a kapcsolásállásnál a 160 hüvely a 17. ábrán felismerhető módon tengelyirányban a 146 röpsúlyokon belül van. A 146 röpsúlyokon levő, találmány szerinti 147 nyúlványok kapcsolatban vannak a 160 hüvellyel, mint ez főként a 19. ábrán látható. A 147 nyúlványok befordulása, azaz növekvő hajtó fordulatszámoknál a röpsúlyok kifelé való elfordulása meg van akadályozva, nincs lehetőség arra, hogy a 131 kapcsolótárcsára, illetve 132 zárókilincsekre hassunk. Az együttdolgozó 148 és 149 ferde lemunkálások megkönnyítik a 160 hüvelynek 147 nyúlványok alá vezetését. Mivel a 146 röpsúlyok nem fordíthatók kifelé és a 132 zárókilincsek nem tudnak kapcsolódni a 133 vivőgyűrűvel, a hajtás a fordulatszámtól függetlenül mindig a 119 zárókilincseken keresztül jön létre, azaz a kerékagyhüvely mindig a 103 hajtó fordulatszámával forog, -.,- • •••.-•';, Gyorsmenetnél a 115 kerékagyrész a 20. ábrán feltüntetett tengelyirányú állásba van tolva. A 146 röpsúlyokon levő 147 nyúlványok tengelyirányban a 160 hüvely mellé vihetők. A 136 rugószár a tengelyirányú, U-alakú 137 nyúlvány 138 külső szárához ütközik, mivel a 146 röpsúlyok mindig gyorsabban forognak körbe, mint a 136 rugószárat tartó 160 hüvely. A 146 röpsúly tengelyirányú 137 nyúlványára kerületi irányban a kerékagy hajtásirányával szemben súrlódóerő hat. Ezáltal olyan nyomaték jön létre, amely először a közvetlenül terhelés alá kerülő röpsúlyt kísérli meg kifelé fordítani. A mozgás a 130 vezérlőcsapon keresztül a 131-kapcsolótárcsa és ezáltal a másik röpsúlyra jut át, úgyhogy mindkét röpsúly kifelé fordul. A 131 kapcsolótárcsa elfordulása révén a 132 zárókilincsek kifeléforduláshoz szabaddá válnak és a 102 kerékagyhüvely 133 vivőgyűrűjében kapcsolatba kerülnek, minek eredményeként a kerékagyhüvelyt a 110 belsőfogazású kerék növelt fordulatszámával hajtjuk. A zárókilincstartón levő, eddig hajtáshoz bekapcsolt állapotban levő 119 zárókilincseket a most már gyorsabban forgó 102 kerékagyhüvely túlhaladja. A 21. ábrán a 146 röpsúlyoknak ez az üzemi állapota van feltüntetve, ezzel szemben a 22. ábrán az látható, hogy a 146 röpsúlyon levő 147 nyúlvány hogyan fordítható el a 160 hüvelynél, míg a 146 röpsúlytest a 102 kerékagyhüvelyhez hozzá nem fekszik. A 115 kerékagyrész további balra való eltolásánál a 136 rugószár kijön a tengelyirányú, U-alakú 137 nyúlvány körbeforgási teréből, úgyhogy a 146 röpsúlyok csak.a röperő hatása alatt vannak és a fordulatszámnak megfelelően beállnak. Kisebb fordulatszámnál a röpsúlyok megtartják a 18. ábra szerinti helyzetüket, azaz a hajtás a 119 zárókilincseken át jön létre. Na]0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8