161052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ariloxi- és ariltio-alkánsavak, sóik és funkcionális származékaik előállítására

5 A (III) általános képletű kiindulóanyagok, te­hát a 2-hidroxi-alkánsavakból, -alkánsavészte­rekből és -alkánsavamidokból levezethető klori­dok és bromidok, a 2^bróm-propionsa,v-etilész­ter előállításához (vö. Ann. 197, 13 [1879]) ha- 5 sonló módon állíthatók elő. Az ugyancsak a (III) általános képlet körébe tartozó megfelelő alkil-, ill. arilszulfonsavészterek az így előállított bro­midokból kiindulva, a megfelelő szulfonsav-sók­kal való reagáltatás útján, vagy pedig 2-hidroxi- 10 -alkánsavak, -alkánsavészterek vagy -alkánsav­aimidok alkáli jelenlétében valamely alkil- vagy arilszulfonsavkloriddal való reagáltatása útján állíthatók elő. Az alfa-halogénkarbonsavak elő­állíthatók továbbá karbonsavakból, az ismert al- 15 fa-halogénezési módszerek segítségével; az így kapott termékekből azután önmagukban ismert módszerekkel könnyen előállíthatók a megfelelő rövidszénláncú alkilészterek és az ugyancsak a (III) általános képlet körébe tartozó amidok is. 20 Az (I) általános képlet körébe eső (la) általá­nos képletű ariloxi-, ill. ariltioalkánsavak — ahol Rí, R,2, X és Y jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerin­tivel — és ezek alkálifémekkel vagy alkáliföld- 25 fémekkel képezett sói a találmány szerinti eljá­rás egy másik változata értelmében előállíthatók az ilyen savak valamely funkcionális származé'­kának hidrolízise útján is. 30 Az (la) általános képletű ariloxi-, ill. ariltioal­kánsavak funkcionális származékaiként e savak észterei, pl. rövidszénláncú alkilészterei, ciklo­hexil-, fenil- vagy benzilészterei, továbbá a meg­felelő nitrilek, aimidok és rövidszénláncú imido- 35 alkilészterek jönnek tekintetbe. Az (la) általános képletű karbonsavak ilyen funkcionális szárma­zékait valamely vizes ásványi savval való me­legítés, pl. 60—70%-os kénsavban vagy pl. 6 n sósav és jégecet elegyében történő forralás út- 40 ján hidrolizálhatjuk. Az ilyen eljárás esetén ka­pott (la) általános képletű szabad karbonsavak kívánt esetben alkálifém vagy alkáliföldfém­sóvá alakíthatók át. Ha az eljárást híg ásványi savval kívánjuk lefolytatni, akkor a kiinduló- 4g anyagok csekély vízoldhatóságára való tekintet­tel valamely oldásközvetítőszert kell alkalmazni. Ilyenként vízzel elegyedő szerves oldószerek, pl. rövidszénláncú alkanolok, tetrahidrofurán vagy a már említett jégecet jönnek tekintetbe. A hid- 50 rolízis lefolytatható azonban alkalikus közegben is, pl. alkanolos vagy vizes-alkanolos alkálihid­roxid-oldatban, kb. 50 C° és a reakcióközeg for­ráspontja közötti hőmérsékleten történő mele­gítés útján. Az ilyen eljárás esetén közvetlen 55 reakciótermékként kapott alkálifémsókból kí­vánt esetben felszabadíthatjuk az (la) általános képletű .savakat, pl. oly módon, hogy az alkáli­fémsót vízben oldjuk és ásványi savat adunk az oldathoz. 60 Az (la) általános képletű karbonsavak kiindu­lóanyagként felhasználásra kerülő funkcionális származékait az elsőnek leírt előállítási eljárás­hoz hasonló módon állíthatjuk elő, oly módon, hogy valamely (II) általános képletű fenol vagy 65 6 tiofenol alkálifémsóját a kívánt terméknek meg­felelő 2-brómalkánsavészterrel, -amiddal vagy -nitrillel reagáltatjuk. Az í%y előállított nitril­ből kiindulva előállíthatjuk továbbá a kiinduló­anyagként ugyancsak felhasználható imidoalkil­észtereket is, hidrogénklorid jelenlétében vala­mely alkanollal történő reagáltatás útján. Az (la) általános képletű karbonsavak funk­cionális származékainak egy további lehetséges előállítási módja abból áll, hogy a megfelelően helyettesített ariloxi-, ill. ariltiomalonsav vala­mely monoészterét vagy monoamidját, vagy va­lamely megfelelően helyettesített ariloxi-, ill. ariltio-ciánecetsavat dekarboxilezünk. A találmány szerinti eljárás egy harmadik változata értelmében az (Ib) általános képlet­nek megfelelő ariloxi-, ill. eriltioalkánsavak — ahol Rí, X X és Y jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerin­tivel — és alkálifémekkel vagy alkáliföldfémek­kel képezett sóik oly módon is előállíthatók, hogy valamely (IV) általános képletű vegyületet — e képletben Rí, X és Y jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt meghatározás szerin­tivel, Zi és Z2 pedig egymástól függetlenül rö­vidszénláncú alkoxikarbonilcsoportot vagy nit­rilcsoportot képviselnek — hidrolizáló reakció­körülmények között melegítünk addig, míg a Zi és Z2 csoportok egyike teljesen hidrolizál, a má­sik pedig hidrogénatomra cserélődik ki. A találmány szerinti eljárás e változatának egyik foganatosítási módja esetében a (IV) álta­lános képletnek megfelelő vegyületet valamely vizes ásványi savban, pl. 60—70%-os kénsavban vagy tömény sósavban melegítjük és a kapott (Ib) általános képletű karbonsavat kívánt eset­ben valamely alkálifém- vagy alkáliföldsémsóvá alakítjuk át. Ezt a reakciót szükség esetén vala­mely, a reakció szempontjából közömbös, vízzel elegyedő szerves oldószer jelenlétében folytat­hatjuk le, amikor is e szerves oldószer oldásköz­vetítőként szerepel vízben nehezen oldódó kiin­dulóanyag oldódásának elősegítésére. Ilyen ol­dószerként pl. rövidszénláncú alkanolok, tetra­hidrofurán, jégecet stb. alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárás e változatának egy további foganatosítási módja esetében a (IV) általános képletű vegyületet valamely alkanolos alkálihidroxid-oldattal, pl. metanolos kálium­hidroxid-oldattal, vagy vizes-alkanolos alkáli­hidroxid-oldattal melegítjük, majd az (Ib) álta­lános képletű karbonsav így kapott alkálifém­sójából kívánt esetben a savat felszabadítjuk. Az eljárás e foganatosítási módjának alkalikus közegben történő lefolytatása esetén olykor olyan elegyeket kapunk, amelyek a kívánt vég­termék mellett még tökéletlenül elszappanosított és tökéletlenül dekarboxilezett közbenső termé­keket is tartalmaznak. Ezeket azután, víztartal­mú ásványi savval, adott esetben valamely víz­zel elegyedő szerves oldószer jelenlétében, az el­járás előzőleg említett foganatosítási módjához hasonlóan történő melegítés útján alakíthatjuk 3

Next

/
Thumbnails
Contents