161034. lajstromszámú szabadalom • Porlasztófej

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. I. 29. (BO—1215) Közzététel napja: 1972. II. 28. Megjelent: 1974. I. 31. 161034 Nemzetközi osztályozás: F 02 n 69/08 V ti Bódi László esztergályos, Budapest Porlasztófej A találmány porlasztófej folyékony üzem­anyagnak, főleg olajnak tűztérbe, pl. belső­égésű motorok munkaterébe vagy kazánok égésterébe sűrített levegővel való bejuttatására, amely porlasztófej házának a sűrített levegő vezetékéhez kapcsolódó csatlakozó szerve, az üzemanyagot valamilyen üzemanyag-vezetékből az áramló sűrített levegőhöz juttató üzemanyag­tere, valamint a levegő-üzemanyagkeveréknek az égéstérbe való átjutására szolgáló befecsken­dező nyílása van. Folyékony üzemanyagnak pl. gázolajnak bel­sőégésű motor tűzterébe való beporlasztása egy vagy több nyíláson keresztül és több atmoszfé­ra nyomáson történik. A befúvatott üzemanyag komprimálása ilyen belsőégésű motoroknál egé­szen az önrobbanásig fokozódik. Más esetben — pl. olaj kazánoknál — nincs szükség nagy nyomással történő üzemanyag befúvatására, szükség van azonban arra, hogy az üzemanyag mikroszkopikus részecskékre legyen diszpergál­va, mert ez az égés tökéletességét mozdítja elő. Nyomásnélküli égésterekben természetesen nem kompresszió segítségével segítjük elő a gyúj­tást, hanem valamilyen gyújtó szerkezet ad indító gyújtást a folyamatos égés kezdetekor. Az üzemanyag beporlasztásának minőségét az üzemanyagnak a levegővel történő összekevere-10 15 20 25 désén kívül nagymértékben befolyásolja maga a porlasztó szerv szerkezeti fölépítése és teljesítő­képessége is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a belsőégésű motorok eddig ismert porlasztó szerveinek alkalmazása esetében a beporlasztott anyagnak aránylag tekintélyes része hasznos munkavégzés nélkül a munkatérből az égés­termékkel együtt eltávozik. Az égéstérbe az üzemanyagot az égés hatásfokának kedvezőbbé tétele érdekében diszpergált állapotban juttatjuk be. Minél tökéletesebb a diszperzió, annál jobb hatásfokot tudunk elérni. Az ismert porlasztószerkezeteknél az üzem­anyag beporlasztása geometriai változások, így pl. keresztmetszet szűkítése, ütközések stb. se­gítségével történik. Ismert módszer az ún. meg­szakításos vagy rezgőporlasztás, amelynél az üzemanyag befecskendezése valamilyen rugó erejének újból és újból történő leküzdésével történik. Az ilyen szerkezeteknél — a felületek gon­dos megmunkálása ellenére is — gyakran for­dul elő meghibásodás, mert ugyanaz a felület­rész szolgál az üzemanyag útjának lezárására és porlasztására egyaránt. Hátrányos magának a rugónak az alkalmazása is, mert maradó alak­változása vagy kifáradása esetén csökkenő erőt fejt ki, és ezáltal az eredeti rezgésszám is je-30 lentékenyen lecsökken. 161034

Next

/
Thumbnails
Contents