161034. lajstromszámú szabadalom • Porlasztófej
MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. I. 29. (BO—1215) Közzététel napja: 1972. II. 28. Megjelent: 1974. I. 31. 161034 Nemzetközi osztályozás: F 02 n 69/08 V ti Bódi László esztergályos, Budapest Porlasztófej A találmány porlasztófej folyékony üzemanyagnak, főleg olajnak tűztérbe, pl. belsőégésű motorok munkaterébe vagy kazánok égésterébe sűrített levegővel való bejuttatására, amely porlasztófej házának a sűrített levegő vezetékéhez kapcsolódó csatlakozó szerve, az üzemanyagot valamilyen üzemanyag-vezetékből az áramló sűrített levegőhöz juttató üzemanyagtere, valamint a levegő-üzemanyagkeveréknek az égéstérbe való átjutására szolgáló befecskendező nyílása van. Folyékony üzemanyagnak pl. gázolajnak belsőégésű motor tűzterébe való beporlasztása egy vagy több nyíláson keresztül és több atmoszféra nyomáson történik. A befúvatott üzemanyag komprimálása ilyen belsőégésű motoroknál egészen az önrobbanásig fokozódik. Más esetben — pl. olaj kazánoknál — nincs szükség nagy nyomással történő üzemanyag befúvatására, szükség van azonban arra, hogy az üzemanyag mikroszkopikus részecskékre legyen diszpergálva, mert ez az égés tökéletességét mozdítja elő. Nyomásnélküli égésterekben természetesen nem kompresszió segítségével segítjük elő a gyújtást, hanem valamilyen gyújtó szerkezet ad indító gyújtást a folyamatos égés kezdetekor. Az üzemanyag beporlasztásának minőségét az üzemanyagnak a levegővel történő összekevere-10 15 20 25 désén kívül nagymértékben befolyásolja maga a porlasztó szerv szerkezeti fölépítése és teljesítőképessége is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a belsőégésű motorok eddig ismert porlasztó szerveinek alkalmazása esetében a beporlasztott anyagnak aránylag tekintélyes része hasznos munkavégzés nélkül a munkatérből az égéstermékkel együtt eltávozik. Az égéstérbe az üzemanyagot az égés hatásfokának kedvezőbbé tétele érdekében diszpergált állapotban juttatjuk be. Minél tökéletesebb a diszperzió, annál jobb hatásfokot tudunk elérni. Az ismert porlasztószerkezeteknél az üzemanyag beporlasztása geometriai változások, így pl. keresztmetszet szűkítése, ütközések stb. segítségével történik. Ismert módszer az ún. megszakításos vagy rezgőporlasztás, amelynél az üzemanyag befecskendezése valamilyen rugó erejének újból és újból történő leküzdésével történik. Az ilyen szerkezeteknél — a felületek gondos megmunkálása ellenére is — gyakran fordul elő meghibásodás, mert ugyanaz a felületrész szolgál az üzemanyag útjának lezárására és porlasztására egyaránt. Hátrányos magának a rugónak az alkalmazása is, mert maradó alakváltozása vagy kifáradása esetén csökkenő erőt fejt ki, és ezáltal az eredeti rezgésszám is je-30 lentékenyen lecsökken. 161034