161016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiokarbamid-származékok előállítására és ezeket hatóanyagként tartalmazó mikrobicid szer

3 101010 4 Különös hatással rendelkeznek az alábbi gombaiajtálkra: Coehliobolus miyabeanus-ifajták, Goirtidumrifajták, Cerospora-fajták, Alternariafajták, Venturia inaequalis, Bodosphaere Leucotrieha, Uromyoes phaseoli, Cerospora apii, Ceroospora betícola, Oeroospora musae, Piricularia sp., Erysiphe cidhoriacearuin, Penicillium digitatum, Sphaerotiheca huanuli, Diplocarpon rosae, Uncinula necator,< Coccomyces hiemalis, Cladospoiriiiim carpophilum, Erysiphe graminis hiordei, Monolinia (Sclerotinia) Laxa, Monolinia (Sdenotinia) fruoticola, Piricularia oryzae, Puccinia recondita, P. Goronata, P. glumarum, Puccinia graminis tritiei, Aspergillus niger, Aspergillus terreus, Rhizoctonia, Fusarium, Verticillium. Ez a felsorolás természetesen nem törekszik teljességre. A találmány szerinti hatóanyagok, illetve a megfelelő készítmények toxikus hatással rendelkeznek azokkal a gombákkal szemben — Fusarium cuibense, Fusarium, diantlhi, Verticillium alboatrum és Phialophora cineresoens — amelyek a földben levő növényrészeket támadják meg és résziben Tracheomykózist okoznak. Az I általános képletű hatóanyagokat\íélhasználihatjiuk továbbá bakteriosztatikuimokként, pl. szappanadalékanyagként, azaz főképpen mosó- és tisztítószerekben. E célra különösen alkalmasnak bizonyultak a II általános képletű vegyületek, ahol az R, R' és R" szubsztituensek közül kettő azonos vagy különlböző jelentésű és klórt vagy trifluoranetil csoportot jelentenek, míg a harmadik helyettesítő hidrogénatomot képvisel. Találmányunk azokra a biocid szerekre is vonatkozik, melyek hatóanyaglként legalább egyféle I általános képletű kanbaimid származékot, vagy ennek a klórallil csoportra klór« vagy bróm-addicióval kapott származékát tartalmazza, a következőkiban részletezett adalékanyagok közül eggyel vagy többel kombinálva: oldószerek, diszpergálószerek, nedvesítőszerek, tapadást fokozó szerek, kötőanyagok, sűrítő- vagy hígítószerek, stabilizátorok vagy egyéb állatra vagy növényre ható anyag. A hatóanyagok további alkalmazási területe a textilipar. Vizes diszperziókból és szerves oldószeres oldatokból felhúznak a keTatinszálakra és megvédik ezeket a inilfcroorganizmusok hatásától. Nem vesztik el biocid hatásukat fehérje anyagok jelenlétében, amiket pl. a vér vagy a szérum, a nem-ionos, anionos vagy kationos szerves felületaktív vegyületek, pl. szappanok és szintetikus nedvesítő-, emulgeáló- vagy mosószerek tartalmaznak. Továbbá nem rendelkeznek semmiféle zavaró saját szaggal, az egészséges bőr jól tűri őket és semmiféle mérgező rnellékjelenséget nem mutatnak: a melegvérűekkel szemben, a dezinficiálásnál szokásos koncentrációkban. Mindez a tulajdonság igen itág alkalmazási területet nyújt a találmány szerinti mosó- és tisztítószereknek. Így pl., említésreméltó a felhasználásuk a szappanäpaiitan, a kozmetikában vagy általában a -testápolásban és higiéniában, ahol dezdinfioiáló- és konzerváló anyagként alkalmazzák iá legkülönbözőbb természetes eredetű és technikai módszerekkel előállított termékekre, és különösképpen a dezinficíáló és egészségügyi hatású mosó- • és tisztítószereknél, mind a háztartásiban, mind az iparban.. Az alkalmazás maga a legkülönbözőbb módon végezhető. Így pl. hasanálihatunk szappanoldatokat, habfürdőket, permeteket, különösen halbpermeteket, szerves oldószeres oldlatokait, stb. Az említett felhasználások esetén a készítmény mindig biocid kikészítéssel kapcsolatos, főképpen antibakteriáíMs és antimikotáikus szempontból. Különös érdeklődésre (tarthat számot a találmány szerinti mosó- és itísztítászerek alkalmazása az antimikrobáls és antdtailkiotilkus kikészítésnél, illetve a textil- vagy nem-textil-szálasanyagok és fóliák mikroorganizmiusHmentesíltésénél, az említett anyagok/a feldolgozás bármely stádiumában lehetnek jelen. Előtérben imégis a szálasanyagok kezelése áll, miivel (bebizonyosodott, hogy az I (általánias képletű hatóanyagok vizes fürdőből szubsatJanitív linódon (felhúznak a legkülönbözőbb szálasanyagotaa. Szálasanylagpk szempontjából számításba jönnek a .természetes és a szintetikus szálak. A természetes szálak között meg kell említenünk a szervetlen szálakat, pl. az azbeszt mellett elsősorban a cellulóz-tartalmú szálakat pl. a kendert, a sisalt, a kókuszt, a raffiát és különösképpen a gyapotot, valamint a nitrogéntartalmú anyagokat pl. bőrt és gyapjút. Szintetikus szálasnayagiokként számításba jiönnek mind a polikoradenaáifcutmok pl. poliadduitítuimok és ja polimerdziátumok, azaz a tágabb értelemben vett polimerek, valamint az üvegszáiafc is. A polimer szálakat levezethetjük természetes vagy szintetikus polimerekből. Természetes polimerekből eredő szálak pl. a regenerált cellulóz és a cellulózdi-, vagy -triacetát. Szintetikus polimerekből származtathatók pl. a poliészter-, poliamid-, poliuretán-, poliaorilnitril-, polivinilklorid- és a poMetilén-szálak. E szálaikat, az előbbiek szerint igen egyszerű módon, nevezetesen a találmány szerinti anyagokkal (mosó- vagy tisztító szerekkel) mosva, tartós biocád, előnyösen anttbakterjálls és antimikotikius kikészítésnek vethetjük alá, ily módon megvédve őket a niilfcraoirganizmuisok és más kártevők .ártalmas hatásától. Az ily módon kikészített szálasanyagok nem csak önmaguk védettek a mSkaroomganiizmiUBok és gombák ellen, de védik a közvetlen környezetüket is és megakadályozzák így pl. az ugyancsak mitaroorganizmius-okozitia kellemetlen test- vagy izzadtságszag fellépését, ami különösen a teljesen szintetikus és a cellulóz tartalmú textüszálas anyagoknál ágién előnyös. Az älyen kikészítés jó klór- és perbo!ráit-,aUósáiggal remdelllsezlk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2