161010. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos szigetelési célokra alkalmas saválló félkemény és kemény gumitermékek készítésére
3 161010 4 A tapasztalatok szerint a sajtolásos technológiánál, főként a nagyobb méretű és a formában nagyobb futási hosszal jellemezhető gyárts mányoknál az eddig alkalmazott technológiák esetén gyakran kellett számolni hólyagképződéssel, hiányos formakitöltéssel és anyagösszefutási hibákkal. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával biztosítható, hogy megfelelően kis fajsúlyú és jó fajlagos szilárdsági (elsősorban ütőszilárdsági) tulajdonságokkal rendelkező, elektromosan szigetelő, és megfelelő savállóságú félkemény és keménygumi minőségeket lehessen előállítani a már eddig is ismert, és a klasszikus keménygumi feldolgozási módszereiknél modernebb és termelékenyebb sajtolásos módszer segítségével. A találmány tárgyát képező eljárás az ilyen elektromosan szigetelő, saválló félkemény és keménygumi gyártmányok készítésére használandó keverékekbe olyan térhálós, regenerálatlan, lágygumi hulladék (pl. kiselejtezett gumiabroncs hulladék) őrlemény, segédanyag alkalmazása nélküli, diszpergálása, amelynek rugalmassági modulusa lényegesen eltér a kész félkemény, illetve keménygumi gyártmány rugalmassági moduluszámától, és értéke max. 5 kg/ /mm2, az őrlemény szemcséinek fajlagos felülete 0,0(01—0,1 m2 /g, textiltartalma 1% alatti, nedvességtartalma ugyancsak 1% alatti, és az őrlemény készítésére használt gumihulladék fajlagos elektromos vezetőképessége 104 —10 9 ohm • •cm. A megadott fajlagos felület értékek arra mutatnak, hogy az őrlemény a töltőanyagoknál alkalmazott osztályozást tekintve durva szemcseméretű. Ugyanakkor a késztermékben egyidejűleg lesz jelen egy nagy rugalmassági moduluszú félkemény, ill. keménygumi fázis, valamint homogén, de mikroszkopikus eloszlásban egy jelentősen kisebb rugalmassági moduluszú lágygumi fázis. Ennek ellenére a két fázis a vulkanizálás után egységes, összeépült rendszert képez, annak eredményeként, hogy az őrleményszemcsék felülete az ágyazó közeg nagy térhálósítóagens koncentrációja folytán tovább vulkanizálódifc és így mintegy folyamatos átmenetet alakít ki a két eltérő rugalmassági modulusú anyag közt. Mivel a nedvességnyomok, valamint pl. a gumiabroncsok őrléseikor jelenlevő textilkomponensek maradványinak jelenléte a találmány szerinti eljárás kivitelezhetőségét ront ját, ezek mennyiségét, mindkét anyag esetében 1—1% alatt kell tartani, a gumiőriesmény mennyiségére számolva. A kereskedelmi forgalomban levő gumiőrleményeik (amelyek leggyakrabban kiselejtezett gumiabroncsokból származnak) elektromos szempontból nem elégítik ki a szabványok által szigetelő gumiminőségekre megadott előírásokat. A már említett, csaknem tökéletes beágyazódás azonban biztosítja, hogy ezek a szemcsók nem képeznek összefüggő fázist és szigetelési célokra alkalmas gyártmányok előállítását teszik lehetővé. A fenti módon jellemzett fcb. 0,1—1 mm tartományba eső szemcseméretű, 'gumiőrlemény 5 külön előkészítő művelet nélkül, ugyanúgy kezelendő a nyers félkemény, ill. keménygumi keverék készítésekor, mint bármely más töltőanyag. Eszerint a szokásos adagolási módszereket alkalmazva készíthető el a keverék hen-ÍO gerszáken, illetve zárt keverőberendezésen. Az alkalmazott keverési módszer megegyezik azzal, amelyet az ilyen típusú keverékek készítésére, az üzemi adottságokat figyelembevevő korábban kialakítottak. Nincs szükség arra, hogy a keve-15 rés közbeni anyaghőmérsóklet 120—130 °C fölé emelkedjen, amely hőmérsékletek felett már regenerálódási folyamatok megindulásával lehet számolni. A maximálisan alkalmazható őrletmennyiség, 2Q amely mellett semmiféle kedvezőtlen hatásra nem kell számolni 100 sr/100 sr nem térhálós (friss) elasztomer. Figyelembevéve azt, hogy a gumiőrlet további vulkanizációja játszódik le a félkemény, 25 ill. keménygumi keverék vulkanizálásakor — sajtolásos feldolgozásakor — a keverék egyéb jellemzőinek függvényébe kb. 10%-os kén és gyorsító túladagolás szükséges ahhoz, hogy a keverék vulfcanizálását az egyébként szokásos .í0 módon el lehessen végezni. A találmány szerinti eljárás során alkalmazott gumiőrlet a nyers félkemény, illetve keménygumdkeverék viszkozitását hideg állapotban csökkenti, szerkezetét lazábbá teszi. Ezáltal lehetőség van arra, hogy ez a keverék a sajtolóformában könnyebben elfolyjon, azt jobban kitöltse és a bennlevő levegőt könnyebben kiszorítsa. A felmelegedett keverék viszkozitása ugyanakkor nagyobb, mint az őrlat nélkül készített keverékeké, így kisebb a lehetőség arra, hogy a kialakulás után az anyag a formából kisajtolódjon és, hogy a gyártmányban töimörttetlen részek forduljanak elő. Ennek folytán esztétikailag is szebb gyártmányok nyerhetők. 45 Példa: Gumiőrlet felhasználása akkumulátor-edényként használt keménygumi gyártmány előállítására. Két példa a keverékösszetétel fő jellemzőire: A B Elasztomer (friss) 100 sr 100 sr Gumiorlet 80 sr 80 sr Szénpor 120 sr — Kaolin 200 sr 320 sr Lágyítók és feldolgozási segédanyagok 50 sr 50 sr Kén 48 sr 48 sr Gyorsító 2,4 sr 2,4 sr Keverék előállítása: 26/23 retorfordulatszámú, felső zárótesttel a keverékre nyomást adó zártkeverőben, 8 percig. Maximális anyaghőmérsék-65 let a keverés folyamán: 120 °C. 2
