161009. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés háromfázisú váltakozóáramú hálózatból a hálózati alapfrekvencia többszörösének közvetlen előállítására

5 161009 6 támasztanak.;, szigorúbb követelményt a hullám alak'.torzulásával..szemben, a szinuszosító egység elhagyható, és ez árban jelentős csökkenést jelent. A TR2 transzformátor kimenő feszültségének bullám alakja a 2. sz. ábrán látható. . A szaggatott vonallal bejelölt szakasz a hálózati alapfrekvencia félperiódusainak kivágott r&•szét mutatja. Az érthetőség miatt bejelöltük azt, hogy a kimenő frekvencia..felperiódusa a háromfázisú hálózat melyik félszinuszából alakult ki, továbbá azt is feltüntettük, hogy melyik tirisztorpárok vezetésekor alakult ki a félperiödus. Az 1. sz. ábra kapcsolási rajza és a leírás alapján a 2. sz. ábra jel alakja egyértelműen követhető. Ez a jel alak a tirisztorokról közvetlenül a terhelésre jut. Az előződkben említettük:, hogy a bemenő feszültség kellő értéke esetén a TRI transzformátor el is hagyható. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a találmányi gondolat akkor sem szenved csorbát, ha a TR2 transzformátort is elhagyjuk, A kapcsolási elrendezés ilyenkor transzformátort egyáltalán nem tartalmaz. (L. a 3. ábrát). Működés szempontjából megegyezik az 1. sz. ábrán feltüntetett kapcsolási elrendezéssel, azzal az eltéréssel azonban, hogy itt nem egy primer oldalon közepeit TR2 transzformátor közbeiktatásával, hanem a TY4—TY7 és TY5—TY6 tirisztorpárolk felváltott vezetésével biztosítjuk a terhelés részére a váltakozó feszültséget. A találmánynak egy másik példaképpeni elrendezését mutatja a 4. sz. ábra. A TRI transzformátor d kapcsolású primer oldala a hálózat három fázisára csatlakozik. Á szekundér oldalon mindhárom tekercs középpontjának közös 0-pontja van. A tekercsek két végére ellenkező polaritással egy-egy tirisztor csatlakozik, az R fázisra a TYl és TY2 tirisztorok, az S fázisra a TY3 és TY4 tirisztorok, a T fázisra pedig a TY5 és TY6 tirisztorok, a rajzon látható polaritással. A TYl, TY3 és TY5 tirisztorok fcatódja, valamint a TY2, TY4 és TY5 tirisztorok anódja a 7 ponton van közösítve. A TR2 transzformátor primer tekercse a 0 és 7 jelű pontokra csatlakozik, a szekundér oldal 8 és 9 jelű pontjai közé pedig a fogyasztók kapcsolhatók. A TR2 transzformátor elhagyható, ha a TRI transzformátor szekundér oldali féltekercse az előállítani kívánt feszültségértéket szolgáltatja. A kapcsolási elrendezés működését az 5. ábra mutatja. Ezen az ábrán az R, S, T fázisokat jelölő betűk mellé tett indexek azt jelölik, hogy a megjelölt hullám alak melyik pontokkal határolt félteikercsen keletkezik. A működés a következőképpen megy végbe; amikor az Ro-i fázis-feszültség a TYl tirisztoron nyitó irányú polaritással megjelent, ettől számítva 60 villamos fok késéssel a tirisztort begyújtjuk. A feszültség polaritásváltásakor a tirisztor kialszik. Ezt követően a TY4 tirisztor : kap gyújtójelet, amelyen az S0-4 fázis-feszültség nyitó irányú poliraitással 60 villamos fok folyási szögnél tart. A TY4 tirisztor lezárása után a TY5 tirisztort gyújtjuk, amelyen a T0-5 fázis-5 feszültség nyitó irányú polaritással 60 villamos fok folyási szögnél tart, ennek, lezárása után a TY2 tirisztort gyújtjuk, amelyre az.Ro-2 fázisfeszültség jut az előbb leírt feltételeiknek megfelelően, majd ennek lezárása után az S0-3 fárj0 zisfeszültségre kötött TY3 tirisztort gyújtjuk, amelyen a feszültség az előbb leírt feltételeknek megfelelően van jelen és végül a To-e fázis-feszültségre kötött TY6 tirisztort gyújtjuk az előbbiekhez hasonlóan. Ezután a gyújtási 15 folyamat ismét elölről kezdődik a TYl tirisztorral. Az 5. sz. ábrán bejelöltük, hogy az egymásután következő félperiódusokiat mely tirisztor rok kapcsolják. A vastag vonallal kihúzott U 8—9 jelölésű hullám alak a TR2 transzformátor 2Q kimenő kapcsain megjelenő hullámformát mutatja. Ha a TYl, TY2, TY3, TY4, TY5 és TY6 tiiisztarokat nem a 4. sz. ábrán feltüntetett módon, hanem ellenkező polaritással kötjük be, akkor az 5. sz. ábrán vastag-szaggatott vonallal 25 megjelölt U 8'—9' hullám alakot kapjuk. Ez az előbb leírt működési folyamat, a 4. és 5. sz. ábrák alapján egyértelműen követhető. A két eredő hullám alak egymáshoz képest 90 villamos fokkal van eltolva. Ha az 1. sz. ábrán sze-30 replő TYl, TY2, TY3, TY4 és TY5 tirisztorokat fordított polaritással kötjük, be, az előbbihez hasonlóan ugyancsak 90 villamos fokkal eltolt kétfázisú rendszerhez jutunk. Fentelmoindotítakból kitűnik, hogy mind az 1. sz. mind pedig a 4. sz. ábrán látható kapcsolási elrendezés kétfázisú rendszerek kialakítására is alkalmas. Mivel az esetek túlnyomó többségében háromfázisú tápforrásokra van szükség, az a 6. sz. ábrán látható módon oldható meg. A 8—9. pontok által határolt tekercs a 4. sz. ábrán látható kapcsolási elrendezés TR2 transzformátorának szekundér tekercse, a 8'—9' pontok által határolt tekercs pedig a 90 villamos fokkal eltolt feszültséget szolgáltató kapcsolás kicsatoló transzformátorának szekundér tekercse. A 8, 9, 9' pontokról már a hálózati alapfrekvenciánál másfélszer nagyobb frekvenciájú háromfázisú feszültséget lehet levenni. Teljesen azonos módon lehet az 1. sz. ábrán 50 szereplő kapcsolási elrendezésből is a három, fázisú rendszert kialakítani. A szabadalom tárgyát képező kapcsolási elrendezés igen nagy előnye, hogy csak egyetlen alaptípus kialakítását követeli meg. így például a 4. sz. ábrán látható kapcsolási elrendezés TR2 kicsatoló transzformátorának szekundér tekercsét a megfelelő megcsapolásokkal ellátva, és az 1—6. pontok átköthetőségét biztosítva, a vezérlésnél egyszerű átdugaszolás — egyetlen alaptípus több példányából akár több párhuzamosan kötött egyfázisú egység, akár kétfázisú, vagy háromfázisú egység egyszerű átkötéssel kiala-65 kítható. 3