161008. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fokozatkapcsolós energetikai berendezésekhez
161008 vázlata, a 2. ábra a JÉ jelértékelő egység részletesebb kapcsolási vázlata, a 3. ábra az I. időtag kapcsolási vázlata, a 4. ábra az önellenőrző kontaktusrendszer, az 5. ábra a fázishelyzet érzékelő kapcsolási vázlata. Feszültségszabályozó kapcsolásban (1. ábra) a szaggatott vonallal körülhatárolt berendezés az SzT fokozatkapcsolós transzformátorhoz csatlakozik, amelynek A a bemenő és B a kimenő oldala. A szabályozni kívánt váltakozó feszültség a megfelelő illesztést biztosító FV feszültségváltón és a Vö vektoriális összegező P állítható ellenállásán keresztül jut a HK hibajelképzőre. A P állítható ellenálláson az ÄV áramváltó a terhelés nagyságával arányos feszültséget hoz létre, amely vektoriálisan hozzáadódik az FV feszültségváltó feszültségéhez. A HK hibajelképző tehát már csak egy villamos mennyiséget, a szabályozandó feszültséggel és kompenzálandó árammal arányos jelek.vektoriális összegét kapja. Ez az a villamos mennyiség, amelyet a szabályozó állandó értéken igyekszik tartani és a HK hiba jelképző áramkör ennek a megváltozásakor szolgáltat az eltérés nagyságával arányos kimenő jelet. A HK hibajeliképző áramkör kimenő jele az eltérés irányváltásakor fázishelyzetet vált. A hibajelképző kimenő jele vezérli a JÉ jelértékelő egységet, mely speciális fázisérzékeny erősítő. A HK hibajelképző kiemelten rajzolt eleme az AJ alapjelbeállító. A JÉ jelértékelő kimenő jele az I időtagon keresztül jut el a K/ és Kj fel-, illetve lekapcsoló relékhez. Az időtag és a két kapcsolórelé áramellátásáról a TE tápegység gondoskodik. A JÉ jelértékelő ellenfázisú, célszerűen NPN tranzisztor pár (2. ábra), mely tápfeszültségét a Vö vektoriális összegezőről, a HK hibajelképző csatlakozási pontjával azonos pontról az . E -egyutas egyenirányítón keresztül kapja, ve^ zérlő jele pedig a HK hibajelképzőből származó váltakozó feszültség, mely a tápfeszültséggel azonos frekvenciájú és azzal egyező vagy ellentett fázisiielyzetű. A két tranzisztor — Ti és T2 — tehát azonos tápfeszültséget, de a Tr illesztő transzformátoron át ellentetit fázishelyzetű vezérlő feszültséget kap. Tr transzformátor és Ci kondenzátor az alapfrekvenciára hangolt kört képez, így elnyomja a hibajel magasabb harmonikus tartalmát és ugyanakkor Tr mint transzformátor magasabb jelszinten biztosítja a; tranzisztorok vezérlését. A Ji, J2 jelfogóik közül az húz meg,' amelyikhez tartozó tranzisztor vezérlő és tápfeszültsége fázisban van és vezérlő jele eléri a Z zenerdiódából, Pi potenciométerből és Rí 'ellenállásból felépített küszöbkapcsolás által meghatározott értéket. Pi potenciométerrel beállítható a Di diódán át táplált és Rí ellenállás segítségével előfeszített Z Zenerdióda által határolt félhullámokból Ti és T2 tranzisztorok nyitó vagy záró irányú előfeszültség ellátása, mely így küszöböt képez a vezérlő jel számára. Ez a küszöbképzés a szabályozó érzéketlenségi tartományát biztosítja és Pi közvetlenül az érzéketlenségi sáv értékéiben .kalibrálható. Ha a szabályozott jellemző a 5 kívánt értékű, akkor mindkét jelfogó nyogalomban marad, mert az erősítő bemenő jele Zérus. A tranzisztoros kivitelű erősítő, alkalmas egyegy jelfogó működtetésére, mely jelfogók a kapcsolás előkészítői és a késleltető áramkör, 10 az I időtag indítói. A fázisérzékeny erősítő felépítésében új és igen lényeges tulajdonsága, hogy az nem a feszültségváltóról, hanem a vektoriálisan összegezett jelről táplált, ezzel biztosífcható, hogy a vektor összeg szöghelyzet változása *5 nem okoz működési nehézséget. Üj a kapcsolásban a félhullámú előfeszültség beállítás is, mert a tranzisztorok így kedvezőbb üzemi fel. tételeik között működnek. Ji és Jo jelfogók a ténylegesen kivitelezett kapcsolásban természe'-20 tesen védő diódával vagy R—C védelemmel kerülnek beépítésre Ti és T2 tranzisztor túlfeszültség védelme biztosítására. Ji vagy J2 jelfogó (2. ábra) meghúzása ese-25 tén kontaktusaikon (4. ábra) J22 nyugalmi — J11 záró — D5 dióda, vagy J12 nyugalmi — J 2 i záró — D3 dióda — úton meghúz J3 jelfogó, mely J31 kontaktusával indítja az időtagot (3. ábra). 30 Az időtag áramköre tartalmazza a nagy ohmértékű R2 ellenállást, amelyen keresztül töltődik a C2 kondenzátor. Ez utóbbinak a töltöttségi állapotát, feszültségét P2 potenciométeren 35 beállítható fix feszültség értékkel hasonlítjuk össze. Az összehasonlítás úgy történik, hogy a töltődési folyamat alatt zárt D2 diódával kötjük össze a két összehasonlítandó feszültséget. A töltődő C2 kondenzátor feszültségére C3 kon-40 denzátoron át amplitúdójában a töltő egyenfeszültségnél egy nagyságrenddel kisebb tű impulzus sorozatot szuperponálunk, melyet egy külön áramkör állít elő a tápegységben. A diódán mindaddig nem tud átjutni az impulzus 45 sorozat, míg a kondenzátor feszültsége meg nem közelítette az a P2-n beállított feszültséget. (P2 potenciométer közvetlenül időben kalibrálható.) Ha a két összemért egyenfeszültség közel egyenlő lesz, akkor a szuperponált impulzusok 50 megjelennek az „a" közös ponton. Az „a" közös pontra csatlakozik C4 kondenzátoron keresztül a BM bisttabil multivibrator. A BM áramkörileg úgy van kialakítva, hogy bekapcsoláskor feltételemül Q-hez csatlakozó oldala vezet és 55 ezt az állapotot változtatják meg a késleltetési idő lejártakor Cí-en át beérkező záró irányú imipulzusok, melyek átbillentik az áramkört, meghúzatva ezzel J4 jelfogót. Az időtag pontosságát nagymértékben befolyásolja a töltődő 60 kondenzátorral párhuzamosan kapcsolódó szenynyezési' ellenállások változó értéke. A szennyezési ellenállások értékének növelése lehetséges, közvetlenül a kondenzátorra felépített kisütő kontaktus alkalmazásával, mely legcélszerűb-65 ben egy REED relé. 2
