161002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás omega-nor- és omega -homo-prosztaglandin F-típusú vegyületek előállítására

161002 3 4 (omega-homo), ha m értéke 2. Áz I általános képlet alá tartozó • egyéb vegyületek hasonló­képpen rokonai a dihidro-PGFi« és PGF3a né­ven ismert prosztánsaiv-származékoknak. Az 5 olyan II általános képletű vegyület, amelyben Rí, R2 és R3 hidrogénatom' eggyel kevesebb szénatommal rendelkezik (omega-nor), mint az ismert PGFia. Ezek az I és II általános képletű új omega­ló -nor. és ómega-homo-PGFa vegyületek a meg­felelő természetes PGFa típusú vegyületek által előidézett biológiai reakciókhoz hasonló reak­ciók kiváltásában igen hatásosak. A természetes PGFot vegyületek által okozott biológiai hatá-15 sokat illetően lásd pl. Bergström és szerző­társai közleményét: Pharmacol. Rev. 20, 1 (1968), és az ebben idézett irodalmi utalásokat. Ennélfogva ezek az I és II általános képletű új vegyületek farmakológiai célokra használhatók, 20 Ezek közé a biológiai hatások közé tartozik példaképpen a presszoraiktivitás, melyet pl. anesztetizált (pentobarbital-nátrium) és pento­liniummal kezelt patkányokon az aortában és a jobb szívfélben levő kanul segítségével mér-25 hetünk, ezen kívül még a simaizmokat ingerlő hatás, ami pl. izolált tengeri malac ileumon, nyúl duodenumon vagy egér kolonon (csípő­bél' patkóbél, vastagbél) végzett kísérletekkel igazolható, valamint a központi idegrendszerre SO gyakorolt hatás. Ezen biológiai tulajdonságaik alapján az I és II általános képletű prosztaglandinokat a leg­különbözőbb betegségek és nem kívánt élettani állapotok tanulmányozásához, továbbá ezek 35 megelőzésére, gyógyítására vagy enyhítésére használják madaraknál, emlősöknél (az embert is beleértve), hasznos háziállatoknál, kedvtelés­ből tartott állatoknál, zoológiai és laboratóriumi kísérleti állatoknál' pl. egereknél, patkányok-4Q nál, nyulaknál és majmoknál. Az I és II általános képletben Rj farmako­lógiai szempontból, elfogadható kationként egy kvaterner ammónium-iont vagy valamely fém, ammónia vagy valamely amin kationos formá­ját jelentheti. Különösen előnyös fém-kationok az alkáli­fémekből (pL lítium, nátrium és kálium) és az alkáliföldfémekből (pl. magnézium és kalcium) származók, de egyéb fémek- mint például alu­mínium, cink és vas, mint kationok, ugyancsak a jelen találmány oltalmi körébe tartoznak. Rí az I és II általános képletekben, mint farmakológiai szempontból elfogadható amin­-kation valamilyen primer-, szekunder- vagy tercier aminból származó kationt képvisel. Al­kalmas aminők például a metilamin, dimetil­amin, trimetilamin' etilamin, dibutilamin, tri­izopropilamin, N-metílihexilamin-, decilamin, do­decilamin, allilamin, krotilamin, ciklopentil­amin, diciklohexilamin' benzilamin, dibenzil­amin, a-feniletilamin, /J-feniletilaimin, etiléndi­amin, dietiléntriamin és hasonló, legfeljebb 18 szénatomot tartalmazó alifás, cikloalifás es ar­alifás aminők, csakúgy mint a heterociklusos aminők' például piperidin, morfolin, pirrolidin, piperazin, valamint ezek rövidszénláncú alkil­származékai, például 1-metilpiperidin, 4-etil­morfolin, 1-izoproipilpirnolidin, 2-metilpirroli­din, 1,4-dimetilpiperazin, 2-metilpiperidin> és haso,nlók, valamint a szolübilizáló vagy hidrofil csoportokat tartalmazó aminők, mint például a mono-, di- és trietanolamin, etildietanolamin, N-butiletanolamin> 2-amino-l-butanol, 2-amino­-2-etil-l ,3-propándiol, 2-amino-2-metil-l-propa­nol, trisz-(hidroximetil)-ammo-irnetán, N-fenil­-etanolamin, . N-(p-terc.-amilfenil)-dietanol­-amin, galaktamin, N-metil-glukamin, N-metil­-glükázaimin' efedrin, fenilefrin, epinefrin, pro­kain és hasonlók. Rí az I és II általános képletekben, mint far­makológiai szempontból elfogadható kvaterner ammónium-kation pl, tetrametilammónium, tet­raetilammónium, benziltrimetilammónium, fe­niltrietilammónium vagy ezekhez hasonló lehet. Az I és II általános képletű vegyületek vala­mennyire hasonlítanak egyes természetes prosz­taglandinokihoz. Az utóbbiak a prosztánsav (prostanoic acid) származékainak tekinthetők, melynek szerkezetét a csatolt rajz III képlete ábrázolja. A természetben előforduló proszta­glandin F2a (PGF2<x) nevű prosztánsav-szárnia­zék szerkezete a IV képletnek felel meg. Az olyan I általános képletű vegyületek, melyek­ben Rí, R2 és R3 hidrogénatomot jelent, míg X = transz —CH=CH—• Y = cisz —CH=CH— és Z = —CH2CH2— csoport, ugyanazzal a szer­kezettel rendelkeznek, mint a PGF2<x, kivéve, hogy ezeknek az I általános képletű új vegyü­leteknek — amennyiben m = 0 —• a hidroxil­csoportot tartalmazó oldallánoban eggyel keve­sebb szénatomjuk van (omega-Jior), vagy pedig egy szénatommal több van az oldalláncban így például ezek az I és II általános képletű vegyületek Oxitocin helyett terhes állatok (em­bert is beleértve), így teheneik, juhok és serté­sek ellésének (szülésének) megindítására hasz­nálatosak az esedékesség időpontjában vagy ah­hoz közel, illetve vemhes állatoknál a magzat intrauterin elhalása esetén körülbelül a vem­ihesség 20. hetétől az elles várható időpontjáig. Erre a célra a nevezett vegyületeket intravéná­sán infundáljuk 0,01—50 ^g/testsúly kg/perc mennyiségiben, amíg az elles második szakasza, vagyis a, magzat kitolása befejeződik, vagy csaknem befejeződik. Ezek a vegyületek külö­nösen hasznosak akkor- ha a nőstény vemhes­sége egy vagy több héttel túlérett és a termé­szetes elles még nem indult meg, vagy 12—60 órával a burokrepedés után, ha a természetes elles még nem kezdődött meg. Az I és II általános képletű vegyületek emlő­söknél (az embert is beleértve), mint nazális (orrbeli) vérbőséget csökkentő szerek használa­tosak. Erre a célra a szóbanforgó vegyületeket a farmakológiai szempontból megfelelő folyé-10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents