160999. lajstromszámú szabadalom • Duzzasztózsilip mozgógátját árvízre önműködően nyitó szerkezet

3 tömítés a szerkezet hibamentes működését is akadályozta. E szerkezetek nyitott helyzetben a mederfenéken egy mélyfekvésű üregben helyezkednek el, ez az üreg minduntalan hordalékkal telik fel, ami a szerkezet működését előnytelenül befolyásolja. E szerkezetek — éppen szerkezeti megoldásuk folytán — meglehetősen költségesek voltak, mivel a mozgószerkezetet befogadó vasbeton építmény nagy volumenű, s a rossz, vízalatti építési körülmények folytán magas egységárakkal elkészíthető szerkezet. Készültek úszás szerkezetek is. Ezek úszóját az alvízi térben megemelkedő víz felhajtóereje emelte meg és ez az erő nyitotta a gátszerkezetet. A kapcsolat rendesen minden áttételt nélkülözött, tehát amekkora úthosszon mozdult el az úszó, annak megfelelő úthosszon mozdult el a mozgó szerkezet záróéle is, következésképpen nagyobb vízhozamok átbocsátásánál, tehát nagy tábláknál már nagyméretű úszóra volt szükség, nagyméretű aknával, s ez ismét nagy építési és fenntartási költséget eredményezett. Nem alkalmazhatók ezek a szerkezetek akikor sem, ha az árvíz úgy vonul le, hogy eközben a műtárgynál kis vízlépcső áll elő. Ujabban terveztek olyan szerkezetet is, amelyben a gát ellensúlyát képező tartályt az emelkedő víz töltötte meg, és ez az ellensúly éppen a víz súlyának hatására nyitotta meg a gátat. Ugyanakkor az ellensúly lebillent helyzetében pedig működésbe lépett egy szivornya, mely az ellensúlyként működő tartályt leürítette. Miután a tartály leürült, a gát súlyánál fogva ismét visszabillent duzzasztási helyzetébe, s az egész folyamat újra kezdődhetett. Ez a szerkezet tehát szakaszos működésben hol nyitotta, hol pedig zárta a duzzasztóművet, s célja az volt, hogy a leülepedett hordalékot a víz eleven erejének felhasználásával eltávolítsa. Ez a szerkezet ismét nem alkalmas az árvíz átbocsátására, mert a szakaszos működés nagymértékben zavarná az árvíz levonulását, szerkezeti kialakítása is jelentős magasságkülönbséget igényel a műtárgynál, amit síkvidéken vagy enyhe dombvidéken nem lehet biztosítani Mindezekkel szemben saját találmányunk olyan szerkezetet szolgáltat, amely árvíz esetén kis vízlépcső mellett is, bármilyen szükséges áttétel alkalmazásával, emberi beavatkozás nélkül biztonságosan nyitja a gátszerkezetet, amellett szerkezete kistömegű, ezért olcsó és különösen alkalmas a kisvízfolyások alacsony vízihozamának biztonságos hasznosítására. A találmány szerinti szerkezet lényege, hogy a meghatározott határszintet meghaladó víz helyzeti vagy mozgási energiáját hasznosító forgóeleme (felüL. vagy alulcsapott vízikereke, turbinája) és ezzel hajtott, a gátszerkezet nyitására szolgáló, megfelelően méretezett áttételű mechanikus közlőműve van. A találmány szerinti szerkezet egyik kiviteli alakjában a gátszerkezet nyitására szolgáló 4 közlőmű a gátszerkezet zárására szolgáló kézi hajtószerkezetről lekapcsolható. A találmányt annak egy példaképpeni kiviteli alakján a csatolt rajzokra való hivatkozással 5 magyarázzuk meg részletesen. Az 1. ábra a duzzasztómű hosszmetszete, a 2. ábra a túlfolyónyílás és az elkülönített térség függőleges metszete, míg a 3. ábra a duzzasztómű felülnézete. 10 A gátszerkezet a 14 billenőtáblából áll, melyet a 12 emelőkerékkel kapcsolt 13 fogaslétra tart az ábrán látható felemelt záró állapotban, és amelyet a 17 karral ellátott 10 csigával és 9 15 csigakerékkel, továbbá ez utóbbival egy 11 tengelyen levő 12 emelőkerékkel kézi erővel is mozgathatunk a szaggatott vonallal jelzett vízszintes nyitó helyzetből a folytonos vonallal jelzett 14 záró helyzetbe. 20 A felvízi oldalon, a legnagyobb duzzasztott vízszint magasságában van az oldalfalon elhelyezve a 3 túlfolyónyílás, amelyen az 1 üzemi vízszintről megemelkedett 2 árvízszint beállása-25 kor a 4 víz átfolyik, az 5 vízikerék lapátjára ömlik és azt forgatja. Az 5 vízikerékkel együttforgó 6 kerék és a 8 kerék 7 hajtólánccal van összekapcsolva, s ezáltal az 5 vízikerék hajtja a 10 csigamenetű, s a vele kapcsolt 9 fogas-30 kereket: lassan leengedi a 14 biUenőtáblát fekvő helyzete irányában olyan ferde helyzetbe, aminél az éppen érkező vízhozamot a megnövelt átfolyási szelvény átbocsátani képes. A vízhozam további növekedése esetén a 4 többlet-35 vízhozam, ismét a 3 túlfolyón folyik át, ismét elforgatja az 5 vízikereket és ezáltal tovább fekteti a 14 billenőtáblát. Az 5 vízikerék tengely magasságát célszerű úgy megválasztani, hogy az 5 vízikerék még magas alvízállás ese-40 lén is működőképes legyen. A találmány szerinti duzzasztómű viszonylag kis beruházási többletköltséget igényel, mert a kézierővel nyitható duzzasztóműhöz képest 45 csupán egy kisméretű aknából és a benne elhelyezendő vízikerékből, valamint ezt az amúgyis megépítendő kézi hajtóműhöz csatlakoztató láncos közlőműből álló többlet építményből áll. így kb. 1,5 méteres duzzasztást okozó 7 m át-50 folyási nyílást záró billenőtáblás duzzasztómű önműködő nyitására mintegy félméter belső átmérőjű 1 m széles vízikereket lehet tervezni mintegy 220 kg aoélsúllyal, amit 1,70 mX4,00 m alapterületű, 3,50 m mélységű vasbetonakná-55 ban lehet elhelyezni. Ezzel az árvíz a 6 tonna felhúzőerő szükségletű billenőtáblát háromnegyed óra alatt nyitja, vagyis fekteti le a teljes szelvény szabaddá tételére. Ez az idő ugyanannyi, mint amennyi a kézi erővel történő 60 nyitáshoz is szükséges lenne, ha a kézierő 10 kg. A szerkezet ily módon kis költséggel igen gazdaságosan építhető meg, és teljes mértékben megoldja kis vízfolyások vízkivételi műveinéi árvíz esetén a duzzasztómű szükséges 65 önműködő nyitását. Jól felhasználható ezenkívül S