160969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izobutiraldehid katalitikus bontására
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. III. 19. (RU—140) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1968. IV. 20. (P 17 67 281.0) Közzététel napja: 1972.1. 28. Megjelent: 1973. XII. 31. 160969 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 47/00 Feltalálók: Dr. Falbe Jürgen Dinslaken, Dr. Hahn Heinz-Dieter Oberhausen-Sterkrade-Nord, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Ruhrchemie Aktiengesellschaft Qberhausen-Holten, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás izobutiraldehid katalitikus bontására Olefines kettős-kötéseket tartalmazó vegyületek szénmonoxiddal és hidrogénnel történő reagáltatása (oxo-szintézis vagy hidroformilezés) ipari szempontból igen nagy jelentőségű. A reakciónál — szimmetrikus, kettőskötésvándor- 5 lássál nem izomerizálható olefinek felhasználása kivételével — mindig izomer aldehid-keverékek keletkeznek. (J. Falbe „Synthesen mit Kohlenmonoxyd" Tennessee Eastman Company 1954. 55. oldal). io York, 1967. 7. oldal). így pl. propilénből n-butiraldehid és izobutiraldehid mintegy 3:1 arányú keveréke képződik. A n-butiraldehid számos, ipari méretekben megvalósított reakció értékes kiindulási anyagát képezi, míg a megfelelő izo- 15 vegyület gazdaságos felhasználása mind ez ideig megoldatlan maradt. Szükség volt tehát olyan eljárás kidolgozására, melynek segítségével az izobutiraldehid ipa- 20 ri méretekben gazdaságosan felhasználható vegyületekké alakítható. Különösen jelentősnek tűnt az izobutiraldehid oxidatív körülmények között végrehajtott katalitikus megbontása, melynek során szénmonoxid és hidrogén elegye 2.5 képződik. A kapott gázelegy pl. olefin bekeverése után az oxo-szintézisnél ismét felhasználható. Alifás aldehidek kis molekulasúlyú termékekhez vezető hőbontása az irodalomból ismert. 30 S. K. Ho. [Roy. Soc. A 276 (1963), 278—292] közleménye szerint a bontási termék túlnyomórészt propánt és szénmonoxidot, továbbá kismennyiségű propilént (mely más olefinekhez hasonlóan a bontást gátolja) és hidrogént tartalmaz. Az irodalomból ezenkívül az izobutiraldehid propilén-képződéshez vezető katalitikus megbontása is ismert. (H. J. Hagemayer, G. C. De Groes, The Chemistry of Isobutyraldehyde, Tennessee Eastman Company 1954. 55. oldal). Katalizátorként palládium, vagy réz alkalmazható. A fenti eljárás jelentős hátránya, hogy az eredetileg képződő propilén kevésbé értékes propánná történő továbbhidrogéneződése nem zárható ki és a katalizátor aktivitása már rövid idő után csökken. A 916 216 számú brit szabadalom szerint bizonyos forrásponttartományú, olefinszerűen és acetilénszerűen telítetlen vegyületektől messzemenően mentes szénhidrogének vízgőzzel nikkel-katalizátor jelenlétében hidrogénné és szénmonoxiddá alakíthatók. Az eljárásnál tehát oxigénmentes, kémiai szerkezetük alapján viszonylag stabil vegyületeket alkalmaznak, melyek az adott reakció-körülmények között nem lépnek mellékreakciókba. Azt találtuk, hogy izobutiraldehid katalitikus bontással sikeresen alakítható túlnyomórészt szénmonoxidból és hidrogénből álló gázelegyek-160969
