160966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szekundér folyadéknak primér folyadék energiájával történő emelésére

160966 9 10 vezetéken át beáramlik a 9c' kamrába, innen kiszorítja a tercier folyadékot, amely a 9b' öszszekötő vezetéken át áramlik a 9a' kamrába, ahonnan a primer folyadék az 5b' leszállóvézetéken távozik. Ha az ütem megcserélődik, vagyis valamennyi szelep és váltócsap másik állásába vált át, a 9a' a tercier folyadék a 18' ágvezetéken ismét a 9b" vezetéken áramlik és kerül a 19" ágvezetéken át a 9c' kamrába, míg a 9c" kamrából a tercier folyadék ekkor a 19' ágvezeték közvetítésével ismét a 9b' vezetéken és a 18" ágvezetéken át a 9a" kamrába. Ebben az ütemben tehát mindenütt a nyíllal ellentétes áramlás folyik, kivéve a 9b' és 9b" összekötő vezetékeket, ahol mindig azonos — az ábra nyilával megegyező irányú — áramlás folyik. Elmarad tehát itten még a tercier folyadék felgyorsításának szükségessége is, ami ismét bizonyos hatásfoknövekedést eredményez, Hasonlóképpen, valamivel bonyolultabb csővezeték és elzárószerkezet rendszerrel több párhuzamosan kapcsolt berendezés összekötő vezetékeit is egyesíthetjük, ugyanakkor egyesíthetjük a felszálló- és leszálló vezetékeket, sőt esetleg pl. több kamrát is a felszállóvezeték oldalán stb., a mindenkori célszerűségnek megfelelően. Mint találmányunk hidraulikai alapfeltételeiből következik, a berendezés alkalmazásának — azonos fajsúlyú primer és szekunder folyadék esetén — egyetlen korlátja van: az összekötő edényrendszert nem lehet a szekunder folyadék kivételi medencéje folyadékszintje felett nagyobb magasságban elhelyezni, mint amilyen magasságig a szivornya működtethető — ami víz esetében gyakorlatilag mintegy 8 m-re tehető. Ez a magasság is elegendő még nagy vízjátékú folyók esetén is ahhoz, hogy az összekötő edényrendszert szárazon lehessen megépíteni és karbantartani. A közlekedő edényrendszerben a nyomóütemben előidézendő áramláshoz szükséges folyadékszintkülönbséget viszont a csőátmérők növelésévél és ezzel az ellenállások csökkentésével igen kicsire lehet lecsökkenteni; maga a nyomó-, illetőleg emelőmagasság pedig egyáltalán nincsen korlátozva. Ezért lehet sokszor érdemes a szívóütemben a szivornyahatáshoz szivattyút működtetni, hiszen az ehhez szükséges nyomómagasság elenyésző ahhoz a magassághoz képest, amire a találmánnyal a szekunder frissvizet fel lehet emelni. Az elzárószerkezet automatikus működtetése történhetik pl. az egyes ütemek időszükséglete alapján, vagy a mozgó folyadékok, az elválasztófal mozgásának érzékelése alapján történő vezérléssel stb. Az elzárószerkezet csapjai mind a leszálló, mind a felszálló vezetéken lehetnek mechanikus, pneumatikus vagy hidraulikus működtetésűek, de a felszálló vezetéken önműködő pl. golyó szeleppár is alkalmazható stb. Végül megjegyezzük még, hogy a berendezés működését természetszerűen nem befolyásolja az, ha akár a primer, akár a szekunder folyadékban úszó egyéb anyagok is vannak. A berendezés tehát megfelelő adottságok esetén hidraulikus szállításra, szennyvízemelésre stb. is alkalmazható. 5 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szekunder folyadéknak primer folyadék energiájával történő emelésére, azzal jellemezve, hogy az emelő szekundér folyadékot kiviteli medencéjéből az egyik ütemben szivornyahatással juttatjuk egy magasabban levő, zsilipül szolgáló edényrendszerbe, majd innen tovább befogadójába a másik ütemben a primer folyadék helyzeti energiájával nyomjuk fel. — (1970. 6. 19. elsőbbséggel) 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a primer és szekundér folyadék közé a zsilipül szolgáló edényrendszerben nyomásközvetítő tercier folyadékot iktatunk közbe. — (1970. 6. 19. elsőbbséggel) 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a primer és szekunder, illetőleg tercier folyadék elhatárolására egészben vagy részben elmozdulásra képes határolóelemet alkalmazunk. — (1970. 6. 19. elsőbbséggel) 4. A 3. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, különösen abban az esetben, ha a szekunder folyadék kivétel mindencéjének és a primer folyadék befogadójának folyadékszintje azonos, vagy közel azonos, vagy a primer folyadék befogadójának folyadékszintje van magasabban, azzal jellemezve, hogy egészben vagy részben rugalmas tulajdonságú határolóelemet alkalmazunk és a szivornyahatáshoz szükséges folyadékszintkülönbségnek megfelelő nyomást egészben vagy részben ennek az előző ütemben szenvedett rugalmas alakváltozása folytán tárolt energiájával állítjuk elő. — (1970. 6. 19. elsőbbséggel) 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében meghatározott eljárás foganatosítási módja, különösen abban az esetben, ha a szekunder folyadék kiviteli medencéjének és a primer folyadék befogadójának folyadékszintje azonos, vagy közel azonos, vagy a befogadó folyadékszintje van magasabban, azzal jellemezve, hogy a szivornyahatáshoz szükséges folyadékszintkülönbségnek megfelelő nyomást egészben vagy részben a folyadékok, előnyösen a tercier folyadék eltérő fajsúlyával állítjuk elő. — (1970. 6. 19. elsőbbséggel) 6. Az 1—5. igénypontok bármelyikében meghatározott eljárás foganatosítási módja, különösen abban az esetben, ha a szekunder folyadék kiviteli medencéjének és a primer folyadék befogadójának folyadékszintje azonos, vagy közel azonos, vagy ha a primer folyadék befogadójának folyadékszintje van magasabban, azzal jellemezve, hogy a szivornyahatáshoz szükséges folyadékszintkülönbségnek megfelelő nyomás egészben vagy részben súlyos, vagy súllyal ter-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5