160965. lajstromszámú szabadalom • Nyomás alatt álló száraz levegőt szállító berendezés, pl. kábelek gáznyomásos védelme számára

3 Í60965 4 mindkét hozzá tartozó elzáró szelepet elzárja, és ezzel a szárítási folyamatot gyakorlatilag teljesen szünetelteti. Amikor a nyomás a közbülső szakaszban — a levegőfogyasztás következtében — ismét csökken és eléri a beállított alsó határt, a vezérlő-szerv a két általa vezérelt elzáró szelepet megnyitja és így a szárítási folyamatot újból megindítja. A közbülső vezérlő-szakasz bemenetét elzáró szelep előtt vagy közvetlenül utána fojtó szervet célszerű beépíteni, és azt úgy beállítani, hogy azon ne áramolhasson át több levegő, mint amennyi a berendezés maximális szállítóképessége. A találmány egy példaképpeni kiviteli alakját a rajz alapján ismertetjük közelebbről, mely a berendezés elrendezési vázlatát mutatja be. Az 1 motor a 2 kompresszort hajtja, amely a 3 hűtőspirálison át a 4 levegőtartályt tartja feltöltve. A tartály feltöltését, tehát a motor megindítását és leállítását az 5 nyomáskapcsoló vezérli. A 4 levegőtartályban lecsapódó víz a 6 kondenzvízleeresztő szelepen át távozik a szabadba. A 7 és 8 átváltó mágnes-szelepeket a 9 szinkron-óra vezérli oly módon, hogy a levegő egyegy kapcsolási periódus felében a 7 átváltó szelepen át a szárítóközeget tartalmazó 10 szárítótartályba jut, majd abban kiszáradva nagyobb része, a 12 visszacsapószelepen át a felhasználási hely (kábelek) felé áramlik, kisebb része pedig a 14 fojtószerven és a 15 mágnes-szelepen át a szárítóközeget tartalmazó 11 szárítótartályon át áramlik, ahol a szárítóközegből nedvességet vesz fel, majd a 8 mágnesszelepen át a szabadba áramlik ki. A levegőnek azt a kisebb részét, amely a 14 fojtószerven és a 15 mágnesszelepen át a 11 tartályt ellenkező irányban járja át ás így az abban levő szárítóközeget kiszárítja, azt a levegő további szárítására alkalmassá teszi, regeneráló levegőnek nevezzük. A kapcsolási periódus másik felében a levegő a 10 és 11 szárítótartályon az első fél periódushoz képest fordított irányban halad keresztül. A levegő tehát most a 8 mágnesszelepen át a 11 tartályba jut. Ebben kiszáradva, nagyobb része a 13 visszacsapószelepen át a felhasználási hely (kábelek) felé áramlik, kisebbik része pedig 15 mágnesszelepen és 14 fojtó szerven át a 10 szárítótartályba jut. Miután ebben a tartályban a szárító közegből nedvességet vett fel a 7 mágnesszelepen át a szabadba távozik. Megjegyezzük, hogy a 14 fojtószerv — mely a példában fojtószelep — lehet kapilláris cső, diafragma, fúvóka, tűszelep stb. A 10 és 11 szárítótartályok, illetve az azokat követő 12 és 13 visszacsapó szelepek valamint a felhasználási nyomást előállító vagy beszabályozó 17 nyomásredukáló szerv közé a találmány értelmében a szárítási folyamatot időnként, periodikusan leállító és újra indító, közbenső nyomású 19 vezérlő-szakaszt iktatunk be, amely a 18 nyomásra érzékeny vezérlő-szerv útján mindannyiszor elzárja a 15 és 16 szelepeket és leállítja a 9 szinkron-órát, ahányszor a nyomás a közbülső 19 vezérlőszakaszban a 18 vezérlőszerven előre beállított felső nyomáshatárt eléri. Ezzel a szárítási folyamatot ún. pihentető állapotba he-5 lyezzük, amelyben a berendezés, illetve a szárító-folyamat gyakorlatilag levegőt nem fogyaszt. Ez nyilvánvaló, miután a 15 mágnes-szelep a regeneráló levegő útját, a 16 elzáró-szelep pedig a fő levegőáram útját lezárta. Amint a nyomás a 19 vezérlőszakaszban a hasznos levegőfogyasztás következtében a 18 nyomásérzékeny vezérlő-szerven beállított minimális nyomásra süllyed, a vezérlőszerv megnyitja a. 15 és 16 mágnesszelepeket és elindítja a 9 szinkron-órát. A közbülső 19 vezérlőszákasz és így a 20 levegőtartály feltöltődési sebességét ekkor a 21 szelep határozza meg, melyet nem célszerű nagyobbra beállítani, mint ami a berendezés maximális levegőfogyasztásának megfelel. A közbülső 19 vezérlőszakasz feltöltődése után a leírt folyamat megismétlődik és a 18 vezérlőszerv a 15 és 16 mágnesszelepeket ismét lezárja és a 9 szinkron-órát ismét leállítja. Mint látható, a találmány szerinti berendezés előnye, hogy a 18 nyomásra érzékeny vezérlőszerv hatására a szárítási folyamat leállítása után minden folyamat pontosan ott, tehát abban a munkafázisban folytatódik, amelyben az a leállításkor abbamaradt. Megemlíthető, hogy a 20 levegőtartály a közbülső 19 vezérlőszakasz térfogatát növeli és így a 18 nyomásra érzékeny vezérlőszerv kapcsolási periódusainak sűrűségét csökkenti. E kapcsolási periódusok sűrűségét egyébként az is csökkenti, ha a 18 nyomásra érzékeny vezérlőszerv alsó és felső nyomáshatárait egymástól távolítjuk, tehát ha nagyobb nyomáskülönbséget állítunk be. Az ismertetett találmány szerinti berendezésnél az egyes szakaszok nyomását például a következő értékekre állíthatjuk be. Nyomáshatárok a 4 levegőtartályban és a szárítótartályokban, egészen a 18 nyomásra érzékeny vezérlőszerv által működtetett 16 szelepig: 3,5—5 att (kg/cm2

). Ezeket az értékeket az 5 nyomás kapcsolón kell beállítani. A berendezés által szolgáltatott száraz levegő nyomása rendszerint ismert. A kábelhálózatokat a kábelek állapotától függően rendszerint 0,5 att nyomás alatt tartják. Ettől felfelé 0,7 att-ig és lefelé 0,3 att-ig szoktak üzemi nyomások előfordulni. A közbülső nyomású 19 vezérlőszakasz nyomáshatárai az utóbb említett szállítási nyomás fölé, de szárításra javasolt nyomáshatárok közül az alsó érték alá kell hogy essenek. Így esetünkben e nyomáshatárokat 0,7 és 3,5 att között kell megválasztanunk. Célszerűen megválasztott nyomáshatárok pl.: 1,5—3 att. Ha feltételezzük, hogy a berendezés maximális teljesítményű üzeme esetén a regeneráló levegő mennyisége a szállított hasznos levegő mennyiségének 50'%-a, akkor a kompresszor minden 1 percnyi működése után az alábbi percben kifejezett időtartamig áll: 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 .2