160943. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált 1-tiazolil-karbamidokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

160943 21 22 ezekkel kielégítő gyomirtást tapasztaltunk szabad földön maradvány gyomirtókként 1,12—2,24 kg/ha alkalmazása esetén. Ebből következik, hogy a 16., 17., 18. és 21. vegyületekből a gyakorlatban ezeket a nagyobb, gazdaságilag kevésbé elviselhető adagokat kell alkalmazni gyomoknak preemergens alkalmazással való irtására. (Preemergens alkalmazáson a talajnak a megpermetezését értjük, mielőtt a benne levő gyommagvak áttörték a talaj felszínét). Kisebb adagolás esetén a gyomirtás a kikelt gyomok elleni posztamergens alkalmazásra szorítkoznék, amikor már a haszonnövények is nagyrészt kikeltek. (Posztemergens alkalmazáson a kikelt gyomok levegőben levő vagy kitett részeire vagy a talajra való alkalmazást értünk). Ez fontos gyakorlati korlátozást jelentene, minthogy a szóbanforgó gyomirtószerek posztemergens alkalmazásának ellenálló haszonnövények köre sokkal kisebb, mint a (preemergens alkalmazásnak ellenálló haszonnövényeké. Azonkívül fontos a gyomok kiirtása megerősödésük előtt, hogy megakadályozzuk versengésüket a haszonnövényekkel az utóbbiak kritikus fejlődési állapotában kikelésük után és megerősödésük közben. Ennélfogva a csupán posztemergens hatékony gyomirtószereknek az alkalmazási ideje sokkal kritikusabb, mint ha a gyomirtást preemergens alkalmazás révén érjük el. Ennek nagy a gyakorlati jelentősége, minthogy az alkalmazás, például permetezés, nem hajtható végre kedvezőtlen időjárási körülmények között, és a gyomirtószerek sikeres posztemergiens alkalmazásához a kritikus időben kedvező időjárásnak kell lennie, ami nem biztosítható nyilvánvalóan számos esetben. Azonkívül az utóbb kikelő gyomok nem pusztulnak el. Ez nem azt jelenti, hogy a posztemergensen hatékony gycmirfószereknek nincs gyakorlati 'használhatósága, hiszen széles körben kielégítően használják őket, hanem csupán azt, hogy a találmány szerinti vegyületek preemergens és pöszteimergiens hatásosságának lényeges gyakorlati előnye van. A fent említett brit és francia szabadalmi leírásokban ismertetett vegyületek egy része sokáig megmarad a talajban, de legalább anynyira van ibelőlük szükség, amennyi a maradvány gyomirtó hatás létrehozásához szükséges, sőt inkább többre, minthogy a gyomirtó hatás fennmaradása legalább részben a gyomirtószer koncentrációjától függ a talajban, és olyan tényezők befolyásolják, mint a kilúgozódás és a gyomirtószer biológiai elváltozása. Azt találtuk, hogy a II általános képletű vegyületeknek kisebb, gazdaságilag elfogadhatóbb adagokban már tartós maradvány gyomirtó hatásuk van, amely megmarad a haszonnövény teljes tenyészideje alatt, és tovább hat maradványként az alkalmazás után kikelő gyomokra. Ennek nagy a gyakorlati jelentősége, minthogy a mezőgazda^ ságban egymást követően kelnek ki a gyomok & liasaossnövéíiy kiitüöté tüftyészldtej® közben* amikor azt feltehetően hátrányosan érinti a gyomok versengése. Egy kevésbé tartós hatású maradvány gyomirtószer használatban kevésbé kényelmes és kevésbé gazdaságos lenne, mint 5 egy tartósabb, mert egynél több alkalmazásra lenne szükség kellő gyomirtás elérésiére. Gyomirtás céljára a II általános képletű tiazolszármazékok, mint olyanok vagy mezőgazdaságilag elfogadható savaddíciós sóik alakjában 10 használhatók. Mezőgazdaságilag elfogadható savaddíciós sókon ebben a leírásban olyan sókat értünk, amelyek jól alkalmazhatók a mezőgazdasági gyakorlatban, mert alkalmas származékai gyomirtó hatású bázisoknak, azaz kat-15 ionjaik nem befolyásolják szignifikánsan a bázis gyomirtó képességét, és nincsenek olyan tulajdonságaik, amelyek alkalmatlanná tennék őket gyomirtószerként való használatra. A II általános képletű tiazolszármazékok gyenge bázisok', 20 és ennélfogva sóikat erős savakkal* képzik. Ilyen sók például az ásványi savakkal képzett sók, mint a hidrohalogenidok (pl. hidrokloridok, hidrobromidok és hidrojodidok) és az erős szerves savakkal képzett sók, mint a toluol-p-szul-25 f onátok. Mezőgazdaságilag elfogadható savaddíciós sók az olyan hidrokloridok, hidrobromidok és hidrojodidok is, amelyek ecetsavat tartalmaznak, mint arra később visszatérünk. A mezőgazdaságilag elfogadható savaddíciós sók a 30 savaddíciós sók előállításának alább leírandó módján készíthetők. •A találmány értelmében legalább egy II általános képletű vegyületet vagy mezőgazdasági-35 lag elfogadható savaddíciós sóját alkalmazzuk gyomok (vagyis nem kívánatos növényzet) irtására. Ebből a célból rendszerint növényvédőszerkészítmények alakjában használatosán, vagyis növényvérőszerkészítményekben való alkal-40 mázasra megfelelő hígítókkal vagy hordozókkal egyesítve, mint azt a későbbiekben ismertetjük. A II általános képletű vegyületek és mezőgazdaságilag elfogadható savaddíciós sóik két-45 szikű és egyszikű gyomok irtására használhatók mind posztemergens, imind preemergens alkalmazásiban. Például a II általános képletű vegyületek és mezőgazdaságilag elfogadható savaddíciós sóik felhasználhatók a következő nö-50 vények növekedésének gátlására: Amaranthus retroflexus, Amsinckia intermedia, Anthemis arvensis, Aphanes arvensis, Barbarea vulgaris, .Brassica sp. (pl. Sinapis arvensis), Capsella bursa-pastoris, Cerastium sp. (pl. Cerastium 55 holosteoides), Chenopodium sp. (pl. Chenopodium album), Chrysanthemum segetum, Cirsium sp. (pl. Cirsium arvense), Descurainea sophia, Emex australis, Equisetium arvense, Euphorbia esula, Galeopsis tetrahit, Galinsoga 60 parviflora, Galium aparine, Lamium purpureum, Matricaria sp. ;(pl. Matricaria inodora és Matricaria matricoides), Plantago lanceolata, Polygonum sp. (pl. Polygonum aviculare, Polygonum convolvulus, Polygonum lapathifolium és 85 PolygönuiB seateuin), Pörtulaea oleraoea, Smell