160934. lajstromszámú szabadalom • Csőkötés műanyagcsöveknél

3 160934 ki. Egy további igen lényeges előny az, hogy a tömítőgyűrű és a gyűrűs horony közötti légpárna segítségével a gyűrűs horonyra gyakorolt nyomás egyenletesen oszlik el. Ha a karmantyú és a cső a kívánt átmérőtől nagymértékben (de a tűrésen belül) eltér, még akkor sem lép fel nem-kívánatos nagy, helyi feszültség a gyűrűs bordában. Főleg nagy csőátmérők esetében, az átmérő függvényeként jelentkező nagyobb gyártási tűrések miatt szükséges nagyobb alakváltozási pálya. Ennek következtében ilyen csöveknél a szokványos tömítőelemek nem alkalmazhatók, mivel ezekhez oly nagy alakváltozási erők szükségesek, hogy a csőkötés kifogástalan öszszecsúsztatása lehetetlenné válhat. Az eddig alkalmazott csőkötések esetében a gyűrűnek a karmantyúhoz és a becsúsztatott csővéghez való szorítását rugalmas gyűrű végezte az eredeti alakjának felvételére történő törekvése útján. Ezzel szemben a találmány szerinti megoldásnál a szorítóerő nagy részét a tömítőgyűrű és a horony fala között levő komprimált légpárna szolgáltatja. A tömítőgyűrű belső oldalán levő domború rész előnyösen csak a belső kerület középső részén van, melynek élei le vannak gömbölyítve. Ilyen módon növeljük az alakváltozási képességet és megkönnyítjük a csővég becsúsztatását. Kis csőátmérő esetén a gyűrűs hornyok és az abban elhelyezett tömítőgyűrűk méretei viszonylag nagyok, miáltal a tömítőgyűrűk a gyűrűs horonyban jól rögzítve vannak. Nagyobb csőátémrők esetén annyiban jelentkezik nehézség, hogy a csőátmérőhöz viszonyítva vékony tömítőgyűrűk hajlamosak arra, hogy a felső részen saját súlyuk hatására a bordából vagy a gyűrűs horonyból kicsússzanak és így a csővég becsúsztatása során a csővég megsértheti a tömítőgyűrűt és kinyomhatja azt a horonyból. Ez magától értetődően jelentősen megnehezíti a szerelési munkát. Lehetséges ugyan a tömítőgyűrűt a bordába beragasztani, ez azonban rendkívül körülményes. A találmány segítségével ezt a nehézséget is kiküszöböljük. Abból az alapgondolatból indulunk ki, hogy a gyűrűnek a karmantyú hornyában való elhelyezését azzal is javíthatjuk, ha a kerületi hornyot és adott esetben magát a gyűrűt is a gyűrű tartására különösen alkalmas keresztmetszettel alakíthatjuk ki. Ennek megfelelően a találmány egy különösen előnyös és nagy átmérőjű csövekhez alkalmas kiviteli változatát az jellemzi, hogy legalább egy tömítőgyűrűnek legalább az egyik oldalán, a horonyban egy a külső felületével a horony falához illeszkedő szilárd támasztógyűrű van, mely oldalfalával tengelyirányú támaszt alkot a tömítőgyűrű számára. Ilyen módon ennek a homlokfalnak a kialakítását illetően semmilyen kötöttség sincs és azt olyan alakra képezhetjük ki, hogy az a tömítőgyűrűt szorosan rögzítse a gyűrűs horonyban. Magától értetődően egy vagy több támasztógyűrűnek az elhelyezése nem korlátozza a tömítőgyűrűnek fentebb ismertetett kialakítását. Éppen úgy alkalmazhatjuk azt más kialakítású , tömítőgyűrűknél is, példaképpen olyanoknál, amelyeknek körprofilos a kialakítása. Előnyösen 5 azonban a fentiekben vázolt kialakítású tömítőgyűrűt alkalmazzuk, a légteret bezáró kerületi vájattal. ; Amennyiben csak egy támasztógyűrűt alkalmazunk, úgy azt előnyösen a karmantyú száj-10 nyílásával ellentétes oldalon helyezzük el a tömítőgyűrűnél, mivel így a tömítőgyűrűnek a horonyból való kitüremlését a csővég becsúsztatása során megakadályozzuk, illetve az a becsúsztatás során ellenirányú hatást fejt ki. Célsze-15 rűbb azonban a tömítőgyűrű mindkét oldalán szilárd támasztógyűrűt alkalmazni. A tömítőgyűrűnek a felvevő horonyból való kitüremlése vagy kiesése megakadályozására különösen jó biztosítást jelent, ha mindegyik 20 szilárd gyűrűnél a tömítőgyűrű számára támaszként szolgáló oldalfalon az egyes támasztógyűrűknek legalább a belső peremét a tömítőgyűrű irányában megnyújtjuk és így a nyújtott perem a tömítőgyűrű alá kapaszkodik. A tömítőgyűrű 25 legalább egy támasztó gyűrűvel szilárdan is öszszeköthető. A szilárd összekötést pl. a tömítőgyűrnek a szilárd gyrűre, illetve a szilárd gyűrűnek a tömítőgyűrűre történő felfröccsentésével biztosíthatjuk. 30 A szerelés példaképpen úgy történhet, hogy minden egyes szilárd gyűrűt két részből alakítunk ki és ezek közül először az egyiket, majd a másodikat helyezzük bé a karmantyú belsejébe. 35 Ebben az esetben a szilárd gyűrűt osztottan kell előállítani. Előnyösebb azonban az a kivitel, melynél a gyűrűt viszonylag kemény rugalmas műanyagból képezzük ki és az csupán egy helyen van megszakítva. Ha az ilyen módon kiala-40 kított gyűrű átmérője feszültségmentesített helyzetben nagyobb mint felszerelt helyzetben, és a méreteket úgy választjuk meg, hogy a gyűrű megszakítása a horonyba helyezett gyűrűnél lényegileg zárt, a szilárd gyűrű kellő felfekvését 45 biztosítottuk. Előnyös azonban az a kialakítás, melynél a szilárd gyűrű vagy a szilárd gyűrűk önmagukban zártak. Az ilyen kialakítású gyűrűk szerelési eljárását később ismertetjük. Előnyösen a támasztógyűrűk alakja három-50 szög, melynek leghosszabb oldalát a gyűrű hengeres belső felülete alkotja, legrövidebb oldala homorúan hajlított és a tömítőgyűrűre fekszik fel, harmadik oldala pedig belül a horony falához támaszkodik. Ez a kialakítás lehetővé te-55 szi, hogy a csőkarmantyúnak a tömítőeszközt felvevő gyűrűs bordája szilárdságilag különösen előnyös kialakításban készüljön. Ez különösen előnyös .a találmány szerinti szerelési eljárásnál, amit a későbbiekben fogunk ismertetni. 60 A szilárd gyűrűt műanyagból, előnyösen hőrelágyuló műanyagból készítjük. Legalkalmasabb olyan műanyag alkalmazása, melynek lágyulási hőmérséklete azonos vagy valamivel magasabb, 65 mint a csőhöz felhasznált anyagé, mivel ezzel a 2