160933. lajstromszámú szabadalom • Kombinált égő előnyösen forgódobos kemencéhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1971. V. 3. Közzététel napja: 1972.1. 12. Megjelent: 1973'. XII. 31. (KO—2427) 160933 Nemzetközi osztályozás: F 23 d 17/00 Feltalálók: Bikics Zoltán, kohómérnök, Miskolc 50% Sikter Ferenc kofhómérnök, Miskolc 15% Szép József, kohásztechniikus, Miskolc 35% Tulajdonos: KGM Tüzeléstechnikai Kutatóintézet, Miskolc Kombinált égő előnyösen forgódobos kemencéhez A találmány kombinált égő melynek rövidlángú és hosszúlángú gáz valamint olajégő része van ezáltal úgy tiszta gáz vagy olaj mint vegyestüzelésre alkalmazható. A gáz betáplálási oldalon előnyösen forgócsapos gázelosztó biztosítja azt, hogy a rövidlángú és a hosszúlángú gázégőrész együttes áramlási ellenállása állandó értékű maradjon. A forgócsapos megoldásnál a forgöcsapok helyzetétől függően vagy csak a rövidlángú vagy csak a hosszúlángú gázégő részbe vagy meghatározott arányba mindkettőbe adagolnak gázt mely a lánghosszúság tág határok közötti változtatására ad lehetőséget. Az olajláng hosszának változtatása primérlevegő perdületének változtatásával történik. Az égő lánghosszúsága független a teljesítménytől. A találmány előnyösen alkalmazható forgódobos kemencéhez és minden energiafogyasztóhoz mely a tüzelőberendezéstől az égő teljesítményétől független lánghosszúság szabályozást kíván. Mint ismeretes az égők lánghosszúsága, adott hőteljesítménynél, a fűtőanyag és levegő sebességkülönbségének és örvénylésének mértékétől, mint turbulenciát befolyásoló tényezőktől függ, míg a láng abszolút hosszát főként a fúvóka átmérő befolyásolja. Különféle égőmegoldásokat ismertet E. I. Hodorov szovjet szerző a „Pécsi cémentnoj promislennosztyi" című könyvében 10 15 20 25 30 (1968. Leningrád.) E könyv 351. oldalán a 139. ábrán állandó kifúvószelvényű egycsatornás gázégőket találunk. Ilyen égőkkel a lánghossz nem szabályozható, hanem teljes mértékben a fűtőanyagfogyasztás függvénye, adott méretű kifúvónyílás esetén. Ugyanezen könyv 352. oldalán, a 140, 141, 142 és 144. ábrán már állítható kifóvószelvényű, azaz állítható lánghoszszúságú gázégőket láthatunk. A 142 és 144 ábraszámú égőkben külön lehetséges az örvénykeltő lapátok előremozgatása és (vagy perdítési szögének állítása. E könyv 354. oldalának 145. ábráján cementgyárak által használt Smidt féle égő látható, melynél szintén egy szelvényfojtó test előretolásával szabályozható a lánghossz. Ügynevezett kétcsatornás gázégők találhatók a 148. ábrán, melyek állandó kifúvószelvényűek, primérlevegő bekeverésre mód van. Megállapítható a leírt szerkezetek alapján, hogy az eddigi égőmegoldások a lánghossz szabályozására egyedül a kifúvónyílás szelvényfojtását irányozták elő, amely amellett, hogy önmagában nem elég radikális eszköz (1:2 arányú lánghossz módosítás) hátrányos abból a szempontból, hogy ilyenkor egyben megváltozik az égőtest áramlástani ellenállása vagyis ezzel együttjáróban a fűtőanyagfogyasztás is. Az ilyen égőkkel a teljesítmény nem függetleníthető az abszolút lánghoszszúságtól. A találmány célkitűzése olyan gáz és/vagy 160933