160912. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés egymáshoz képest eltolt kezdőélű impulzusok előnyösen TV sorkioltó- és sorszinkronjel előállítására

160Ó1É felelő adatokkal rendelkező tranzisztorokat kell alkalmazni, pl. igen kis /tsec-os impulzusszéles­ség esetén igen kis nyitó-irányú ellenállással rendelkező tranzisztorok szükségesek. Az ismer­tetett kapcsolást ki kell még egészíteni az R2, R3 ellenállásokból, valamint a Ti, T2 tranzisz­torok hőmérsékletváltozás okozta paraméterin­gadozásait kompenzáló D diódából álló feszült­ségosztóval, amely a két tranzisztor által alko­tott billenő eszköz billentésifeszültségét határoz­za meg. A nyert impulzussorozat, amely az 1 kimeneten jelenik meg, a 3. ábrán látható. A 2. ábra többi részében példaképpen az alap­jelforrás által előállított vezérlőimpulzus kezdő, ill. hátsó élére billenő monostabil multivibráto­rokat részleteztük ki. Példánk szerint a B im­pulzusképző a kezdő élre induló sorkioltó jel képző áramkör, amelyet Ki és K2 NEMES ka­pukból ismert módon összekapcsolt, pl. a 3. áb­rán látható alapjel esetén logikai L szintről lo­gikai O szintre váltó éllel indítható monostabil multivibrator alkot. A C impulzusképző az alap­jel hátsó élére induló sorszinkron jel képző áram­kör, amelynek bemenetén I inverter az alapje­let invertálja, miáltal a K3 és K4 NEMES ka­pukból felépített monostabil multivibrátort az alapjel logikai L szintről logikai O szintre futó élével, vagyis a hátsó élével indítja a C2 konden­zátorból és R4 ellenállásból álló differenciáló ta­gon keresztül. A közismert monostabil multivib­rátorok működése nem szorul bővebb magyará­zatra. A 2. impulzus jelkimeneten megjelenő pl. 12 jusee-os sorkioltó jel a 4. ábrán, az invertált alapjel az 5. ábrán, míg az alapjel kezdő éléhez képest az alapjel szélességével egyező idővel el­tolt pl. 4,7 /^sec-os sorszinkron jel a 6. ábrán lát­ható. 6 Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés egymáshoz képest el­tolt kezdőélű impulzusok, előnyösen TV sorki-5 oltó- és sorszinkronjelek előállítására, amely ve­zérlő alapjelforrást (A), előnyösen sorfrekvenci­ás alapjelforrást tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az eltolt kezdőélű impulzusok fáziskülönb­ségével egyező szélességű impulzusokat előállító 10 alap jelforrás (A) előnyösen sorfrekvenciás alap­jelforrás kimenete (1) egyrészt az alapjelforrás által előállított impulzusok kezdő élére induló impulzusképző (B), előnyösen sorkioltó jel képző áramkör bemenetére, másrészt az alapjelforrás 15 által előállított impulzusok hátsó élére induló impulzusképző (C), előnyösen sorszinkron jelkép­ző áramkör bemenetére csatlakozik. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrende^-20 zés kiviteli alakja, amelyben az alapjelforrás (A) kondenzátorból (Ci) és töltő körből kialakított fűrészjelképző áramkörből és két komplementer tranzisztornak (Ti és T2) kétbázisú diódát le­utánzó összekapcsolásával kialakított kisütő 25 áramkörből áll, azzal jellemezve, hogy a kon­denzátor (Ci) és a töltő kör közös pontja a tran­zisztorok (Ti és T2) nyitóirányú ellenállásánál legalább egy nagyságrenddel nagyobb ellenállá­son (R) keresztül csatlakozik az egyik tranzisz-30 tor (Ti) emitteréhez (Bi), míg a másik tranzisz­tor (T2) emittere (B2) a zérus feszültségű pontra van kötve, míg a két tranzisztor összekapcsolá­sa által kialakított kétbázisú dióda emitterének megfelelő pont (E) két ellenállásból (R2 és R3) 35 és egy kompenzáló diódából (D) álló feszültség­osztó osztáspontjára kapcsolódik, amely osztás­pont egyben az alapjelforrás (A) kimenete (1). 3 rajz, 6 ábra A kiadásért felel: a Mezőgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 73.7786/4 — Zrínyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: Bolgár Imre 3

Next

/
Thumbnails
Contents