160883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trialkifoszfitok előállítására

160883 3 4 tású savmegkötőszereket alkalmazunk. Eljárá­sunk alkalmas arra, hogy az irodalomban leírt szerves amin típusú savmegkötőszerek káros mellékreakcióját a foszfortrikloriddal (foszfa­midok, foszfimidek, foszfaminsók) kiküszöbölje. A találmányunk szerinti eljárás további előnye, a trialkilfoszfitok spontán bomlásakor keletke­ző alkoxifoszfinsavakat eltávolítjuk. A trialkil­foszfitok autokatalitikus bomlását gátoljuk, így a végtermék további tisztítást nem igé­nyel. A savmegkötőszerként alkalmazott nagy puf­ferkapaeitású rendszert úgy állítjuk elő, hogy vízmentes szerves oldószerben vagy oldószer­elegyben alkoholok, klórozott szénhidrogének, ill. ezek elegyei stb. bázikus gázt (előnyösen ammóniát) nyeletünk el, majd vízmentes sav­anhidriddel közömbösítjük, melynek feleslege gázalakban eltávolítható az elegyből. Savanhid­ridként a legmegfelelőbbnek széndioxid és kén­dioxid bizonyult. Az így kapott elegyhez hozzá­adjuk a megfelelő alkoholt, majd intenzív ke­verés és hűtés közben beadagoljuk a foszforklo­ridot vagy annak oldószeres (iners oldószeres) oldatát (a megfelelő alkohol a pufferelegy elő­állításánál oldószerkomponensként is használha­tó, akkor nem kell utólag adagolni). A fejlődő sósav hatékony megkötésére, valamint az állan­dó pufferhatásra utal az is, hogy a pufferelegy­ben alkalmazott sav gázalakú anhidrid formá­jában folyamatosan eltávozik a rendszerből. A foszfortriklorid beadagolása után rövid utó­reakeiót alkalmazunk, majd a reakcióelegyet feldolgozzuk. Ez történhet a kivált sók szűrésé­vel vagy vizes kioldásával. A kapott trialkil­foszfit szerves oldószeres oldatát szárítjuk és az oldószert desztilláljuk vagy közvetlenül használ­juk fel. Eljárásunk további részleteit a példák­ban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. Példák: két fázist elválasztjuk. A metilénkloridos fázist klórkalciumon szárítjuk, szűrjük, a szüredék 315—320 ml 10—11% trimetilfoszfitot tartal­maz. Az oldatból desztillációval 270 ml (373 g) metilénkloridot kapunk vissza. A maradék 53 g 65—70% trimetilfoszfit tartalmú elegy, mely közvetlenül felhasználható, vagy belőle a trime­tilfoszfit atmoszférikus vágy előnyös váküum­desztillációval kinyerhető. A kitermelés foszfor­trikloridra számolva 75—78%. 2. Trimetilfoszfit előállítása 116 g (147 ml) vízmentes metilalkoholba 0 °C-on száraz ammóniagázt vezetünk be, amíg a súlygyarapodás a 30 g-ot el nem éri. Az ammo­nias alkoholt az 1. példánál leírt készülékben és módon 337 g (244 ml) metilénkloriddal ele­gyítjük, majd száraz kéndioxidot vezetünk az elegybe, míg az elegy pH-ja 7,5 nem lesz. Ez­után erős keverés közben —5 °C-on beadagol­juk 25 g foszfortriklorid és 35 g (50 ml) meti­lénklorid elegyét. Ezután az 1. példában leírt módon még 30 percig kevertetjük, majd feldol­gozzuk az elegyet. Kitermelés foszfortrikloridra számítva 58—62%. 3. Trietilfoszfit előállítása 166 g (208 ml) vízmentes etilalkoholban 0 °C-on 28—30 g száraz ammóniagázt nyeletünk el. Az ammóniás alkoholt az 1. példában leírt ké­szülékben és módon 337 g (244 ml) metilénklo­riddal elegyítjük, majd széndioxidot vezetünk az elegybe, míg az elegy pH-ja 7,5 nem lesz. Ez­után erős keverés és hűtés közben —5 °C-on beadagoljuk 50 g foszfortriklorid és 69 g (50 ml) metilénklorid elegyét. Ezután az elegyet még 30 percig hűtés nélkül kevertetjük, majd 350 ml vizet adunk az elegybe és még 5—10 percig kevertetjük. Az elválasztást és a metilén­klorid regenerálását az 1. példában leírtak sze­rint végezzük el. 68—70 g 75% trietilfoszfit tar­talmú elegyet kapunk, mely már közvetlenül felhasználható, vagy belőle a trietilfoszfit vá­kuumdesztillációval kinyerhető (fp. 72—76 °C, 28—30 mm). A kitermelés foszfortrikloridra számolva 86%. 4. Trimetilfoszfit klórbenzolos oldatának elő­állítása 116 g (147 ml) metanolban az 1. példában leír­tak szerint 44 g száraz ammóniagázt nyeletünk el. A metanolos ammónia oldatot az 1. példában leírt készülékben 727 g (244 ml) klórbenzollal elegyítjük, majd keverés és hűtés közben száraz széndioxidot vezetünk az elegybe, amíg a pH-ja 7,5 nem lesz. Ezután erős keverés közben —5 °C hőméisékleten beadagoljuk 75 g foszfortriklorid 83,5 g (75 ml) klórbenzollal készült oldatát. Az elegyet a beadagolás befejezése után még 30 per­cig hűtés nélkül kevertetjük. Ezután a szerves és vizes fázisokat elválasztjuk, a klórbenzolos fázist klórkalciumon szárítva 358 ml klórbenzo-1. Trimetilfoszfit előállítása 45 116 g (147 ml) vízmentes metilalkoholba 0 °C-on száraz ammóniagázt vezetünk be, amíg a súlygyarapodás a 30 g-ot el nem éri. Az ammó­niás alkoholt keverővel, hőmérővel és gázbeve- 50 zetővel ellátott lombikban 337 g (244 ml) előző­leg 0 °C-ra hűtött metilénkloriddal elegyítjük. Az elegybe keverés és hűtés közben addig ve­zetünk be száraz széndioxidot, míg az elegy pH-ja 7,5 nem lesz. Az így képezett elegybe 55 erős keverés közben (—5) °C hőmérsékleten beadagoljuk 50 g foszfortriklorid 69 g (50 ml) metilénkloriddal képezett oldatát. A beadagolás után az elegyet hűtés nélkül még 30 percig ke­vergetjük. Ezután 350 ml vizet adunk az elegy- 60 hez és 5—10 percig kevergetjük. Ezáltal a ki­vált ammóniumsók feloldódnak, a fölös metanol, valamint a melléktermékként képződött foszfin­savak ammóniumsó formájában a vizes fázis­ba kerülnek. A keverés megszüntetése után a 65 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents