160875. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrofil antibiotikumok, (cefaloszporin C) izolálására
3 160875 4 matilödoroförm, etiléniklorid, tetraiklóretilén, tetrafluoretilén, izopropütorpmid, benzol, toluol, xilloloik, továbbá észterek, főként rövidszénláricú zsírsavaik, rövidszénláncú alMIészterelk, mint etilacetát, buitiiaeetát, amilacetát, ketoinoík, mint metilizobutilketon, metilizoamilketon, éterek, mint düziopropilóber, végül vízzel nem, vagy csak kevéssé elegyedő alkoholok, mint butanol, 2-«tilbutanQl, etilhexanol, cilklopemtiainiol, ciklohexaniol. A makroporózus adszorpciós gyantákról eluálással kapott oefaloszporin C oldatokból az antibiotikum a szokásos ioncserélők felhasználásával olyan mértékben megtisztíthatók, hogy az eluátumokiból közvetlenül a szabad sav kicsapható vagy valamely nehezen oldható sója alakjában kikristályosítható. Az így kapott termék közvetlenül 7-amino-cefáloszporánsavvá és ennek aktív acilezett származékaivá feldolgozható. A találmány szerinti eljárás tehát azzal jellemezhető, hogy a cefaloszporin C-t a fermentációnál képződő szennyeződéseket tartalmazó oldatokból adott esetben lipofil oldószerekkel történő extrakciós és/vagy folyékony ioncserélőkkel kb. 2—7 közötti pH-tairtományban történő előtisztítás után makraporózus, nem-ionos, nagy fajlagos felületű adszorpciós gyantákon adszorbeáljuk. Makroporózus, nem-ionos adszorpciós gyantaként 4—20 nm átlagos pónusátmérőjű, aromás alaípvázzal rendelkező gyantákat, előnyösen 7— 10 nm közötti pórusátmérőjű 100—1000 m2 /g fajlagos felületű polisztirolgyantákat használunk. Ezek pl. „Amberlite" XAD—1, XAD—2, XAD—4, XAD—5 elnevezéssel kerülnek forgalomba, de számításba jönnek többek között az ismert sztirol-divinilbenzol-kopolimerek is (Rohm—Haas Co. cég gyártmánya). Az adszorpciós gyantákkal való Tcezelést célszerűen 1—4, előnyösen 2—3 közötti pH-értéken végezzük. Ez a pH-énték tetszés szerinti savval, pl. szerves savval, mint oxálsawal, vagy egy ásványi savval, mint sósavval, foszforsavval, különösen pedig kénsavval beállítható. Előnyösnek bizonyult, hogyha a fermentlevet szűrés előtt megsavanyítjuk, ezt követően pedig szokásos módon, előnyösen egy szűrősegédanyag jelenlétében szűrjük. Az adott esetben előextraihált fermentlevet a szokásos módon az abszorpciós gyantával hozzuk érintkezésbe. Előnyösen gyantaágyat tartalmazó oszlopokkal dolgozunk. Az adszorpció ilyenkor oly módon megy végbe, hogy az oldat az oszlopon keresztül perfcolálódik. A perkolátuim egyáltalában nem, vagy csak kis mennyiségű antibiotikumot tartalmaz. Víz segítségével az oszlopon maradt oldatot kiszorítjuk. Az oszlop mosására használt perkolátum egyáltalában nem, vagy csak igen csekély mennyiségű antibiotikumot tartalmaz. Az antibotikumnak a gyantáról történő eluálásához víz és vízzel elegyedő szerves oldószerek, főként vizes rövidszénláncú alkanol-oldatok használhatók. Különösen alkalmasnak bizonyult a 10—20%-os vizes izopropanol alkalmazása. 5 A gyanta regenerálásához lúgos vizes vagy vizes-alkoholos oldatokat használunk. Ilyen pl. az 1:1 arányú metanol és víz keveréke, amely nátriumhidroxidra 1 n koncentrációjú. A nátriumlhidroxid-maradékoík pl. savakkal, pl. kén-10 sav és/vagy vízzel történő kezeléssel távolíthatók el. A regenerálásihoz alkalmazható pl. vizes nátriumhdpoklorit-oldat is, ilyenkor az oxidálószert egy radukálószerrel, pl. nátiriuimhidroszulfit- vagy tioszulfát-oldattal távolítjuk el az osz-15 lopról. A már említett regeneriálószerekkel való kombinációban aceton vagy víz -f- aceton keverékével történő kezeléssel a reagálás teljessé tehető. Az adszorpcióból és a gyanta regenerálásából 20 álló teljes eljárást a szokásos mórion szakaszosan vagy folyamatosan, egyes oszlopokon vagy kombinált oszlopok segítségével végezzük. A cefaloszporin C-tartaimú eluátumot a szo-25 kásos módon, előnyösen házisos ioncserélő gyantán továbbtisztítjuk. Ioncserélő gyantaként a következők használhatóik: „Amberlite" ÍR—4B (fenol-primer és szekunder amino-csoportokat tartalmazó poliamin), „Amberlite" IRA—68 VQ (metakrilsav-ipolimerizátum), „Amberlite" XE— —265 (poliamin), „Imac" A 13 T vagy „Imac" A 17 P (Iimacti-Maaitsdh cég gyártmánya). A felsorolt ioncserélőkön a cefaloszporin sokkal jobban ábszorbaálódik az eluátumból, mint a a5 fermentléből. A tovább tisztított oldatokból a eefaloszponin C pl. koncentrálás után szabad sav alakjában valamely vízzel elegyedő szerves oldószerrel, mint acetonnal vagy izopropanollal kicsapható, vagy a cefaloszporin C-t valamely 4- nehezen oldható, mikrokristályos nahézfémkomplex alakjában izoláljuk. Ilyen komplexek lehetnek a réz-, higany-, kadmium-, ólom-, mangán-, vas-, kobalt-, nikkel-, különösképpen pedig a aink-komplexek (v. ö. 734 565 számú . belga szabadalom). A találmány szerinti eljárást az alábbi példákban közelebbről ismertetjük, ahol a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 50 1. példa: A cephalosporium nemhez tartozó cefaloszporin, C-t termelő törzs tenyésztésével táptalajon előállított fermentlevet a cefaloszporin C-konoentráció maximumának elérése után 15°-ra lehűti jük, majd azt 50%-os (súlytérfogat) kénsavval 2,8—3,0 pH-értékre állítjuk be. A micéliummasszát és az oldhatatlan fermentlé komponen seket szűrősegédanyagok (pl. „Dicalite") hozzáadása után leszűrjük. Az így kapott szűrt fermentlé 3 pH-értékű, 2,1 g cefalosziporin C-t és 5.4% szárazmaradékot tartalmaz. A szűrt oldat §5 barna színű. 2
