160854. lajstromszámú szabadalom • Nagy munkaszélességű szemenkénti vetőgép dughagyma és hagymamag vetésére

3 160854 4 A tárgyba vág még a 144.224 sz. magyar szabadalomban ismertetett pneumatikus szemenkénti vetőgép is, melynek lényege, hogy a gép merev felépítésű és a központi magtárolóból lefolyó magokat központi vákuumtér a vetőelemhez szorítja és ezzel valósítja meg a szemenkénti magvetést. Az ismertetett gépeken túlmenően az irodalomban és a gyakorlatban olyan gépek ismeretesek, melyek két kéneken gördülő', erőgépek által vontatott berendezések és amelyek közös magtartállyal rendelkeznek. Ezen utóbbi gépek hátrányai, hogy éppen a gördülő kerekek nagyobb távolsága miatt a talaj kisebb egyenetlenségeit nem tudják követni. Ezek a fordulásihoz éppen a vontatott kivitelük miatt nagy helyet kívánnak. Ezek a gépek ráadásul külön talajművelő gépek, így szántó és talajbetakaró berendezések segítségét is igénylik. Magyarországon jelenleg a Bruder—Kovácsféle hagymavetőgép van kifejlesztés alatt. Ez a berendezés úgy teljesítmény, mint a vetés paramétereiben nem tudja biztosítani a nagyüzemi termelés követelményeit. A gép hiányosságai: A sortávolság nem állítható, a vetési pontossága bizonytalan, csak dugibagyma vetésére alkalmas és speciális talajmegmunkáló és betakaró gépeket igényel. Az általánosabban ismerteken kívül az NSZK-beli megoldás hátránya, hogy kizárólag előzetesen szigorúan osztályozott apró magvak vetésére, illetve szétválasztására alkalmas, e berendezéssel azonban egyáltalán nem valósítható meg a dughagyma vetése. A , berendezés csak sorban tudja vetni. a, magvakat, cikk-cakk-vetésre azonban nem képes, -ami pedig azonos területen dupla tenyészterületet „biztosítana. A berendezés legnagyobb hátránya, hogy á forgó szállítógyűrűnek vákuumhoz szükséges kerületi tömítéséhez különleges tömítőelemek szükségesek y

ami a szerkezetet rendkívül bonyolulttá és igen költségessé teszi, emellett a gyűrű kerületén történő tömítés: a forgatóerő szükségletet is megnöveli. Az angol berendezés hátrányai közé tartozik, hogy nem alkalmas dughagyma vetésére, a befúvott levegő elősegíti ugyan a mag mozgását, de távoltartja a magokat a felvevő, nyílástól és ezáltal nem biztosítható a. folyamatos vetés. Nem biztosít ja a berendezés a szernenkénti vetést sem, ugyanis a forgó tárcsa hornyai válogatják ugyan a magokat, de a horony méreténél kisebb magokbél több. is beleférhet a horonyba. Ez a berendezés . csak soros vetésre alkalmas, de cikk-cakk-vetésre nem képes. De nem állítható a vetési teljesítmény sem, mert az adagolás sebességének, vagy időközének .változtatására megoldást nesm ad. Az osztrák . szernenkénti vetőgép hátrányai, hogy a szerkezet apró* magvak vetésére, nem alkalmas. A szerkezet . nem zárja -ki annak lehetőségét, hogy a kehelyibe egyszerre több mag ne kerüljön. A vetésfcihagyás nagy mértékű, mert a magtérben levő magok statikus tömege kisodorhatja a kanalakba került magokat. A kanál billentése komplikált, sok hiba-5 lehetőséget rejt magában. Hátránya még a vetőgépnek, hogy dughagyma vetésére nem alkalmas, mivel a kanalakon levő kehely gömbsüveg alakú kialakítása csak szabályos alakú vagy drazsírozott magvak vetését teszi lehetővé. 10 A vetési ánélység szabályozására nem ad megoldást. .A nyitott barázda láncos szerkezettel való betakarása nem egyenletes és főleg nem tömöríti a magágyat. 15 A magyar vetőgép hátrányai a következek: Nem biztosítja a szernenkénti adagolást, mert a vetőelem furataihoz esetedként több mag is tapadhat.A vetési mélység nem szabályozható. Csak sorban tudja vetni a magokat. Merer/ 20 szerkezeti falépítésű, ennek következtében a csoroszlyák nem tudják követni a talaj egyenetlenségeit, ami vetési kimaradást eredményez. A barázda nyitására megoldást nem ad. 25 A találmány célja egy olyan szernenkénti vetőgép létrehozása, amely kiküszöböli az irodaloimban és gyalkoaüatban ismert hasonló célú gépek hibáit és hiányosságait. Ennek megfelelően a óéi az, hogy a gép. tegye egyenletessé 30 a vetést, legyen alkalmas mind hagyma, mind dughagyma vetésére, tegye lehetővé ezek nagyüzemi módon, nagy szélességben, az emberi munka teljes kiküszöbölésével való vetését és növelje egyúttal a vetéshozamot. A találmány 3S az egyes szerkezeti elemek újszerű kialakításaival a. kitűzött, oélt eléri. A cél elérésében nagy segítséget ad az egyes elemek szabályozhatósága is, A találmány lényege abban áll, hogy a 'Szo-40 kásos nagy vetőgépeket kis egységekre bontja; úgy sortávolság, mint vetési mélység szempontjából szabályozhatővá teszi; a dughagyma adagolását egy kanalas kiképzésű elasztikus tárcsával megoldja; az eddigi hordozó kereket a . barázda - betakarására is használja és teljesen új elemként egy változtatható adagolású pneu-. matifcus magmagfogó szerkezeten keresztül automatizálja a magok cikkr-ealkk-vetését. Az 1, ábra egy dughagymavető kanalas tárcsával felszerelt csoroszlyaegységet .mutat be oldalnézetben, A 2. ábrán látható a talajkeverék profiljának kialakítása a haladás irányából való nézetben. A 3. ábra a bárd alakját és benne a megrendező elem elhelyezését felülnézetben. A;4. ábra a cikk-cakk vetést biztosító magrendező elem alkatrészeinek szerepét és elrendezését, • míg Az 5. ábra a magvetés lefolyását szemlélteti. A 6. ábra a csoroszlyatest fedelének és furatos tárcsájának szerepét és működését metszet-ben ábrázolja. Az 1. ábrán látható csofroszlyaegyseg műkö-65 dése a következő:.. Minden csoroszlyaegységnek 2