160847. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid és fungicid készítmények
15 160847 16 6. táblázat Német csótányokkal végzett kísérlet eredményei (Blatella germanica) ' Pusztulási fok (%) Hatóanyag 1000 ppm 100 ppm száma hatóanyagkoneentráció esetén 3 100 100 5 100 6 100 7 100 8 100 9 100 100 14 100 15 100 16 100 17 100 18 100 19 100 20 100 21 100 25 100 26 100 27 100 100 28 100 80 29 100 31 100 32 100 100 . 33 100 100 35 100 100 37 100 100 Megjegyzés: 10 15 1. A vegyületek számozása megegyezik az 1. táblázatban szereplő számozással. 6. kísérleti példa: Lisztjharmattal fertőzött rizsnövényekkel végzett kísérlet — védőhatás 12 cm átmérőjű cserepekben rizsnövényeket (Jukkoku-fajta) termesztünk. Ezután a 2. példa szerinti módon előállított emulgeálható koncentrátuimiból, amely találmány szerinti vegyületet tartalmaz, meghatározott koncentrációjú híg oldatot készítünk és rizshajtásokra permetezzük. A permetezéskor a cserepeket egy elmozdítható asztalra helyezzük, amely a porlasztóból kilépő vegyszermennyiség hatására elmozdul. A vegyszert tartalmazó oldatot 150 cm3 /3 cserép mennyiségben 1—5 kg/cm 2 nyomással permetezzük, úgy hogy a rizsnövények levélhüvelyei csuromvizesek legyenek. A bepermetezett rizsnövényeket a következő napon 100% relatív nedvességtartalmú és 25 °C hőmérsékletű nedveskamráiba helyezzük és 2 napig ott tartjuk. Ez alatt az idő alatt megfertőzés céljából a rizsnövényeket két alkalommal bepermetezzük lisztharmat spóraszuszpenziójával. 7 nappal a fertőzés után cserepenként kiértékeljük a fellépő fertőzést és az alábbi 1—5 értékekkel jelöljük.A kezelt cserepek fertőzöttségi fokát a kezeletlen terepek fertőzöttségi fokához hasonlítva százalékosan fejezzük ki. 0 azt jelenti, hogy nincs fertőzöttség és 100 azt jelenti, hogy a fertőzöttség ugyanolyan nagy, mint a kezeletlen cserepekben. Egyidejűleg megvizsgáltuk a rizsnövényekre gyakorolt fitotoxicitást. A kapott eredményeket az alábbi 6. táblázata ban adjuk meg. 6. táblázat Fertőzöttségi fok Fertőzött felület %-os mennyisége 30 35 40 45 50 55 60 65 0 0 0,5 < 2 1 3—5 2 6—10 3 11—20 4 21—40 5 > 41 7. kísérleti példa: Rizs Hypochnus sasakii által okozott fertőzésének vizsgálata 12 cm átmérőjű mázatlan cserepekben Kinmaze-fajta rizsnövényeket termesztünk. Ezután a 6. példa szerinti módon előálUtott, meghatározott koncentrációjú oldatot a rizshajtásokra permetezzük 100 nü/3 cserép mennyiségben. A következő napon árpaszemeket 10 napon át tenyésztett Hypochnus sasakii szklerotiumait visszük fel a rizsnövények tövére. Ezután a kezelt növényeket 95% vagy annál nagyobb relatív nedvességtartalmú, 28—30 °C hőmérsékletű nedves kamrába helyezzük és 8 napon keresztül ott tartjuk. Ezután meghatározzuk a rizsnövények tövén észlelt fertőzött foltok alapján a fértőzöttséget. A károsodási fokot az alábbi egyenlet segítségével számítjuk ki: 3n3+2n2 -f-n.i -K>no Károsodási fok = n. «100 3N ahol N az összes kezelt szár száma no ni n2 n3 azoknak a száraknak a száma, amelyeken nincs fertőzöttség azoknak a száraknak a száma, amelyeken a fertőzöttség a rizsnövény tövétől számítva az első levélhüvelyig terjedő részen figyelhető meg azoknak a száraknak a száma, amelyeken a rizsnövények tövétől számítva a második levélhüvelyig terjedő részen figyelhető meg fertőzöttség azoknak a száraknak a száma, amelyeken a talajtól számított harmadik levélhüvelyig terjedő részen figyelhető meg fertőzöttség. 8
