160844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-helyettesített 1,4-dihidropiridin származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG -$r^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. V. 08. (BA—2405) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1969. V. 10. (P 19 23 990.S) Közzététel napja: 1972. I. 28. Megjelent: 1973. XBL 31. 160844 Nemzetközi osztályozása C 07 d 29/40 v 5T. **» WusmoMyil Feltaláló: Dr.' Bossert Friedrich vegyész, Wuppertal-Elberfeld, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Farbenfabriken Bayer AG., Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás N-helyettesített 1,4-dihidropiridin-származékok előállítására N^lkil-l,4^ihidropMdin-származékok előállítása ismert aldehidekből és /f-aMlaminokrotonsavészterekből (710 391 sz. belga szabadalom, Helv. Ohim. Acta 41, 2066 (195B)]. Ismert továbbá, hogy .az N-aíkdl-l,4-dühidrc>piridin-származékokat előállíthatjuk még 1,4--dihidropiridinek piridinebké történő oxidálásával, alülhalögenidekikel való kvaternizálással és a kvaiternér ammónium-vegyületek redukálásával is <lásd előbbi irodalom). Az l,4^dMdropirMin-származékok előállítására az az ismert eljárás, mellyel aldehideket ß-4cetofcadbcmsavé3zterekfcel és ammóniával reagáltatnak, általában nem vezetett az aldehidekkel, /Mketokarbonsavésziterekkel és alkilaminökkal végzett reakcióval az N-aIril-l,4-dilhidropiridin-szárniazékok élőállítására. Az 1 813 436 lajstromszámú német szabadalmi leírás foglalkozik néhány N-a]lkil-l,4-dihidiropMdin-származékkal. Az ismert Hantzsch-féle 1,4-dihidropárid'in-szintézis mindezideig alkalmatlan volt N-^alkilezetit, nevezetesen NnmetiJezett l,4^di'hidropiridin-származékidk előállítására. Így például Karrer [Helv. Chim. Acta 41, 2066 (1958)] hiába próbálkozott Hantzsidh adatainak felhasználásával az l,2,4,6^tetriaimetü-l,4-diíhidropiriidin-3,5--diikanbonsav-dletiMszter és az l,2,6-ttrimetil-4--fenil-l,4-dihidropiridin-3,5-diíkarbonsav-dietil-10 )•> 20 észter előállításával. Karrer ezért az N-anetilezett 1,4-dihiidropiiridinek előállításához a ß-metil-amiinokirotonsavas-észteir alkalmazását ajánlja, ill. az általános előállítási módhoz egy kerül őutat ajánl, amely piridin alakká történő oxidációból, allkilíhalogenidekkel végzett kvaiternerizálásból és dihidiro alaikká történő visszaredukálásfoól áll. Ez a módszer egyrészt rendelkezik a többlépéses reakció technikai hátrányával, az ezzel kapcsolatos költségtöbblettel és termelésHCSökkenéssel, de ezen kívül még azzal az elvi hátránnyal is, hogy a visszaredufcálás folyamán az 1,4-díhidrapiridinek helyett l,2-di!M'dropiridinék is keletkeznek. Lényeges hátránya ennek az eljárásnak még, hogy mivel egy korábbi íkvaternerezhető nitrogénatom van jelen, már nem a kiindulási anyagnak megfelelő N-aaetSl-l,4-dihidropiridm-száimazók képződik. Az eddig ismert eljárások szerint [1.: még Ann.: 65i2192 (1962), Ghem. Abstr. 60, 169a (1964), J. Cham, Sac. C. Org. 1966, 21 (1950), Ohem. Abstr. 57, 2032b (1963)] tehát rendszerint nem lehet — vagy csak igen nagy technikai 2?« 'befektetések árán lehet •— N-aJkilezett 1,4--dilhidnopiridineket előállítani. A találmány szerinti új eljárás először is lehetővé teszi az N-alkilezett 1,4-dmidropiridinek álltalános és egyszerű előállítását. Nem volt 3ii előre várható és kifejezetten meglepőnek tart-160844