160843. lajstromszámú szabadalom • Fungicid és herbicid készítmény mezőgazdasági és kertészeti célra
160843 8 g/10 a, ez .a mennyiség azonban szükség szerint növelhető vagy csökkenthető. Ha a vegyületet herbicidként alkalmazzuk, nem mutat szelektív herbicid hatást, ha 20—40 kg ak'tív anyag/ha-rtál nagyobb mennyiségekben visszük fel és jó szelektív herbicid hatással rendelkezik, ha kisebb mennyiségekben (2,5—5 kg aktív anyag/ha) alkalmazzuk. A találmány szerinti fungicid és herbicid készítmények elkészítésére az falábbi példákat adjuk meg. ie 3. példa: 15 rész 3. számú vegyületet összekeverünk 80 rész diatomaf öld-fciolin keverékkel és 5 rész polioraetüénalkilariléter emulgeátoriral (Runnox, gyártja Toho Kagaku Kogyo K. K.), nedvesíthető porrá őröljük, ill. feldolgozzuk. Ezt vízzel felhígítvía alkalmazzuk. 4. példa: 30 rész 7. számú vegyületet összekeverünk 30 rész xilollal, 30 rész 150—200 °C fornásponttantományú aromás szénhidrogénnel (Kawakasol, gyártja Toho Kagaku Kogyo K.K.), így emuigeálható konoentráitumot kapunk. Ezt is vízzel felhígítva alkalmazzuk. 5. példa: 10 rész 18. számú vegyület, 10 rész bentonit, 78 rész talkum-agyag ,(1 : 3) keverék és 2 rész ligniinszulfát elegyéhez 25 rész vizet adunk és az elegyet jól összegyúrjuk. Ezután 0,75—0,38 mm átmérőjű szemasékre daraboljuk. Ezeket a szemcséket 40—50 °C-on szárítjuk, így granulátumot kapunk. 6. példa: 2 rész 9. számú vegyületet és 98 rész talkum-agyag keveréket összekeverünk, megőrölünk és porozószer alakjában alkalmazzuk. A találmány szerinti hatóanyagok hatékonyságának bizonyítására az alábbi példákat adjuk meg. 7. példa: Piricularia aryzae-próba Jukkoku-fajta rizsnövényeiket 12 cm átmérőjű cserepekben termesztünk. A vizsgálandó vegyületnek a 4. példa szerinti módon készített emulgeálható koncentrátumát 500 ppm koncentrációra hígítjuk. Az oldatot a kihajtott rizsnövényekre permetezzük. Ezt a permetezést úgy végezzük, hogy közben a cserepeket, amelyeiket egy mozgatható asztalra szereltünk fel, a permetező pteztolyból kilépő vegyszermennyiség elmozdítja. A permetező oldatot 50 cm3 /3 cserép mennyiségben 1,5 kg/om2 nyomással permetezzük, úgy hogy a levelek csuromvizesek legyenek. Az ily módon ibepermetezett rizsnövényeket a következő napon nedveskaimfráiba- helyezzük, és ott 100% relatív nedvességtartalom mellett, 25 °C hőmérsékleten két napon keresztül állni hagyjuk. Eközben a rizsnövényeket Piricularia oryzae vizes sipóraszuszpenziójával kétszer bepermetezve megfertőzzük. Hét nappal a bepermetezés után 'meghatározzuk a cserepek fertőzötitségi fokát és az alábbiak szerint értékeljük ki. Egyidejűleg meghatározzuk a rizsnövényekire gyakorolt fitotoxácitást is. 15 20 25 Fertőzöttségi fok Fertőzött felületirész (%) 3£ 40 45 50 55 60 65 0 0,5 1 2 3 4 5 0 <2 3— 5 6—10 11—20 21—40 >41 8. példa: 30 Hypochnus sasakii-próba Kinimaze-fajta rizsnövényéket 12 cm átmérőjű máztalan cserepekbe ültetünk, A rizsnövényeket a kihajtás kezdetekor a találmány szerinti vegyület 3. példa szerinti módon 'készített oldatával bepermetezzük. A következő napon a rizsnövények alsó részére felvisszük a Hyipoohnus sasakii 10 napon keresztül árpamagokon tenyésztett szkleróciumát. A kezelt növényeket legalább 95% relatív nedvességtartalmú 28—30 °C hőmérsékletű kamrában 8 napon- keresztül állni hagyjuk, hogy a megbetegedés kifejlődjön. Ezután kiértékeljük a megbetegedés fejlődési fokát és a megbetegedett felületnek a rizsnövények tövétől való terjedése alapján, ahol a fertőzés történt, osztályozzuk. A károsodásí fokot az alábbi képlettel számítjuk ki: károsodásí fok =* — 3ri3 -f- 2n2 -f- ni + Ono 3N X100 N a kezelt szárak összegét jelenti, no azoknak a száraknak a száma, amelyeken nem volt megfigyelhető fertőzés, m azoknak a száraknak a száma, amelyeken megbetegedés csak a talajtól számított első lerólhüvelyig volt megfigyelhető, n2 azoknak a száraknak a száma, amelyeken megbetegedés a talajtól számított második levélhüvelyig volt megfigyelhető és ng azoknak a száraknak a száma, amelyeken megbetegedés a talajtól számított harmadik levélhüvelyig volt megfigyelhető. «