160835. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izocianátok előállítására
1ÖÖ885 5 6 még vefini, hogy az amin és/Vagy a foszgén általában valamely hidrofób szerves oldószerben van feloldva. A találmány szerinti eljárást például úgy valósíthatjuk meg folyamatosan, hogy a reakciópartnereket valamely keverőkamrában turbulensen összekeverjük, vagy valamely, két anyag porlasztására szolgáló porlasztó berendezéssel ügy porlasztjuk el, hogy a folyadék-csöppeaskék alaposán összekeveredjenek. A porlasztásban vivőgázként valamely közömbös gázt* így levegőt, vagy nitrogént alkalmazhatunk. A vivőgázt az elporlasztás után kívánság szerint a rendszerbe visszavezethetjük. A leírt keverési módokat kombinálhatjuk is egymással: az amin-oldat és a vizes lúgoldatot először lehetőleg alaposan összekeverjük, majd az áramló folyadékelegybe reagáltatás céljából — például nitrogénárammal — foszgéncseppecskéket porlasztunk be. Á kiindulási anyagok előzetes lehűtésnél és/ /vagy a keverőberendezés és/vagy a. vivőgáz hűtésével a reakció hőmérsékletét kb. —30 — — +35, előnyöisen —10—+10 °C között tart-i juk. Hűtés céljából alkalmazhatunk valamely alacsony forrpontú oldószert, amely a reakció során (részben) elpárolog, s így a reakciót elvezeti. A reakció befejeződése Után a feakclöelegyet minél tökéletésebben szétválasztjuk fázisaira. A vivőgáz elválasztására kívánság szerint valamely ciklont alkalmazhatunk, a folyadékfázisokat Ülepítő edényben vagy — célszerűbben — valamely szepaíátor'ban Választhatjuk szét. Ä fázisok elválasztását követően äz izöcianátot tartáiliiazó szerves oldószert kívánság szerint megszáríthatjuk. Érre ä eékia á szokásos sszárítószenakeit alkalmazhatjuk, így például kalciumklaridot, nátriutnSiZüífátot vaigy ziöolitot. Különösein célszárűeni hasattálhatUnk vizrn.enites.iitÓ3 céljaira aaeotróp dasztiÜábtót, esetié* kívánság szerint csökkenitett nyomáson. Á találmány szerinti eljárás ezen foganatos!tási módjánál a szárítást az izoeianát elkülönítésével kapcsoljuk össze: .az azeoitrop desztillációniál az izooiäiMt az oldószer egy részével vissizamqiriaci és. kívánság szerint például desMilláeléVal tiSztithätOä A foszgént at aminhosí Viszonyítva áltálában 1—3 ínólnjd feleslegben alkalmazzuk. Ä fölös mennyiségű fctózgént például ä vivö^gázérafttmal a rendszerbe visszavezetjük és ismét reakcióba visszük. A foszgént és az átHÍtit előnyösért 1 :1—1 : 20, különösen célszerűéi! i : i—1 : 8 mólaranyban reagältätjüfc egymással, számos esetben azonban az 1 :1—1 :2 amítt-föSzgéűarány a legelőnyösebb. Vizes lúgoldatból 1 mól aminrá vonatkoztatva legalább 2 mólnyít használunk. A reagensek adagolását például adagoló szivattyúval valósíthatjuk meg, äz adagolás ütemétlek igert egyenletesnek kéli lennie. A reakció idő gyakran 1 pett alatt van, néhány esetben néhány másodpercet Vagy egy másodperc törtrészét teszi csak ki. 10 IS 25 85 40 49 50 55 A találmány szerinti eljárással előállított izocianátolk pl. műanyagok és műanyagipari segédanyagok gyártásának közbenső termékei, dé önmagukban is alkalmazhatóak, pl. ragasztőszörekként. 1, példa: 300 ml o-diklórbenzolban 0 °C-on 120 g foszgént oldunk fel. Az oldathoz 0 — +5 °C között legfeljebb 30 perc alatt egyidejűleg 73 g tercier butilamin 100 ml o-diklórbenzolban készült oldatát és 400 ml vízben oldott 06 g nátriumhidroxidot csepegtetünk. Adagolás közben az oldatot erélyesen kevertetjük és hűtéssel a megadott hőmérsékleten tartjük. A reakció befejeződése után a fázisokat egymástól elválasztjuk, az izocianátot tartalmazó oldatot nätriurnszulfáton megszárítjuk és frakcionált desztillációnak vetjük alá. Ilyen módon 72 g tercier bútilizöcianátot kapunk, fp. 84—85/780 Hgmrti (Termelés: az elméleti érték 73%-a) 2. példa: Technikai minőségű tetrapropilénből, hidrogéncianidböl és kénsavból fíittéf-reakeiöval N-i-dodecilformamidot állítünlk elő. A szóbanforgő vegyületet hidrölizálvá 73—91 ^G/Ö,! ligmm forrpontú amint állítunk elő. (fíTHHartalönl 8,í«/0 .) Az említett amin 164 g-ját 25 percén belül 100 g foszgén 5Ö0 líil métllértkloridbátt levő oldatához csepegtetjük 0 °C-on, keverés és hűtés közben. Az amin adagolása köziben további 20 g foszgént vezetünk be és 130 g nátriumhidroxid 600 ml vízben levő oldatát adagoljuk a reakcióelegybe, úgy, hogy a reakcióelegybe helyezett rnéíŐeiekiród äz amitt-ääagiölás bafejezítéig kb. 2-es pH-értéket niUtassoiL Áz amin-adagolás befejeztével a maradék nái?« ronlúgot 15 percen bélül hozzáadjuk az elegyhez olyan módon, hogy az elegy végső pH-já 7,4 legyen. A reakció befejeztével a fázisokat egymástól elválasztjuk, a metilénklórid-öldatot kalcium-Kloridon megszárítjuk élt ffákeiónált desztillációnak vetjük alá. A íttetilénklörid iedesztillá* lása és a maradék VákUM-deSzlilláeiőja Után 134 g i-dodetil-izocíanátttt kapuink. Forrpont 65—75 b C/0,3 Hgírtóti, NÖÖ-taírtaífcfii: l8,5°/b (számított: Í8,8%) Termelés: áz elméleti érték 83%-a. 3. példa: 177 g 2.6-diizopropilanilint, 120 g nátrium^° hidroxid 800 ml vízben levő oldatát és 45 g foszgént 30 percen belül egyidejűleg 130 g foszgén 500 ml metilénkloridban készült oldatához adunk. A reakció közbén az elegyet erőteljesen 65 fcevertetjük, hőmérsékletét hűtéssel 0—5 6 ö 3
