160819. lajstromszámú szabadalom • Foglalat - előnyösen szabadtéri elhelyezésű fényforrás részére

160818 3 4 erő nyomásának hatása alatt (ez az ero összemérhető azzal az erővel, mellyel pl. izzó becsavarásakor az érintkezőnyomást létrehozzuk) a harangtest a szűkület helyén engedjen, miáltal a harangtestbe így betáplált rugóenergia (rugalmas munka) kielégítően biztosítja egyaránt a fényforrástest szilárd rögzítését, a szükséges érinfckezőnyofliást és a villamos érintkező felületeket magában foglaló üreg vízbiztös zárását. Találmányunk tárgya tehát foglalat — előnyösen szabadtéri elhelyezésű — fényforrás részére, mely foglalatnak egyik eleme a fényforrás fémkupakjának befogadására alkalmasan kialakított —, célszerűen hengeres — forgástest alakú palástrésszel rendelkező harang, mely harang falában van befogva — és azon át kivezetve — a fényforrás egyik érintkezőjének csatlakoztatására alkalmasan kialakított egyik érintkező szerelvény és a fényforrás másik érintkezőjének csatlakoztatására alkalmasan kialakított másik érintkező szerelvény. A találmány abban van, hogy a harang rugalmas szigetelőanyagból, pl. gumiból kialakított és a két érintkező szerelvény a harang falában olymódon ágyazott, hogy az egyik érintkező szerelvénynek az egyik érintkezővel csatlakoztatandó ún. vonatkozási síkja és a másik érintkező szerelvénynek a másik érintkezővel csatlakoztatandó felületét magában foglaló — a vonatkozási sukkal párhuzamos — további vonatkozási sík között a foglalat üres •— azaz a fényforrással még nem szerelt, mechanikailag túlfeszültségmentes — állapotában mért ún. egyik távolság kisebb, mint az ún. másik távolság, mely azon két síkban a fényforrás egyik érintkezője, illetve másik érintkezője az egyik érintkező szerelvény vonatkozási síkjával, illetve: a másik érintkező szerelvény további vonatkozási síkjával üzemi, szerelt állapotban csatlakozik. A találmány szerinti foglalat egyik előnyös kiviteli alakjánál az egyik érintkező szerelvény ä harang falában átvezető érintkezőként ágyazott úgy, hogy tengelye egybeesik a forgástest tengelyével. Hagyományos menetes vagy bajonettzáras fényforráskupakök befogadására alkalmas foglalatoknál ez az átvezető érintkező ű?y kialakított, hogy a harangba benyúló végét a forgástest tengelyére merőleges felület ".Bár ja le és ez a felület'a vonatkozási sík. Menetes fényforrás kupak esetére a másik érintkező szerelvény egymenetű menetes tárcsaként kialakított, mely tarosa a forgástest alakú palástrész belső falában kialakított horonyban ágyazott és a tárcsának az egyik érintkező szerelvény felé mutató oldala a további vonatkozási sik. Bajonettzáras fényforráskupak esetére a másik érintkező szerelvény a forgástesttel kaoxálisan elrendezett fémfelületű henger, mely a tengelyére merőleges peremben végződik, se perem a forgástest alakú palastrész belső falába« kialakított horonyban van ágyazva és a peremnek az egyik érintkező szerelvény felé mutete felülete a további vonatkozási sík. — Négy telefonizzó befogadására alkalmas foglaktoknál az átvessető érintkező a harangba konzolosan benyúló négyzet-keresztmetszetű hasáb, melynek négy — fémfelületű — oldallapja alkotja a fényforrásonkénti vonatkozási síkot, míg a harang falába ezen oldallapokkal párhuzamosan ágyazott — és a harangból kivezetett — négy fémfelületű szalag alkotja a fényfoirrásonkénti másik* érintkező szeréivényt és e szalagoknak az egyik érintkező szerelvény félé mutató felületei alkotják a fényfoirrásonkénti további vonatkozási síkokat. Különösen egyszerű kialakítású az egy telefonizzó befogadására alkalmas foglalat, melynél az egyik érintkező szerelvény és a másik érintkező szerelvény egyezően kialakított egy-egy fémfelületű szalag, mely szalagok a forgástest alakú pálástrész falának átlósan szembenfekvő alkotói mentén ágyazottaik és e szalagok egymás félé mutató — fémes — felületei képezik a vonatkozási síkot, ill. a további vonatkozási síkot. Találmányunkat részletesebben kiviteli példákat ábrázoló rajzok kapcsán magyarázzuk. Az 1. és 2. ábra szerinti foglalat mentes rögzítéssel kialakított, a 3. és 4. ábra bajonettzáras rögzítéssel kialakított foglalatot ábrázol, az 5. és 6. ábra egyetlen telefonizzó foglalat befogadására, a 7—10. ábrák négy telefonizzó egyidejű befogadására alkalmas foglalatot ábrázolnak —, mtoiellett a páratlanszámú ábrák az üres, szeretetlen foglalatokat, a párosszámú ábrák pedig a fónyfoirrással szerelt foglalatokat mutatják. Egyező elemek jelölése valamennyi ábrán egyező. Az 1. ábrán látható, hogy a gumiból kialakított 1 harang falába — a harang forgástest-alakú palástrészével koaxiálisán — van ágyazva az átvezető érintkezőként kiképzett 2 egyik érintkező szerelvény, melynek a harang belsejébe benyúló végét a harang tengelyére merőleges fémfelület zárja le. Ez a felület az egyik 2 érintkező szerelvény vonatkozási síkja. E siktól „a" távolságnyira a harangpalást belső falában horony van kialakítva, s e horonyba van beszorítva á tárösaszeruen kialakított másik 3 szerelvény. A tárcsa tengelyében levő furat peremét alkotó lemezrész önmagában ismert módon úgy deformált, hogy fényforrás menetes kupáik ja számára msnetes orsó egy menetét alkossa; a tárcsából kinyomott, kiálló fémfelületre csatlakozik galva^nikusan az 1 harang falán ugyancsak átvezetett 4 kivezetés, Az 1 harang torkolata környezetében, további horony van a palást belső falában kialakítva, melybe a 7 fényvetítő tükör és a 8 zárólap pattintható be. Szemmelláthatő, hogy a szeréi^ vény messzemenően egyszerűbb, mint bármilyen merevtestű harang esetén. A másik érintkező 3 szerelvényt alkotó fémtárpsának az egyik 2 érintkező szerelvény felé mutató felületét véve további vonatkozási síknak, azt látjuk, hogy a vonatkozási sík és az azzal párhuzamos további vonatkozási sík közötti, ún. egyik távolság e szereletlen, mechanikailag túlfeszültségmentes állaootban: „a". A 2. ábrán látható a foglalatba beszerelt fényforrás is. A fényforrás egyik 5 érintkezőjét a 10 15 20 25 SO 35 40 45 00 55 60 7