160816. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ívfényes elektromos kemencék grafit, vagy amorfszén elektródáinak oxidáció elleni védelmére alkalmas elektromosan vezető védőbevonat fémszórással történő előállítására

10#816 Az amorf-szónelektródákat, ill. grafitelektró­dákat különböző típusú kokszgranulátumokból (kalcinált antracit, petrolkoksz, stb.) és kötő­anyagból (kátrány, szurok, stb.) állítják elő. E két elektródaminőség gyártástechnológiájában meglevő legnagyobb eltérés a préselést követő izzítási hőmérséklet megválasztásában mutatko­zik. Általános tapasztalat az, hogy elektródáknál a gyenge pontot a kötőanyag elkokszosodott ma­radványa jelenti. Bizonyos értelemben ez annak a következménye, hogy a kötőanyagként hasz­nált koksznak nagyobb a porozitása, mint az elektróda- anyagnak. Szuroknál a kdkszmarad­yány 1—1,2 g/cm3 látszólagos fajsúlyú, ezzel szeiaben amorf-szénelektródánál ez az érték át­lagosan 1,5; grafitelektródánál pedig fcb. 1,62. Elektródák esetén az az előnyös, ha a reakcióké­pesség csekély, vagyis az oxidálódással szembe­ni ellenállás nagy. Végeredményben az- elektródák oxidálódása, ill. a kipergés okozta veszteség a felhasználási módtól, ill. kemencetípustól függően az alábbi helyeken következik be: a) Ívfényes acélgyártó elektrökemenoéknél a kemencetérben és közvetlen a boltozat felett, oxidáló hatású atmoszféra következtében. b) Ferroötvözetgyártó, ill. nyitott típusú kemen­céknél az elegyszint felett, szintén oxidáló ha­tású atmoszféra következtében. . Mindkét kemencetípusnál az elektródák oxi­dáció elleni védelmére alkalmas bevonatnak, ill. eljárásnak az alábbi feltételeket kell kielégíte-1. Nagyfokú hőállóképesség 2. Gázzáró kéoesség 3. Az elektróda anyagával megegyező, vagy aranál jobb elektromos vezetőképesség 4. Az elektróda anyagával megegyező, vagy kö­zel azonos hőtágulási együttható 5. Az elektróda anyaga és a bevonat közötti dif­fúziós úton kialakuló kémiai kötés. A találmány tárgyát kéoező eljárás szerint az elektródák felületére felvitt védőréteg a fentebb említett követelményeknek messzemenően meg­felel. Az elektródák felületére fémszórással felvitt védőréteg lényegében egy olyan alumínium-bá­zisú bevonat, melyben a felszóráskor az alumí­niumban igen rosszul, vagy egyáltalában nem oldódó nagy hőállóságú, rácsszerű szerkezet ala­kul ki. A rácsszerkezet hézagait alumínium tölti ki. Az ilyen védőréteggel ellátott elektróda üze­melése során fokozatosan egyre magasabb hő­mérsékletnek van kitéve, melynek hatására a védőréteg rácsszerkezetének hézagait kitöltő alumínium 660 °C-on megolvad, az elektróda felületén gázzáró, de egyben elektromosan jól vezető réteget alkot, mely megakadályozza az elektróda- karbon-anyagának az atmoszféra oxir dáló hatására bekövetkező leégését, sőt ezen túl-» menően a kipergésből adódó mechanikus veszte-r ségeket is. A védőréteg oxidáló hatású atmosz-5 férával érintkező oldalán — hevítés közben — vékony, de tömör oxidréteg keletkezik, mely a réteg belsejében létrehozott rácsszerkezet héza­gait kitöltő olvadt fémfázist védi a további oxi­dációtól. A védőréteg elektródával érintkező ot-10 dalán — ugyancsák a magas hőmérséklet hatá­sára — diffúziós folyamat indul meg, melynek következtében az elektróda anyagához kapcso­lódó karbidvegyületek keletkeznek. 15 Találmányunk lényege tehát egyrészt az a fel; ismerés, hogy fémszórással az elektróda felüle­tére olyan — több kompónansű, Al bázisú — fé­mes védőbevonat vihető fel, melynek magas ol­vadáspontú, Al-ban kismértékben, vagy egyál-c 20 tálában nem oldódó komponensei a védőréteg­ben rács-, ill. vázszerű szerkezetben helyezked­nek el és az így kialakult váz-szerű szerkezet hé­zagait— az elektróda üzemszerű használata esev tén — folyékony, tehát gázzáró Al fázis tölti kij 25 másrészt a váz-szerű szerkezetet alkotó fázis, valamint az Al fázis levegővel érintkező részén — oxidáció révén — 'magas olvadáspontú —• spinell csoportba tartozó — vegyületekből álló kompakt réteg keletkezik, mely a fémes védőré-S0 téget a további öxMációtól anegvédi. A védőrétegben váz-szerű hatást kifejtő ma­gas' olvadáspontú komponensek a Cr, Mo, V, W, Ti, Zr, B, Si, karbidjai, a Cr, Mo, V, W, Ti, Zr, 35 szilícidjei, ill. boridjai vagy ezek keverékei le­hetnek. Eljárásunk szerint a védőbevonatot az elekt­róda felületére fémszórással visszük fel. E cél-» ból — erre a célra alkalmas berendezés segítsé-40 gével — alumínium szalagból és a találmány tárgyát képező védőbevonat összetételének meg­felelő arányban összekevert karbidokból, bori­dokból, ill. szilícidekből portöltésű huzalt készí­tünk. Az ilyen módon elkészített, ún. „csűhuzal" 45 képezi a fémszórás alapanyagát, melyet bármi­lyen rendszerű, ill. típusú fémszóró pisztolyból a forgató mechanizmus által forgatott elektróda felületére szórhatunk. A csőhuzal töltetét alkotó porelegy szemcséiből keletkezik a védőbevonat-B„ ban váz-szerű szerepet betöltő fázis, melynek hézagait a porkeverékkel egyidejűleg felszórt Al tölti ki. Az elektróda felületére felszórt fémes védőbe* vonatot ezután hidrolizált etilszilikátból és SiC-ból, ill. B^C-bol készült szuszpenzióval fújjuk be. Ez utóbbi kezelés egyrészt megakadályozza a ;; i Jkissé porózus fémes védőbevonat túl korai oxi­dációját, másrészt a Védőbevonat felületén meg­tapadó SiC, ill. B4C bizonyos mértékű védelmet nyújt a kemence atmoszférában jelenlevő vas­oxid, ill. bázikus oxidok pora okozta elsalakító hatással szemben. 60 — Eljárásunk szerint készített fémes védőbevo­e>5; nat használata ívfényes elektroimos kemencében 3

Next

/
Thumbnails
Contents