160789. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet olajkutak időszakos, segédgázas termeléséhez
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG jßf^. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés tiapja: 1969. VIIL 06, (Sí—1X30) Közzététel »apja: 1972. I. 12. Megjelent; 1973. X, 31. 160789 Nemzetközi oszstályozáai 1 21 b 43/18 f,' :'•? T?"! -",': ívy* '•*••* Feltalálók: Dr. Szila« A. Pál egyetemi taaár 38%, Bognár János egyetemi adjunktus, 38%, Mating Béla egyetemi adjunktus, 14%, Bajóezky Lászlé egyetemi mechanikus, 10%, Miskolc Tulajdenosí ííagyalföl<SU Kőolaj- és Földgáztenraelő Vállalat, Szolnok Szerkezet olajkutak időszakos segédgázas termeléséhez A találmány olajkutak időszakos, segédgázas termelését lehetővé tevő szerkezet. Kőolaj időszakos, segédgázas termelését kishozamú és kis telepnyomású kutaknál szokták alkalmazni. Lényege az, hogy a telepből a kútba 5 áramlott folyadékot időközönként, ha már elegendő összegyűlt, a kútba nyomott úgynevezett segédgázzal, többé-kevésbé dugó formájában, a felszínre emelik. Az eddig ismert legegyszerűbb ilyen szerkezet a kútba szerelvény nélküli, tal- io pig beépített termelőcső. A segédgázt a felszínen osőközbe nyomják s az a folyadékot a termelőcsövön át emeli fel. Ennél az egyszerű kútszerkezetnél a fajlagos segédgázfogyasztás igen jelentős, mivel a folyadékdugó kiemelése után 15 a kútban maradt viszonylag nagy mennyiségű segédgáz áramlik a felszínre. A korszerű időszakos segédgázas berendezéseknél a kúttalp fölött a csőközt tömítőszerszám- 20 mai elzárják és a segédgázt a tömítőszerszám felett létesített és úgynevezett segédgázszeíeppel ellátott nyílásokon át juttatják a termelőcsőbe. Amint a segédgáz a folyadékdugót a felszínre emeli, a gáz további beáramlását ez a segéd- 25 gázszelep elzárja. A folyadékdugó után tehát csak a viszonylag kis térfogatú termelőcsövet megtöltő segédgáz áramlik a felszínre. Ezeknél a berendezéseknél a fajlagos segédgáz szükséglet tehát kicsi. 30 Ujabban számos úgynevezett nyomással szabályozott segédgázszelepet fejlesztettek ki. E szelepek nyitása és zárása a felszíni segédgáz nyomásának kismértékű változtatásával érhető el. Túlnyomó részük orsó alakú, kis átmérőjű, a termelőcső külső falára szerelhető, a csőköz keresztmetszetben tehát elférő, fémcsőmembrános szelep. Hátrányuk, hogy kútszerkezeti okokból átmérőjük, s így gázátbocsátó keresztmetszetük és ennek következtében a folyadékdugó felszínre emelésének sebessége is kicsi, a folyadék jelentős része visszacsorog, és így a kiemelés hatásfoka rossz. — Á gázáteresztő keresztmetszet kedvezőbb az ismert gumimembrános szelepnél. Ennek alakja körgyűrűs és a termelőcsövet veszi körül. Azonban hátránya, hogy ugyanolyan nyomáson nyit, mint amilyen nyomáson zár. Ezért, ha a csőközbe a működési nyomásnál csak kismértékben nagyobb nyomású segédgázt nyomunk, a szelep nyit és gázt bocsát át a termelőcsőbe. Ha azonban a felszínről a segédgáz kis ütemben áramlik, akkor a segédgáz-szelepen át alul több gáz áramlik az egységnyi idő alatt a termelőcsőbe, mint amennyi felül a -csőközbe beáramlik. A esőköz nyomása tehát csökken, ennek hatására a segédgázszelep lezár. A már felemelkedő folyadék a termeiőesőbe visszaesik és a termelés igen rossz hatásfokú lesz, vagy megszűnik. A találmánnyal az volt a célunk, hogy olyan 160789
