160741. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy tisztaságú neopentil-glikol előállítására

iqp74i , , 3 •• 'ti . \ 4 lő [AV-17-8] gyantán a szervetlen sótartalom 0,002—0,08'%-ra csökkenthető. . y Költségesebbek azok az eljárások, melyek a víz eltávolítását ciklohexanolos, vagy metilcik­lohexanolos azeotrop desztillációval végzik (ösP 5 258 258, ill. DDP 45 078), majd oldószermentesí­tenek és vákuumban frakcionálnak. Az eljárás hátránya, hogy az alkalmazott oldószerek csu­pán az azeotrop desztillációra és a Na-formiát elkülönítésére alkalmasak, de nem teszik lehe- jo tővé a termék fizikai tulajdonságaiból eredően nehézkes és költséges desztilláció tisztítás kikü­szöbölését. A ciklohexanol, vagy metilciklohexa­nol oldószerek alkalmazása esetén a kristályosí­tással történő termékkinyerés a neopentil-gli- 15 kollal hidegen telített oldat magas viszkozitása miatt sem tekinthető gyakorlatilag alkalmas megoldásnak. Más eljárásnál (FrP 1 413 645) a vizes termék­ből CH2CLi2-nal extrahálják és ezután desztillá­cióval tisztítják a neopentil-glikolt. Az ismert neopentil-glikol kinyerési eljárások hátránya, hogy általában drága oldószereket al­kalmaznak, vagy az oldóképesség javítására ol­dószer eleggyel dolgoznak, ami az oldószermen­tesítést nehezíti. Némely esetben vízzel kis mér­tékben elegyedő oldószert használnak, ami nem teszi lehetővé alkáliformiát-mentes neopentil­-glikol teljes kinyerését, mivel ezek a formiát átoldódását elősegítik. A végső tisztításként alkalmazott desztilláció hátránva, hogy az előzőekben említett szennye­ző- és kísérőanyagoktól történő elválasztás a kö­zeli forráspontok miatt nem, vagy csak nehezen valósítható meg. Olyan eljárás alkalmazása, mely egyszerű mű­veletek segítségével eredményez alacsony sótar­talmú neopentil-glikolt, műszakilag előnyösebb. A találmányunk szerinti eljárás előnye, hogy kiküszöböli az egyes extrakciós eljárásoknál használatos drága oldószereket, valamint a költ­séges és komoly műszaki feladatot jelentő frak­cionált desztillációs tisztítást, ugyanakkor biz­tosítja a nagy tisztaságú neopentil-glikol nagy hozammal való elkülönítését. Az aldolkondenzáció és azt követő Cannizzaro reakció híg vizes oldatából a neopentil-glikol ki­nyerésére olyan termékfeldolgozási módszert dolgoztunk ki, melynél a megfelelő (5—20%) maradék víztartalomig való besűrítés után az alkalmas oldószert forráspontján használva a maradék víz azeotrop desztillációja és a neo­pentilglikol szelektív extrakeiója egyidejűleg megy végbe és így. az azt követő meleg szűrés és közvetlen kristályosítás eredményeként az al­káliff riríiát-mentes kristályos neopentil-glikolt a nyerstérmékből 80—85%-os hozammal lehet ki­nyerni. A találmány szarinti eljárással a mel­léktermékként kinyert alkáliformiát szintén nagy tisztaságú. , , . .:. Azt találtuk, hogy 5—20% maradék víztarta­lomig besűrített nyerstermék a későbbi extrak­ciós műveletnél még kényelmesen kezelhető, mivel kisebb víztartalomnál a szilárdan kiváló alkálifomiát és neopentil-glikol megnehezíti az intenzív keverést, nagyobb víztartalmú elegynél pedig az extrakció közbeni aezotróp desztilláció előnytelenül hosszú időt vesz igénybe. Ázt találtuk továbbá, hogy extraháló és azeo­trópképző oldószerként toluol és/vagy xilol egyaránt alkalmas a neopentil-glikolra számí­tott 1—5, célszerűen 2—2,5-szeres mennyiség­ben. Kimutattuk továbbá, hogy az extrakciót ma­gasabb hőmérsékleten, célszerűen az oldószer forráspontján kell végezni, mivel így az extrak­cióval egyidejűleg a maradék vizet azeotrop desztillációval lehet eltávolítani. Az eljárás gyakorlati megvalósításánál úgy járunk el, hogy a vizes nyersterméket 4—500 Hgmm-en 5—20 maradék víztartalomig víztele­nítjük, majd toluolt és/vagy xllolt adunk hozzá a neopentil-glikolra számított 2—2,5-szeres mennyiségben. Ezután az oldószer forráspont­jára melegítve az elegyet, az extrakció és azeo­trop desztilláció egyidejűleg végbemegy, majd a vízmentes szuszpenziót nyomószűrőn melegen szűrjük. Az anyalúg oldószertartalmát 50—90, célszerűen 80—35%-ban ledesztilláljuk és a 10—20 °C között kiváló kristályokat centrifu­gán szűrjük. A találmány tárgyát képező eljárást az alábbi példák szemléltetik: 1. példa: 1000 ml-es, keverővel és hőmérővel ellátott lombikba 800 g, aldolkondenzációból és Canniz­zpro reakcióból származó vizes nyerstermékről (neopentil-glikol tartalom: 120 g) lassú keverés mellett 4—500 Hgmm-en ledesztillálunk 500 g vizet. Ezután 220 g toluolt adunk hozzá és 500 Hgmm-en 80—90 °C-on keverés közben forraljuk mindaddig, míg a maradék víz a toluollal azeo­tróo elegyben eltávozik, melyet vízelválasztás után folyamatosan visszavezetünk. A vízmentes szuszoönziót 60—70 °C-on nyomószűrőn szűr­jük, és 60 g meleg toluollal mossuk. A csapadék szárítás után 98—98%-os tisztaságú NaOOCH, sűlya: 115 g. A szűrletet az előzőkben ismerte­tett keverős desztilláló berendezésben 250 g toluol eldesztillálásával 500 Hgmm-en részlege­sen oldószermentesítjük. A maradékot lassú ke­verés közben. 10 °C-ra hűtve kristályosítjuk és a kiváló kristályos neopentil-glikolt centrifugán 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Találmányunk tárgya eljárás nagy tisztaságú neopentil-glikol előállítására olymódon, hogy a Cannizzaro reakció során kapott híg vizes oldat­ból toluolos és/vagy xilolos extrakcióval és azt követő kristályosítással nyerjük ki a neopentil­-glikolt. 2

Next

/
Thumbnails
Contents