160705. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirrolin-származékok előállítására
16-07 05 módon kapott kristályos l-.(N-n-butil)-karbamoil-2-imino-3,3-difenil-5-metil-pirrolidin olvadáspontja 80—82 °C (vizes metanolból). 7. példa: 1,25 g 2-amino-3,3-difenil-5-metil-J1 -pirrolint és 0,365 g metil-izotiocianátot egymás után 80 ml benzolba viszünk be. A reakcióelegyet a nedvesség kizárása közben 3 órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd 2 n sósavval rázzuk és szűrjük. A kiváló hidrokloridot bázissá alakítjuk. A kapott termék 0,8 g 2-j[N-(metil-tio)-karbamido]-3,3-difenil-5-metil-^-pirrolin. Op. 140 °C (alkoholból). 8. példa: 1,5 g 2-ciánamido-3,3-difenil-5-metil-zí1 -pirrolint 10 ml vízmentes éterben szuszpendálunk. A szuszpenzióba 0 °C-on erős keverés közben 1,03 g ditiofoszforsav-0,0-dietilészternek 5 ml vízmentes éterrel képezett oldatát csepegtetjük. A reakcióelegyet további fél órán át keverjük, a hűtést megszüntetjük és az elegybe telítettségig száraz sósavgázt vezetünk. Az átlátszó oldatot 15 ml alacsony forráspontú petroléterrel elegyítjük, majd dekantáljuk és a maradékot alkohol és éter elegyével eldörzsöljük. A kapott kristályos 2-tiokarbamido-3,3-difenil-S-metil-z^-pirrolin-hidroklorid olvadáspontja 180—183 °C. Kitermelés 1,43 g. A szabad bázist oly módon állítjuk elő, hogy a hidrokloridot kevés dimetilformamidban oldjuk, az oldatot 2 n nátronlúggal meglúgosítjuk és vízzel hígítjuk. Op. 140—142 °C (etanolból). 9. példa: 0,01 mól l-(N-metöxi-metil)-tiokarbamoü-2--imino-5,5-dimetil-3,3-difenil-pirrolidint 30 ml benzolban 16 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forralunk. Az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. Az olajos maradékot gyenge melegítés közben 8 ml etanolban oldjuk és az oldatot 24 ml 2 n sósavval elegyítjük. A csapadékot nátrium-hidrogén-karbonáttal a szabad bázissá alakítjuk. A kapott 2^(N-metoxi-metil)-tiokarbamido-5,5-dimetil-3,3-difenil-z^-pirrolin 105—106 °C-on olvad. A kiindulási anyagot a következőképpen állíthatjuk elő: 14.2 g 2,2-dimetil-aziridinnek 100 ml éterrel képezett oldatát 28 g káliumkarbonát és 80 ml víz oldatával elegyítjük és keverés közben lassan 38 g p-toluol-szulfokloridot és 200 ml étert adunk hozzá. Áz éteres réteget további 20 órás keverés után feldolgozzuk. 38 g N-p-tozil-2,2-dimetil-aziridint kapunk. Op. 97—99 °C (petroléterbői). 19.3 g difenil-aeeto-mtrilt 200 ml toluolban keverés közben és nedvesség kizárása mellett 4,0 g porított nátriumhidridnek 30 ml toluollal 10 IS 20 25 30 25 40 45 50 55 60 65 képezett oldatához adunk. Az exoterm reakció lejátszódása után az elegyet 2 órán át vízfürdőn melegítjük. Ezután 0 °C-on keverés közben 12,0 g N-p-tozil-2,2-dimetil-aziridinnek 150 ml toluollal készített oldatát 20 perc alatt hozzáadjuk. Az elegyet 13 órán át 20 °C-on, majd 4 órán keresztül szobahőmérsékleten melegítjük és lehűlés után vízzel kétszer extraháljuk. A toluolos réteget szárítjuk és vákuumban ledesztüláljúk. A maradékot 150 ml éterrel digeráljuk. A kapott termék 15,7 g Ni-p-tozil-2-imino-3,3-difenil-5,5-dimetil-pirrolidin. Op. 175—178 °C (alkoholból). 5,0 g Ni-p-tozil-2-imino-3,3-difenil-5,5-dimetil-pirrolidint 45 ml 11%-os sósavval jégecetben 7 órán át üvegautoklávban 160 °C-on melegítünk. A reakcióelegyet lehűlés után 200 ml vízzel hígítjuk, szénnel rázzuk, szűrjük és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 50 ml metanolban oldjuk, az oldatot 2 n nátronlúggal meglúgosítjuk és vízzel 300 ml-re hígítjuk. A kapott termék 2,6 g 2-amino-5,5-dimetil-3,3-difenil-#-pirrolin. Op. 193—195 °C (alkoholból). 0,01 mól 2-amino-5,5-dimetil-3,3-difenil-#-pirrolint szobahőmérsékleten 20 ml etanolban oldunk. Az oldatot 0,01 mól metoxi-metil-mustárolajjal elegyítjük és 4 órán át állni hagyjuk. A csapadékot szűrjük, kevés hideg etanollal mossuk és szárítjuk. A kapott termék az 1-(N-metoxi-metil)-tiokarbamoil-2-imino-5,5-dimetil-3,3-difenil-pirrolidin. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás (I) általános képletű pirrolin-származékok, ill. H-tautomerjeik és a megfelelő savaddíciós sók előállítására — mely képletben R1 jelentése fenil-csoport; R2 és R 3 jelentése hidrogénatom vagy kis szénatomszámú alkil-gyök; R4 jelentése hidrogénatom, kis szénatomszámú alkil-, i(kis szénatomszámú) karbalkoxi-(kis szénatomszámú) alkil-, di-(kis szénatomszámú) alkilamino-i(kis szénatomszámú) alkil- vagy (kis szénatomszámú) alkoxi-(kis szénatomszámú) alkil-gyök és X jelentése oxigén- vagy kénatom — azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet — e képletben Rí, R2, R3, R4 és X jelentése a fent megadott — izomerizálunk és adott esetben a reakcióterméket savaddíciós sóvá alakítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az izomSrizálást a (II) általános képletű vegyületnek szerves oldószerben, előnyösen az elegy forráspontjáig terjedő hőmérsékleten történő melegítése útján végezzük el.
