160694. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzolszulfonamid származékok előállítására

160694 6 A (VI) általános képletű hidroxil-vegyületek reakcióképes észtereiként elsősorban a haloge­nidek, mint kloridok vagy bromidok kerülhetnek felhasználásra. A kondenzációt előnyösen egy vízzel elegyedő vagy nem elegyedő oldószerben, víz jelenlétében vagy távollétében folytatjuk le. Oldószerként alkanolok, pl. butanol, éterszerű folyadékok, pl. dioxán, dietilénglikol-monome­tiléter, szénsavamidok, pl. N,N-dimetilforma­mid, vagy pedig szulfoxidok, mint dimetilszul­foxid alkalmasak. Előnyös, ha a kondenzációt valamely savlekötőszer jelenlétében folytatjuk le; savlekötőszerként az első helyen leírt eljárás­sal kapcsolatban említett ilyen szerek, továbbá szerves tercier bázisok, mint N,N-diizopropil­etilamin alkalmazhatók. A harmadikként leírt eljárás kiindulóanyagai­ként pl. a (VI) általános képletű hidroxil-vegyü­letek fentebb említett oly reakcióképes észterei alkalmazhatók, amelyekben Rí és R2 helyén az (I) általános képlet alatt adott meghatározásnak megfelelő helyettesítők szerepelnek. A (VI) álta­lános képletnek megfelelő bromidok egyik cso­portjába tartozó vegyületek pl. oly módon állít­hatók elő, hogy valamely 1-alkil-aziridint (vö. A. Weissberger, Heterocyclic Compounds with Three and Four-Membered Rings, I. rész, John Wiley & Sons Inc., London, 1964) dioxánban brómciánnal reagáltatunk. A találmány szerinti eljárás egy negyedik vál­tozata értelmében oly módon is előállíthatjuk az (I) általános képletnek megfelelő vegyületeket, hogy valamely (VII) általános képletű vegyület — ahol X és R2 jelentése megegyezik az (I) ál­talános képlet alatt adott meghatározás szerinti­vel — reakcióképes észterét, célszerűen klorid­ját vagy bromidját egy (VIII) általános képletű aminnal — ahol Rí jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerin­tivel kondenzálunk és ciklizálunk, és kívánt esetben a kapott vegyületet valamely savval ké­pezett addíciós sóvá alakítjuk át. A (VII) általános képletű hidroxil-vegyületek reakcióképes észtereiként pl. halogenidek, külö­nösen kloridok vagy bromidok alkalmazhatók. A kondenzációt előnyösen oldószerben folytat­juk le; oldószerként pl. a harmadik eljárás-vál­tozat esetében említettek alkalmazhatók. Előnyös ezt a reakciót savlekötőszer jelenlé­tében lefolytatni; savlekötőszerként különösen jól alkalmazható a (VIII) általános képletű bá­zis feleslege. Ennek az eljárásmódnak a kiindulóanyagai­ként pl. a (VII) általános képletű hidroxil-ve­gyületek fentebb felsorolt oly reakcióképes ész­terei alkalmazhatók, amelyekben az X és R2 he­lyén az (I) általános képlet alatt adott meghatá­rozásnak megfelelő csoportok állnak. Az ilyen vegyületek egy csoportja pl. az aláb­bi módon állítható elő: Aziridinből indulunk ki és ezt éteres közegben brómciánnal reagáltatva N~(2~bróm-etil)-cián­amiddá alakítjuk; ez utóbbit acetonban egy oly benzolszulfonilkloriddal kondenzáljuk, amely p­he'lyzetben az X helyettesítőt tartalmazza, e reakciót híg nátronlúg jelenlétében, hidrogén­klorid lehasítása közben végezve, amikor is a megfelelő N-(2-Mór-etil)-N-eiano-benzolszulfo'n­amidot kapjuk. A találmány szerinti eljárás egy további, 5. változata értelmében oly módon állíthatjuk elő a (I) általános képletű vegyületeket, hogy vala­mely, a csatolt rajz szerinti (IX) általános kép­letnek megfelelő addíciós sót — e képletben X, Rí és R2 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, Y halogénatomot képvisel — melegítés útján gyű­rűzárásnak vetünk alá és adott esetben az így kapott vegyületet valamely savval képezett ad­díciós sóvá. alakítjuk át. A fenti vegyületekben Y helyén halogénato­monként pl. bróm- vagy klóratom szerepelhet. A kondenzáció valamely oldószer jelenlétében vagy enélkül történő melegítéssel folytatható le. Oldószerként magas forrpontú folyadékok, p~i. éter-jellegű oldószerek, mint dietilénglikól-dime­tiléter, vagy pedig karbonsavamidok, mint N,N-dimetilformamid alkalmazhatók. Az eljárás e változata esetében kiindulóanyaig­ként előnyösen oly (IX) általános képletű vegyü­leteket alkalmazunk, amelyek az Y, X, Rí és R2 jelek helyén az (I) és (IX) általános képlet alatt említett csoportokat, ill. atomokat tartal­mazzák. E vegyületek egy csoportja pl. oly mó­don állítható elő, hogy p-helyzetben az X cso­porttal helyettesített benzolszulfonilklőridokból indulunk ki, és ezeket dinátriumciánamiddal vi­zes közegben a megfelelő N-cianobenzolszulfon­amid nátriumszármazékává kondenzáljuk, majd a kapott kondenzációs terméket oly N-(2-klór­etil)-amin-hidrokloriddal reagáltatjuk, amely a nitrogénatomon az Rí csoporttal van helyette­sítve. A találmány szerinti eljárás egy 6. lehetséges változata értelmében oly módon állíthatjuk elő az (I) általános képletű vegyületeket, hogy vala­mely (X) általános képletű szulfonsav — ahol az (X) jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — reakció­képes funkcionális származékát egy (XI) általá­nos képletű vegyülettel — ahol Rí és R2 jelen­tése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel •— reagáltatjuk és kívánt esetben az így kapott vegyületet vala­mely savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. A (X) általános képletű szulfonsav reakcióké­pes funkcionális származékaként savhalogenid, különösen savklorid, vagy pedig egy (Xa) általá­nos képletű anhidrid — ahol X jelentésié: meg­egyezik az (I) általános képlet alatt adott meg­határozás szerintivel — alkalmazható. A reakció előnyösen valamely vízzel elegyedő vagy nem elegyedő, a reakció szempontjából 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents