160693. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfanilamid-származékok előállítására

3 160693 4 A találmány szerinti eljárás egyik változata értelmében az (I) általános képletű vegyületek oly módon állíthatók elő, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet — ahol Rí jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, R2 hidrogénatomot, vagy benzilcsoportot, X rövidszénláncú alkanoil-, amino- vagy nitrocsoportot, vagy ha R2 helyén hidrogénatom áll, szabad aminocsoportot is jelenthet — klórciánnal, brómciánnal vagy fenilcianáttal reagáltatunk, szükség esetén a reakcióterméket az X csoport szabad aminocsoporttá való átalakítása céljából hidrolizáljuk vagy redukáljuk és adott esetben a kapott vegyületet valamely savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. A reakciót előnyösen valamely vízzel elegyedő vagy nem elegyedő, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben, víz jelenlétében vagy vízmentes körülmények között folytathatjuk le. A reakció szempontjából közömbös szerves oldószerként pl. szénhidrogének, mint benzol, toluol vagy xilol, rövidszénláncú alkanolok, mint etanol vagy metanol, éterszerű folyadékok, mint dietiléter, dioxán vagy tetrahidrofurán, klórozott szénhidrogének, mint metilénklorid, rövidszénláncú ketonok, mint aceton vagy metiletilketon, karbonsavészterek, mint etilacetát, karbonsavnitrilek, mint acetonitril vagy szulfonok, mint tetrahidrotiofén-l,l-dioxid alkalmazhatók. A reakció savlekötőszer jelenlétében vagy enélkül folytatható le. Savlakötőszerként szervetlen bázisok vagy sók, pl. alkálifémhidroxidok, alkálifémhidrogénkarbonátok, alkálikarbonátok vagy alkálifoszfátok, mint a megfelelő nátrium- vagy káliumvegyületek kerülhetnek alkalmazásra, alkalmazhatók e célra azonban kalciumkarbonátok, kalciumfoszfátok vagy magnéziumkarbonát is. Az X csoportnak a reakciótermékben szabad aminocsoporttá történő átalakítása, amelynek révén az (I) általános képletű vegyületet megkapjuk, az X csoport természetétől függően hidrolízis, vagy redukció útján történhet. Hidrolízis útján szabad aminocsoporttá átalakítható X csoportok pl. a rövidszénláncú alkanoil-amino-csoportok, mint az acetamido-csoport. Az aminocsoport felszabadítása céljából végzett hidrolízis savas közegben, pl. metanolos sósavban vagy híg vizes sósavban vagy kénsavban folytatható le. A redukció útján aminocsoporttá átalakítható X csoportok példájaként a nitroesoport említhető. Ez a redukció általában katalitikus hidrogénezéssel, pl. Raney-nikkel jelenlétében hidrogénnel való kezelés útján történhet; alkalmazható katalizátorként palládiumos vagy platinás aktívszén is; a hidrogénezést valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószerben, pl. etanolban folytathatjuk le. Ezek mellett azonban más szokásos redukálási módszerek, pl. a nitrocsoportok vassal ecetsavban vagy sósavban történő redukciója is tekintetbe jöhetnek. A (II) általános képletű kiindulóanyagok oly vegyületek lehetnek, amelyekben Rí, R2 és X helyén az (I) ill. (II) képlet alatt adott meghatározásnak megfelelő csoportok szerepelnek. Ilyen kiindulóanyagok az N-(2-amino-etil)-benzolszulfonamidok, amelyek benzolgyűrűje a pará-helyzetben az X csoporttal, aminocsoportja pedig az Rt és R2 csoportokkal van helyettesítve. E vegyületek pl. oly rnódon állíthatók elő-, hogy valamely az X csoporttal helyettesített 1-fenilszulfonil-aziridinből indulunk ki és ezt az aziridint valamely az Rt és R2 csoportokat tartalmazó primer vagy szekunder aminnal reagáltatjuk. Az ilyen aziridinek egyes képviselőit az irodalom már ismertette, pl. a 4'-aziridin-l-il-szulfonil)-acetanilidet R. Lehmann és mtsai, Bull. Soc. Ohim. Beiges 55, 52—97 (1946), Chem. Abstr. 41, 5475f (1947) közleménye ismerteti. További ilyen típusú aziridinek az ismertekhez hasonló módon állíthatók elő. A találmány szerinti eljárás második változata értelmében az (I) általános képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (III) általános képletű vegyületet — e képletben X rövidszénláncú alkanoil-amino- vagy nitroútján csoportot képvisel — egy (IV) általános képletű vegyülettel — ahol Rí jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — vagy egy ilyen vegyület alkálifém- vagy alkáliföldfém-származékával kondenzálunk és ciklizálunk, szükség esetén a kapott reakciótermékben az X csoportot hidrolízis vagy redukció útján szabad aminocsoporttá alakítjuk és adott esetben a kapott vegyületet valamely szervetlen vagy szerves savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. A (IV) általános képletű vegyületek e célra alkalmas alkálifém- ill. alkáliföldfém-származékaiként a nátrium-, kálium-, lítium- vagy kalciumszármazékok említhetők. A kondenzációs reakciót előnyösen valamely éterszerű folyadékban, pl. dietiléterben, tetrahidrofuránban, dioxánban, anizolban vagy etilénglikol-dimetiléterben folytathatjuk le. Az X csoport helyén ez esetben is ugyanolyan csoportok állhatnak, mint az első helyen leírt eliárá^mói esetében. Ezek szabad aminocsoporttá történő átalakítása, amelynek révén a kívánt (I) általános kéoletű vegyülethez jutunk, ugyancsak a fentebb leírt módszerekkel történhet. (III) általános képletű kiindulóanyagként pl. oly vegyületeket alkalmazhatunk, amelyekben X helyén a (II) általános képlet alatt említett csoportok szerepelnek. Az ilyen vegyületek előállítási módjait már fentebb, az első helyen említett eljárásmóddal kapcsolatban tárgyaltuk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2