160686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés rádiófrekvenciás hírösszeköttetéseknél az antenna csatorna - kapacitásának bővítésére
5 160683 6 helyezkedő 2., 4., 6. sorszámú csatornák adójeleit az ellenkező polarizációs síkba, mely esetben a már említett összekapcsoló elemet lehetne alkalmazni az adók és vevők között és ekkor már felszabadulna az antenna másik polarizációs síkja arra, hogy egyező elven páratlan sorszámú csatornákat helyezzünk el. Ez az átalakítás azonban igen jelentős költségekkel járna, az antenna tápvonalrendszerét teljesen újra kellene tervezni és eszerint átszerelni. Ezen túlmenően az egymást keresztező hírösszeköttetési láncok csomóponti állomásain — melyeket a korábbi frekvenciakiosztás szerint illesztettek egymáshoz — a polarizációs síkok ilyen elforgatása nem kívánatos áthallásokat eredményezhet. További hátrány, hogy a nagymértékű átalakítás munkaigényessége miatt az átépítendő vonal üzemét hosszabb ideig szüneteltetni kell. Minthogy az átépítés legalábbis állomáspáronként eredményez szünetelést, a kiesés idejének minimálisra korlátozása érdekében egyidejűleg kell legalább két állomásban végrehajtani az átszerelést. A találmánnyal célunk az volt, bogy a már üzemelő rendszerek bővítését oly módon lehessen végrehajtani, mely nem igényli újabb antennák, antennatornyok beállítását, nem igényel a kiépített redszeren belül alapvető rendszertechnikai változtatást, hanem a meglevő berendezések változatlan megtartása mellett, minimális számú és költségű kiegészítő fokozat célszerű beiktatásával teszi a bővítést lehetővé. A találmány alapja az a felismerés, hogy mód van a mikrohullámú technikában önmagában ismert építőelemek olyan újszerű elrendezésére, melyben a jelátviteli minőség romlása nélkül egy antenna egy polarizációs síkjában páros és páratlan sorszámú csatornák együtt is átvihetők. Kétségtelen, hogy az eddigi kétantennás megoldásoknál is egy polarizációs síkban egy antennára csak páros, vagy csak páratlan sorszámú csatornákat csatlakoztattak és hogy az ismert egyantennás megoldás is megtartotta ezt a korlátozást, mely egyébként — ha új tervezésről van szó — valóban a legegyszerűbb módon biztosítja a megfelelő szelektivitást és jelminőséget. Az is tény, hogy saját kísérleteink arra, hogy a fentiek szerinti bővítést cirkulátoros illesztéssel valósítsuk meg, nem hozták meg a kellő eredményt, mert technológiai nehézségek miatt a csatolás során nem kívánatos melléktermékek keletkeztek. A mikrohullámú technika azonban rendelkezik megfelelő eszközökkel annak a járulékos feladatnak a megfelelő minőségű ellátására is, hogy az ellentétes sávban elhelyezkedő páratlan, illetve páros csatornákat egy polarizációs síkban alkalmasan egymás mellé helyezzük és így szakíthattunk azzal az eddig általánosan érvényesített elvvel, hogy egy polarizációs síkban páros és páratlan sorszámú csatornák együttes átvitelét mellőzzék. Természetesen ez az újszerű megoldás csak olymódon volt megvalósítható, hogy abban a polarizációs síkban, melyben eddig csak adójeleket tápláltak az antennára, most egyidejűleg vevőcsatornáikat is táplálnak az antennáról, hiszen a páros és páratlan adófrekvenciák a hírösszeköttetés frekvencia-tartományának egyazon sávjában helyezkednek el és így ezek S továbbra sem táplálhatok azonos polarizációs síkban egyazon antennára. Találmányunk tárgya tehát eljárás rádiófrekvenciás hírösszeköttetésben, pl. mikrohullámú gerinchálózatok • csomópontjaiban alkalmazott 10 antennák csatorna-kapacitásának bővítésére oly esetben, mikor a már kiépített rendszerben az antenna tápvonalának polárváltójára az egyik — pl. vízszintes — polarizációs síkban a 15 hírösszeköttetés egyik — pl. alsó — frekvencia sávjában elhelyezkedő k (k pozitív egész szám) olyan RF-csatorna adóinak kimenő jeleit tápláljuk, mely csatornák mindegyikének sorszáma páros (vagy mindegyik éneik sorszáma páratlan), 20 míg az antenna tápvonalának polárváltójárói a -másik — pl. függőleges — polarizációs síkban érkező jeleket olyan önmagában ismert frekvenciaszelektív elrendezés bemenetére adjuk, mely elrendezés csak a hírösszeköttetés másik — pl. felső — frekvenciasávjában elhelyezkedő csatornák jelei számára áteresztő tulajdonságú és melynek k kimenetére ezen másik — pl. felső — frekvenciasávban elhelyezkedő k olyan csatorna 3" vevői csatlakoznak, mely csatornák sorszámai az egyik — pl. alsó — frekvenciasávban elhelyezkedett, említett adócsatornák sorszámaival megegyező és így e vevőcsatornáknál is mindegyik sorszám páros (vagy mindegyik sorszám párat-35 lan). A találmány abban van, hogy további p (p pozitív egész szám) olyan adóirányú csatorna kimenő jeleit, melyek ugyancsak a hírösszeköttetés említett egyik — pl. alsó —• sávját *0 ban helyezkednek el, de mindegyikük sorszáma páratlan (vagy mindegyikük sorszáma páros), az antenna tápvonalának polárváltójára a másik — pl. függőleges — polarizációssíkban tápláljuk és az antenna polárváltójáról az egyik — pl. víz-45 szintes — polarizációs síkban érkező jeléket olyan önmagában ismert frekvenciaszelektív elrendezésre adjuk, mely csak a hírösszeköttetés másik — pl. felső — frekvenciasávjában elhelyezkedő csatornák jelei számára áteresztő tulajdonságú 50 és melynek p kimenetére ezen másik •— pl. felső — frekvenciasávban elhelyezkedő p olyan csatorna vevői csatlakoznak, mely csatornák sorszámai az egyik — pl. alsó — sávban elhelyezkedett, említett további p adócsatorna sorszá-55 maival megegyezők és így mindegyik sorszám páratlan (vagy mindegyik sorszám páros). A kitűzött feladat megoldását a fentiekben jellemzett eljárás alkalmazása adja és kétségte-60 len, hogy a mikrohullámú technikában rendelkezésre állnak olyan ismert eszközök, melyek célszerű alkalmazása révén mód van a találmány szerinti eljárás foganatosítására. Minthogy azonban a javasolt eljárás alapvetően különbözik az 65 eddig alkalmazott eljárásoktól, az eddig ismert 3