160686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés rádiófrekvenciás hírösszeköttetéseknél az antenna csatorna - kapacitásának bővítésére

5 160683 6 helyezkedő 2., 4., 6. sorszámú csatornák adóje­leit az ellenkező polarizációs síkba, mely esetben a már említett összekapcsoló elemet lehetne al­kalmazni az adók és vevők között és ekkor már felszabadulna az antenna másik polarizációs sík­ja arra, hogy egyező elven páratlan sorszámú csatornákat helyezzünk el. Ez az átalakítás azonban igen jelentős költsé­gekkel járna, az antenna tápvonalrendszerét tel­jesen újra kellene tervezni és eszerint átszerelni. Ezen túlmenően az egymást keresztező hírössze­köttetési láncok csomóponti állomásain — me­lyeket a korábbi frekvenciakiosztás szerint il­lesztettek egymáshoz — a polarizációs síkok ilyen elforgatása nem kívánatos áthallásokat eredményezhet. További hátrány, hogy a nagy­mértékű átalakítás munkaigényessége miatt az átépítendő vonal üzemét hosszabb ideig szüne­teltetni kell. Minthogy az átépítés legalábbis ál­lomáspáronként eredményez szünetelést, a kiesés idejének minimálisra korlátozása érdekében egy­idejűleg kell legalább két állomásban végrehaj­tani az átszerelést. A találmánnyal célunk az volt, bogy a már üzemelő rendszerek bővítését oly módon lehes­sen végrehajtani, mely nem igényli újabb an­tennák, antennatornyok beállítását, nem igényel a kiépített redszeren belül alapvető rendszer­technikai változtatást, hanem a meglevő beren­dezések változatlan megtartása mellett, minimá­lis számú és költségű kiegészítő fokozat célszerű beiktatásával teszi a bővítést lehetővé. A találmány alapja az a felismerés, hogy mód van a mikrohullámú technikában önmagában is­mert építőelemek olyan újszerű elrendezésére, melyben a jelátviteli minőség romlása nélkül egy antenna egy polarizációs síkjában páros és pá­ratlan sorszámú csatornák együtt is átvihetők. Kétségtelen, hogy az eddigi kétantennás megol­dásoknál is egy polarizációs síkban egy antenná­ra csak páros, vagy csak páratlan sorszámú csa­tornákat csatlakoztattak és hogy az ismert egy­antennás megoldás is megtartotta ezt a korláto­zást, mely egyébként — ha új tervezésről van szó — valóban a legegyszerűbb módon biztosítja a megfelelő szelektivitást és jelminőséget. Az is tény, hogy saját kísérleteink arra, hogy a fentiek szerinti bővítést cirkulátoros illesztéssel valósít­suk meg, nem hozták meg a kellő eredményt, mert technológiai nehézségek miatt a csatolás során nem kívánatos melléktermékek keletkez­tek. A mikrohullámú technika azonban rendel­kezik megfelelő eszközökkel annak a járulékos feladatnak a megfelelő minőségű ellátására is, hogy az ellentétes sávban elhelyezkedő páratlan, illetve páros csatornákat egy polarizációs síkban alkalmasan egymás mellé helyezzük és így sza­kíthattunk azzal az eddig általánosan érvénye­sített elvvel, hogy egy polarizációs síkban páros és páratlan sorszámú csatornák együttes átvite­lét mellőzzék. Természetesen ez az újszerű meg­oldás csak olymódon volt megvalósítható, hogy abban a polarizációs síkban, melyben eddig csak adójeleket tápláltak az antennára, most egyide­jűleg vevőcsatornáikat is táplálnak az antenná­ról, hiszen a páros és páratlan adófrekvenciák a hírösszeköttetés frekvencia-tartományának egyazon sávjában helyezkednek el és így ezek S továbbra sem táplálhatok azonos polarizációs síkban egyazon antennára. Találmányunk tárgya tehát eljárás rádiófrek­venciás hírösszeköttetésben, pl. mikrohullámú gerinchálózatok • csomópontjaiban alkalmazott 10 antennák csatorna-kapacitásának bővítésére oly esetben, mikor a már kiépített rendszerben az antenna tápvonalának polárváltójára az egyik — pl. vízszintes — polarizációs síkban a 15 hírösszeköttetés egyik — pl. alsó — frekvencia sávjában elhelyezkedő k (k pozitív egész szám) olyan RF-csatorna adóinak kimenő jeleit táplál­juk, mely csatornák mindegyikének sorszáma páros (vagy mindegyik éneik sorszáma páratlan), 20 míg az antenna tápvonalának polárváltójárói a -másik — pl. függőleges — polarizációs síkban érkező jeleket olyan önmagában ismert frekven­ciaszelektív elrendezés bemenetére adjuk, mely elrendezés csak a hírösszeköttetés másik — pl. felső — frekvenciasávjában elhelyezkedő csator­nák jelei számára áteresztő tulajdonságú és melynek k kimenetére ezen másik — pl. felső — frekvenciasávban elhelyezkedő k olyan csatorna 3" vevői csatlakoznak, mely csatornák sorszámai az egyik — pl. alsó — frekvenciasávban elhelyez­kedett, említett adócsatornák sorszámaival meg­egyező és így e vevőcsatornáknál is mindegyik sorszám páros (vagy mindegyik sorszám párat-35 lan). A találmány abban van, hogy további p (p pozitív egész szám) olyan adóirá­nyú csatorna kimenő jeleit, melyek ugyancsak a hírösszeköttetés említett egyik — pl. alsó —• sávját *0 ban helyezkednek el, de mindegyikük sorszáma páratlan (vagy mindegyikük sorszáma páros), az antenna tápvonalának polárváltójára a másik — pl. függőleges — polarizációssíkban tápláljuk és az antenna polárváltójáról az egyik — pl. víz-45 szintes — polarizációs síkban érkező jeléket olyan önmagában ismert frekvenciaszelektív elrende­zésre adjuk, mely csak a hírösszeköttetés másik — pl. felső — frekvenciasávjában elhelyezkedő csatornák jelei számára áteresztő tulajdonságú 50 és melynek p kimenetére ezen másik •— pl. felső — frekvenciasávban elhelyezkedő p olyan csa­torna vevői csatlakoznak, mely csatornák sor­számai az egyik — pl. alsó — sávban elhelyez­kedett, említett további p adócsatorna sorszá-55 maival megegyezők és így mindegyik sorszám páratlan (vagy mindegyik sorszám páros). A kitűzött feladat megoldását a fentiekben jellemzett eljárás alkalmazása adja és kétségte-60 len, hogy a mikrohullámú technikában rendel­kezésre állnak olyan ismert eszközök, melyek célszerű alkalmazása révén mód van a találmány szerinti eljárás foganatosítására. Minthogy azon­ban a javasolt eljárás alapvetően különbözik az 65 eddig alkalmazott eljárásoktól, az eddig ismert 3

Next

/
Thumbnails
Contents