160684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folytonos üzemű, sorbakötött timföldgyári kikeverő tartályok üzemeltetésére

160684 A zagy továbbítása a? egyik tartályból a má­sik tartályba a tartályok szimmetria tengelyében elhelyezett keverőcsőből történik. Az első esetben nyitott lejtős csatornákon fo­lyik át az anyag az egyik tartályból a másikba, miközben minden tartály folyadékszintje alacso­nyabb, mint a megelőző tartályé, így a tartá­lyok hasznos térfogata a sor vége felé fokoza­tosan csökken vagy pedig a tartályokat egymás­hoz képest lépcsőzetesen kell elhelyezni. Egyik megoldás tartálytérfogat-veszteséggel, a másik többlet beruházási költséggel jár. Technológiai hátrányai a megoldásnak, hogy mindig a felszín­hez közel levő legfinomabb szemcsék jutnak to­vább a kikeverő soron, a durvább szemcsék visz­szamaradnak, és hogy a betáplálásnak vagy az elvételnek hirtelen megnövekedése esetén az alu­minátlúg a folyadék felszínén egyik tartályból a másikba jut anélkül, hogy a kikeverés folya­matában részt venne, tehát káros technológiai rövidzár keletkezik. Átemelő berendezés alkalmazása esetén — mely lehet mechanikus, hidraulikus vagy pneu­matikus működésű — az átemelő szívócső mé­lyen lenyúlik a folyadékszint alá, éppen ezért nem fordulhat elő technológiai rövidzár. Hátrá­nya a megoldásnak, hogy nagy az energiaigénye és hogy minden tartálynál automatikával vagy emberi beavatkozással kell a folyadékszintet szabályozni. A keverőcsőből történő anyagtovábbítás a tar­tályok tengelyében elhelyezett keverőcsőhöz csa­tolt és a következő tartályba vezető csatornán át történik. Ennél a megoldásnál a zaggyal any­nyi energiát kell közölni, hogy az fedezze a to­vábbítandó zagy-rész energiaszükségletét is. A különböző nagyságú hidrátszemcsék arányos to­vábbítása itt kielégítően történik, nincsen tech­nológiai rövidzár, de az eljárás önmagában nem oldja meg a szintszabályozás kérdését, ezt e rendszernél ma költséges automatikus szabályo­zó körökkel valósítják meg. Mivel azonban a ki­keverőben túlhűtött folyadékkal dolgozunk, ahol az anyalúgból a timföldhidrát és az áluminátlúg­ban oldott különböző sók kiválnak a kristálygó­cokra és ez a kiválás vastag réteget alkothat azokon a felületeken, amelyekről azt az intenzív áramlás le nem mossa, a kivált timföldhidrát és sóréteg olyan mértékben zavarhatja a szabályo­zókörök érzékelő szerveinek működését, hogy ilyen módon nem lehet kikeverő sort gazdaságo­san és megnyugtatóan szabályozni. Jelen találmány célja olyan folytonos kikeve­rő üzem megvalósítása, amely minimális keve­rési és anyagtovábbítási energiát igényel, telje­sen önszabályozó, tehát feleslegessé teszi szabá­lyozó körök beépítését, kezelési igénye minimá­lis, egyszerű felépítésénél fogva rendkívül üzem­biztos, kiküszöböli a technológiai rövidzárat, ön­szabályozó képességénél fogva kedvezően hat a timföldhidrát szemcse-eloszlására. E cél elérésére az alábbi felismerésekbői in­dultunk ki. Az időegységben egyik tartályból a másikba átemelt zagynak mindig többnek kell lennie, mint a termelési szinthez tartozó zagy időegységre eső része. A továbbítandó zagyot a keverŐberendezés keverőcsövéből kell elvenni, 5 mert ez lehetővé teszi a durvább szemcsék előre­sietését a rendszerben. Minden keverőcsőben óránként fel kell szállítani a tartályban levő zagynak legalább a felét. 10 Találmányunk eljárás és berendezés, sorbakö­tött, keverőcsővel működő kikeverő tartályok üzemeltetésére, melynél minden tartályban a ke­verőcső peremén túlömlő zagy egy részének to­vábbítására szolgáló befogadó szelvény, ehhez 15 csatlakozó előre lejtő elvezető csatorna, két-két tartály között egy az elvezető csatornához csat­lakozó előrelejtő átvezető csatorna és egy vissza­felé lejtő szintszabályozó csatorna, a második tartálytól kezdve minden tartályban beömlő sza-20 bályozótér és az utolsó tartályon túlfolyó kamra van. A befogadószelvény a kör keresztmetszetű ke-> verőcsőre erősített gallér, mely a keverőcsőből körös-körül kiáramló zagy egy, a szelvény ív-25 hosszának megfelelő arányos részét felfogja, hogy azt az elvezetőcsatorna útján a következő tartály felé vezesse. A beömlő szabályozótér a tartályok belsején 30 ben függőleges lemezzel elhatárolt tér. A térel­határoló lemez felső éle a folyadékszint felett van, alsó éle legalább két méterre a folyadék­szint alatt. A beömlő szabályozótérbe torkollik be az előző tartályból jövő átvezető csatorna és 3g innen indul ki — visszafelé — a szintszabályozó csatorna. A beömlő szabályozótér alul felül nyi­tott, csupán az átvezető csatorna irányában van benne egy lényegében vízszintes osztó lemez, de ez az osztóleimez semmiképpen sem terjed a 40 szintszabályozó csatorna torkolatáig. A túlfolyókamra az utolsó tartályba, vagy ah­hoz épített zagyszekrény, melyet bukógát oszt két részre. A tartály felöli részbe torkollik a tar-4g tály elvezető csatornája és ez a rész egy vissza­vezető nyíláson át össze van kötve a tartály teré­vel is. A kamra bukógát utáni része elvezető csonkkal van ellátva. A találmányunk szerinti berendezés példakép-5Q peni kiviteli módját a csatolt ábrák segítségével ismertetjük. Az 1. ábra kikeverő tartálysor felső részének függőleges metszete. A 2. ábra az előző tartálysor vízszintes met-55 szete ­A kikeverő sort az 1 első, több 2 közbenső és egy 3 utolsó tartály képezi. Az 1 tartályon van a 4 betápláló csonk, melynek beömlését az 5 alul­felül nyitott beömlőtér választja el a tartály bel­eo sejétől. Minden tartályban van egy 6 keverőcső, egy 7 befogadó szelvény, amelyhez egy 8 elve­zetőcsatorna csatlakozik. Az 1 és 2 tartályoknál az elvezetőcsatorna egy-egy 9 átvezető csatorná­val folytatódik a következő tartály 10 beömlő 65 szabályozóteréig. A 9 átvezető csatorna torkola-2

Next

/
Thumbnails
Contents