160659. lajstromszámú szabadalom • Stabil, vizes készítmény poliészter-tartalmú rostkeverékek szinezésére

1©O©50 5 6 A vizes vivőszer-készítmény említett alkotórészeinek mennyiségi arányai az alábbi határok közé eshetnek: 20—60 rész o-fenilfenol, 5—20 rész egalizálószer, 2—20 rész rost-affin gyapjúrezerválószer, mimellett a 100 részig mutatkozó különbséget adott esetben vízzel töltjük fel- Ily módon hígan folyó, tiszta, alkalikus kémhatású oldatot kapunk. A színezőfürdőhöz adandó vivőszer-készítmény mennyiségi aránya a színezendő anyag súlyára számítva 10% és 40% között lehet. A színezofürdőnek a színezési művelet előtt savasán kell reagálnia, pH-értéke legyen kb. 5 körül; a szükséges savas reakció rövidszénláncú szerves savak, különösen hangyasav vagy ecetsav hozzáadásával biztosítható. A színezési műveletet követően az anyagot célszerűen rövid ideig még utánkezelésnek vetjük alá egy ammóniával 8 pH-értékre beállított színezőfürdőben, majd öblítjük és megszárítjuk. A találmány szerinti eljárás előnye elsősorban a vivőszer-készítmény szobahőmérsékleten is jó stabilitása és ebből következő könnyű kezelhetősége; így a vivőszerkészítmény közvetlenül, előzetes feloldás nélkül adható a színezőfürdőhöz. További előny, hogy az ilyen vivőszer-készítmény javítja a diszperziós színezékek diszperzió-stabilitását és így nincs szükség arra, hogy külön diszpergálószert adjunk a színezőfürdőhöz. A rost-affin rezerválószer hatása abban nyilvánul meg, hogy mindegyik rostfajtára főként az illető rostra szánt színezék húz fel és így megfelelő színezékek alkalmazása esetén mindkét fajta rostanyag ugyanolyan színárnyalatra színeződik; különböző színű gyapjú- és diszperziós színezékeknek ugyanazon színezőfürdőben való alkalmazása útján azonban kettős színhatást is elérhetünk. Emellett a rezerválószer diszpergátorként is hat a diszperziós színezékekre és egyidejűleg az egalizálószernek a gyapjúszínezékekkel szembeni színvisszatartóképessége ellenében is hat, ami azért előnyös, mért az egalizálószer az alkalmazott mennyiségekben egyébként túlságosan nagy mértékiben fejtené ki ezt a hatást, ami lerontaná a színezés minőségét. Az egalizálószer a vivőszer-készítményben a tulajdonképpeni vivőszerül szolgáló o-fenilfenol emulgátoraként is szerepel, emellett a színezőfürdőben a diszperziós színezék diszpergálószereként és természetesen a gyapjuszínezék egalizálószereként is hat. A gyapjúból és poliészter-rostokból álló rostkeverékek e találmány szerinti színezési eljárásának tehát az az előnye van, hogy a színezőfürdőhöz a színezék mellett egy stabil vizes vivőszer-készítményt adunk, amelynek segédanyagkombinációja egyrészt diszpergáló- és emulgálószerül szolgál a tulajdonképpeni vivőszer számára, másrészt pedig egalizálószerként hat a színezékfürdőben levő színezékekre, mimellett az alkotórészek egyike még gyapjúrezerválószerként is hat; ily módon egységes tónusokat mutató színezést érhetünk el a találmány szerinti eljárással. A találmány szerinti eljárás gyakorlati megvalósítási módjait és az ehhez szükséges készítmények előállítási módját az alábbi példák szemléltetik; a példákban a „részek" súlyrészeket, a százalékban megadott értékek pedig súlyszázalékokat jelentenek, amennyiben más kifejezetten megadva nincsen. A vivőszer-készítmény előállítási módja Az alábbi anyagokat használjuk fel: 50 rész o-fenilfenol-nátriumsó, 10 rész alább ismertetendő egalizálószer, 10 rész alább ismertetendő rezerválószer, 30 rész víz 100 rész. A fent felsorolt alkotórészeket 50—60 °C hőmérsékleten összekeverjük egymással, majd az elegyet lassan lehűtjük szobahőmérsékletre. 1. Egalizálószer a) 1 mól faggyúzsír-amin (amely 30% hexadecilaminból, 24% oktadetílaminból és 45% öktodecenilaminból áll) 7 mól etilénoxiddal képezett és klóracetamiddal kvaternerezett adduktja savas kénsavészterének (I!) képletű ammóniumsója — ahol R a faggyúzsír-amin szénihidrogéngyökét képviseli, m+n pedig átlagban 7—5%os vizes oldatban. b) Az alábbi elegy 50%-os vizes oldata: 1. 1 mól faggyúzsír-amin 20 mól etilénoxiddal képezett és dimetiíszulfáítal kvaternerezett adduktja és 2. 1 mól zsíramin (amely 10% sztearilaminból, 55% arachidilaminból és 35% behenilaminból áll) 30 mól etilénoxiddal képezett adduktja savanyú kénsavészterének ammóniumsója. c) 1 mól zsíramin (18—22 szénatomos szénhidrogéngyökkel) 30 mól etilénoxiddal képezett adduktjárnak 30%-os vizes oldata. d) 1 mól zsíramin (18—22 szénatomos szénhidrogéngyökkel) 30 mól etilénoxiddal képezett és dimetilszulfáttal kvaternerezett äddukt jának 50%-os vizes oldata. e) 1 mól zsíramin (16—20 szénatomos szénhidrogéngyökkel) 70 mól etilénoxiddal képezett addukt jának 50%-os vizes oldata. f) 1 mól faggyúzsír-amin 30 mól etilénoxiddal képezett adduktja savanyú kénsavészterének ammóniumsójából készített 50%-os vizes oldat. g) 1 mól olajsav-propiléndiamin reakciótermék (amelyben az egyik aminocsoport a szójazsírsavnak megfelelő szénhidrogéngyököt hor-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 S