160644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált N-cikloalkil-arlamino-2-imidazolinok előállítására

160644 A találmány szerint előállítható I általános képletű vegyületek és savaddiciós sóik jelentős gyógyászati tulajdonságúak. Különösen kiváló fájdalomcsillapító hatást fejtenek ki, amely ha­táserősségben a morfinéhoz hasonlítható. Ezért a találmány szerinti vegyületek fájdalmas álla­potok kezelésére használhatók. Meglepő módon az I képletű új vegyületek és savaddiciós sóik az ismert szubsztituált 2-arilamino-2-imidazoli­nokhoz viszonyítva a vérnyomásra csak csekély mértékben hatnak. Az I általános képletű vegyületek és savaddi­ciós sóik perorálisan, enterálisan vagy parente­rálisan is alkalmazhatók. Az egyszeri adag per­orálisan 0,5—100, előnyösen 5—25 mg. Az I ál­talános képletű vegyületek, illetve savaddiciós sóik más fájdalomcsillapító szerekkel vagy más hatóanyagokkal, például vérnyomáscsökkentők­kel, nyugtatókkal, nappali csillapítókkal vagy altató hatású szerekkel kombinálhatók. Alkal­mas galenikus beadási formák például tabletták, kapszulák, kúpok, oldatok vagy porok; ezek elő­állítására a szokásos galenikus segéd-, hordozó-, szétesést elősegítő- vagy csúsztatószerek vagy depóhatást elősegítő szerek használhatók. Ezek a galenikus készítmények szokásos módon is­mert eljárásokkal állíthatók elő. A következő példák a találmány szerinti eljá­rás megvilágítására szolgálnak, anélkül, hogy azt ezekre korlátoznánk. 1. példa: 2-[N-(2,6-diklórfenil)-N-i(ciklopentil)-amino]­-2-imidazolin a) 46 g (0,2 mól) 2-(2,6-diklórfenilamino)-2-r -imidazolint 44,6 g (150%) brómciklopentánnal és 23,2 g (110%) nátriuankarbomátítal 100 ml 10 15 20 25 30 35 40 n-butanolban 8 óra hosszat visszafolyatás köz­ben forralunk. Ezután a szervetlen sókat kiszűr­jük, és a szűredéket vákuumban szárazra bepá­roljuk. A maradékot híg sósavban feloldjuk, és az oldatot 2 n nátriumhidroxid oldattal pH 7-re állítjuk be. Ezen a pH értéken éterrel többször extraháljuk, és az átalakulatlan kiindulási imid­azolin tartalmú éteres kivonatokat eltávolítjuk. A kiindulási imidazolin teljes eltávolítása után a vizes oldatot aktívszenes kezelés után 5 n nátriumhidroxid oldattal meglúgosítjuk, és a kristályosan kiváló új imidazolin bázist leszívat­juk, vízzel mossuk, és megszárítjuk. így vékonyrétegkromatográfiásan egységes 2-^[N-(2,i6-diklórfenil)-N-<ciklopentil)-amino]-2--imidazolint kapunk. Olvadáspontja 121—123 °C. Kitermelés 33,0 g (az elméletinek 55,5%-a). b) 6,9 g (0,03 mól) 2-(2,6-diklórfenilamino)-2--imidazolint 7,35 g (150%) brómciklopentánnal feloldunk 25 ml vízmentes metanolban, és a re­akciókeveréket bombacsőben 16 óra hosszat for­ró vízfürdőben melegítjük. Ezután a felesleges kiindulási anyagot és oldószert vákuumban el­távolítjuk, és a maradékot híg sósavban felold­juk. Az új imidazolint a kiindulási imidazolin­tól különböző pH értékeken frakcionált éteres extrakcióval választjuk el. (Kimutatás vékony­rétegkromatograf álással). A ciklopentilimidazolin bázist tartalmazó éte­res kivonatokat egyesítjük, Drierittel megszá­rítjuk, és vákuumban bepároljuk. 1,3 g 2-[N­-(2,6-diklórfenil)-N-(ciklopentil)-amino]-2-imid­azolin marad vissza. Olvadáspontja 121—123 °C. Az 1. példában leírt eljárással analóg módon állítjuk elő a következő táblázatban feltünte­tett vegyületeket. Kitermelés Példa Rí R2 R3 n Olvadáspont °C (az elméleti %-ában) 2. 2—Cl 6—CH3 H 1 100—102 42,0 3. 2—Cl 4—CH3 H 1 116—117 36,1 4. 4—Cl 2—CH3 H 1 102—104 45,5 5. 2—Cl H H 1 103—105 41,7 6. 2-^Cl 4-C1 H 1 124—125 24,6 7. 2—Cl 6—Cl H 3 210—213 (nitrát) 20,6 8. 2-CH3 H H 1 79—81 41,1 9. 2—Cl 6—CH3 H 3 195—197 (nitrát) 16,2 10. 2—C2H5 6—C2H5 H 1 olaj 23,4 11. 4—Br H H 1 133—134 27,4 12. 2—Cl 4—Br 6—Cl 1 112—113 35,4 13. 4—CN H H 1 132—135 22,5 14. 4—F H H 1 107—110 43,6 15. 2—CF3 H H 1 103—105 45,6 16. 2—OCH3 4—Cl H 1 101—104 34,7 17. 2-C1 3-CH3 H 1 126—127 6.1,8

Next

/
Thumbnails
Contents