160637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betonelem- és házgyári panelsablonok és a beton egymáshozkötődését meggátló víz-olaj emulzió előállítására
immi alakításánál érdekes; ugyanakkor — viszonylag drágák. A vizes oldatrendszerek — mint pl. a szappanoldatok —, ill. az alagútzsaluzásnál hazánkban is alkalmazott Partikon — viszkozitása 5 ugyancsak kicsi, a Partikon típusú oldatok pedig bizonyos körülmények között korrodeálhatják is a sablont. Az emulziós típusú leválasztóanyagok esetén IQ megfelelő adalékanyagokkal a fenti hátrányok csökkenthetők, használhatóságuk azonban igen erősen függ a stabilitásuktól. Az emulziós leválasztóanyagok legtöbbjének stabilitása, különösen a magas gőzölési hőmérsékleten, nem meg- 15 felelő; egyesek közülük — így a fenti célokra legalkalmasabbnak ítélt OE—2 emulzió is, valamint a szappanadalékos emulziók (lásd pl. Nova ja apparatura i metodika jejo primenyenija v narodnom hozjajsztve. Vüp. I. Krasznojarszk, 20 1966. 100—104; Ref. Zsurnal Himija 1967. 1951 146) is—, néhány nap múlva már kezdenek szétválni. Ebben az esetben, az olajos fázis egy része elválik a vizestől és ez a betonelem elszíneződéséhez, olajos átitatódáshoz vezethet, ami 25 ugyancsak különösen a házgyári lakáspanelek esetében káros. Ugyanakkor ezen anyagok is, főképpen amelyek sokféle adalékanyagot, emulgeálókomponenst stb. tartalmaznak (lásd pl. USA szabadalom. 252—32.7, No 3281358; J. 30 Chem. Soc. Japán Ind. Chem. Sec. 1963. 66, No 12 1778—1783. A 112; ill. U. S. 2,739,365, Mar. 27, 1956.) ugyancsak viszonylag drágák. A találmány e hibáktól mentes, az optimális 25 hatást egyetlen bevitt, jaem szappantípusú potenciális, emulgeátoradalék megfelelő alkalmazásával biztosító, beton és vasbetonelemipari, házgyári és helyszíni aeélzsaluzási rendszereknél sablonleválasztóanyagkéint szolgáló víz-olaj 40 emulzió előállítására vonatkozik. A találmány eljárás a) különlegesen nagy stabilitású, tehát olaj- 45 foltot nem okozó, hetekig szétválás nélkül, felhasználásra alkalmas minőségben tarolható, b) igen jó hőmérséklettűrő, többszöri, a gőzölési hőmérsékletre történő felmelegítést is minőségi változás nélkül kibíró, SQ c) a víztartalommal könnyen és egyértelműen szabályozható viszkozitású, és viszkozitását számottevően a gozölési hőmérsékleten sem csökkentő, b) az acélon igen jó tapadóképességű, a gőzö- 55 lési hőmérséklet környezetében sem megfolyó, így függőleges sablon esetében is előnyösen használható, e) f őtömegében — 75—85 súly%-ban — vizet, ezenkívül olajat, akár igen olcsó fáradt olajat 60 és igen kismennyiségű egyetlen adalékot tartalmazó, f) gyengén lúgos (pH .= 7,4—7,6) kémhatása miatt a sablonon korróziót nem okozó, sőt azt akadályozó, 65 g) igen nagy diszperzitásfokú és emiatt, ill. a dús adszorpciós réteg miatt a beton gőzölési hőmérsékletén sem buborékosodó, így a késztermék egyenletes felületét nem károsító, h) igen könnyen és egyszerűen, a felhasználás színhelyén — tehát nem kimondott vegyüzemben — is előállítható, ül. nagy stabilitása miatti hosszú tárolhatósága következtében gyári késztermékként is felhasználható, i) víz az olajban emulzió lévén, az elektromos áramot nem vezető, j) négyötödrészben vizet tartalmazó, tehát a tiszta, vagy adalékolt olajos sablonkenésnél fellépő esetleges egészségügyi olaj ártalmakat jelentősen csökkentő, k) nem tűzveszélyes víz olaj emulzió, amelyet az jellemez, hogy az egész emulzióra számított 15—25 súlyu /o-nyi, szobahőmérsékleten 2—40 cSt viszkozitású bármilyen ásványolajba, vagy ásványolajelegybe. ill. az adott viszkozitásintervallumon belüli, max. 5%-os víztartalmú üledékmentes fáradt olajba, ül. ennek a viszkozitás megfelelő beállítása végett előállított orsóolajos, vagy gázolajos elegyébe — amelyben eredetileg az olajos komponens mennyiségére számítva 3—6 súly%os mennyiségben 40—50 savszámú petroxot oldottunk — az egész emulzióra számítva 85—75 súly%-nyi melegen telített mészvizet diszpergálunk. Az alkalmazott petrox aszfaltmentesített és finomított sárga, maradványolajpetrolátum (sűrűség 0,8 g/cm3 ; viszkozitás 11—13 cSt; cseppenéspont 70—75 °C; olajtartalom 5—10%; penetráció (25 °C, 0,1 mm, 100 g/5 s bitumen) 75— 100; kéntartalom (0,1—0,2%, mólsúly 550—650) és nyers parafin (MSZ 13245—55) 1:1 súlyarányú elegyéből, az egész binér elegy 0,8%-ának megfelelő vizes kálium-permanganát oldat, mint katalizátor jelenlétében történő oxidációval keletkezett termék. Savszáma min. 40—45 mg KOH/g, elszappanosítási száma min. 95 mg KOH/g. A kísérleteknél tapasztalt meglepően nagy stabilitás az alkalmazott petrox, mint speciális emulgeátor hatásának tudható be, amit alátámaszt az is, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható, a petroxal azonos konzisztenciájú, sőt nála jóval nagyobb — mintegy 90-es — savszámú ún. oxidált paraffint (ÄFOR termékszám 55—91—15) alkalmazva egyedüli adalékként, stabilis víz-olaj emulzió nem állítható elő. A petrox-nak igen stabilis emulzió megvalósítására való alkalmassága azzal értelmezhető, hogy benne az oxidáció folytán optimális menynyiségű 15 szénatomnál hosszabb szénláncú monokarbonsavak jönnek létre. A mészvíz és a potenciális emulgeátor petrox monokarbonsav komponenseinek egymásrahatásából optimálisan hosszú szénláncú kalcium-szappanok keletkeznek, amelyek a gyorsbekeverés következtében jól diszpergált vízrészecskékre adszorbeálódva :2