160636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyamatos ellennyomásos sterilezéshez

160636 3 4 termékekkel épp úgy folytatható, mint dobozos termékekkel. Ezek a berendezések egyszerű szerkezetűek, ezért beruházásuk nem jelent nagy kiadást. Ezekben az üvegeket vagy palackokat folya­matosan szállító pálya viszi át előbb egy fel­melegítő-, majd egy hőntartó-szakaszon és végül egy hűtőzuhany alatt vagy merítőfürdőn. A hő­forgalmat általában víz közvetíti, amit szivaty­tyúk tartanak körforgásban. Ismeretes továbbá olyan megoldás, amelynél a konzerválandó anyagot atmoszférikus nyomá­son megfőzik és megfőzött állapotban forrón egy vákuum alatt zárható edénybe helyezik. Ezt az edényt zárás után megfordítják úgy, hogy a maradék levegőt a konzerválandó anyag maga nyomja ki és egyidejűen sterilizálja. (331 797 sz. német szabadalom). Ez az eljárás azonban a korszerű tömegfel­dolgozás során, ahol naponta üvegek ezreit kell kezelni nem jöhet tekintetbe és a gyakorlatban éppen ezért nem is terjedt el. Az említett eljáráshoz egy egyszerű, majd ké­sőbb továbbfejlesztett megoldás (891179 sz. né­met szabadalom) szerinti szivattyú-berendezés is tartozik, amely azonban az említett hátrá­nyok miatt általános bevezetésre ugyancsak nem került. A jelen találmány célja az ellennyomásos ste­rilezést visszavezetni légköri nyomáson végez­hető műveletre, amihez a meglévő vagy ala­csony költséggel beszerezhető folyamatos pasz­tőröző berendezések használhatók. Ehhez a folyamatos pasztőröző berendezések fűtőszakaszaiban víz helyett hőközvetítőként 100 °C feletti hőmérsékletű folyadékot, célszerűen olajat keringtetünk, az üveges termékeket pe­dig egyenként olyan zárt edényekben ún. „mi­nikláv"-okban zárjuk, amelyekbe záráskor az üveget ellepő vízréteg fölé, túlnyomás alatt le­vegőt zárunk. Az edény zárásának olyan töké­letesnek kell lenni, hogy az előre bezárt túlnyo­más a hűtőszakaszban megfelelő ellentartást nyújtsan az üvegek belsejében keletkező gőz­nyomással szemben. A találmány szerinti berendezést kiviteli pél­daként a rajz kapcsán ismertetjük, ahol az 1. ábra a minikláv két félmetszete, behelye­zett sterilezendő üveggel, zárt, illetve nyitott állapotban, az l/a ábra rész-metszet az 1. ábra I—I vonal­mentén, a 2—9 ábrák a minikláv záráséra szolgáló gép­fej különböző működési helyzeteit mutatják nézetben, részleges fél- vagy egész metszetek­kel, a 10—17. ábrák pedig a nyitást végző fej fél­metszetei, részleges nézetekkél. A minikláv két önálló darabbői áll: a szerelt 1 hüvelyből és a szerelt 2 fenékből. Az 1 hüvely a jó hővezetés és korrózióállóság érdekében célszerűen eloxált felületű alumíni­umból készült, nyomásálló szilárdságban. Készí­tésekor — a rajz szerint — peremezéssel rögzít­jük benne a keményacélból készült 36 kúpos­gyűrűt, amire a fenék körmei záráskor felfek­szenek. A 2 fenék három darabból van összeállítva: a rugósacélból készült 2/a fazékból, amelynek palástján — az l/a részmetszet szerint — van­nak kivágva a befelé hajlított 2/b kúpos kör­mök, a keményacél 12 zárógyűrűből és a 37 for­magumitömítésből. E kialakítás lehetővé teszi, hogy az edényt egyetlen összeszorító mozdulattal zárjuk vagy nyissuk. Erre annál inkább szükség van, mert a zárást túlnyomás alatt kell végezni, zárt tér­ben, ahol összetettebb mozdulatot csak komp­likált berendezéssel lehetne megvalósítani. A záráskor kell ugyanis biztosítani, hogy mielőbb a domború fedelű hengeres 1 hüvely zárószoknyája a 2/a fazék 37 formagumitömí­tésébe mélyedne, az üveg és a minikláv pa­lástja közötti tér úgy teljen meg hőközvetítő folyadékkal — célszerűen vízzel, — hogy maga előtt bezárja és összenyomja a hőtágulások ru­galmas felvételére szolgáló légpárnát, de az üveg a jó hőkezelés érdekében teljesen borítva legyen folyadékkal. Mind a záró-, mind a nyitógépek kéziadagolá­sú, félautomata és automata üzemre készíthe­tők. A 2—9 ábrák nyitó-, a 10—17 ábrák zá­rófejet mutatnak be, különböző helyzetekben. A találmány szerint az ellennyomásos hősteri­lezé elvégezhető kívülről, csak hőközléssel be­folyásolt nyomásviszonyok mellett is, ha az al­kalmazott túlnyomás értékét a hűtés sebességé­nek megfelelően választjuk meg. A töltött és lezárt üveg ugyanis a többszörösét elviseli a sterilezésnél használt túlnyomásnak, ha az kül­sőnyomás formájában terheli. Eljárásunk szerint a minikláv zárásakor bezáródó túlnyomás — ami a felfűtéskor még növekszik — a sterile­zés folyamán mindig nagyobb, mint az üveg belsejében kialakuló gőznyomás. A hőntartási időszakban az üveg belsejében és a miniklávon belül az üveget körülvevő vízben gyakorlatilag azonos hőmérsékletek alakulnak ki. Minthogy a hűtés az üvegből kifelé történő hőáramlást jelent és a kialakuló hőfoklépcső meredeksége a hűtés sebességétől függ előfordulhatna, hogy az üveg belsejében még magasabb a telített gőz nyomása, mint a miniklávba előre bezárt nyo­más. Ilyenkor az üveg belső túlnyomás alá ke­rülne, aminek sokkal kevésbé áll ellen. Ezért az alkalmazandó túlnyomást a hűtés sebessége, illetve ennek hatására kialakuló hőfoklépcső alapján kell megválasztani. Az a felismerés, hogy sterílezés közben nem szükséges a sterilezőtér nyomásviszonyait köz­vetlenül változtatni, eljárásunkat leegyszerűsí­tő 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents