160625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hterociklusosan helyettesített tiadiazol-származékok előállítására és az azokat tartalmazóherbicid készítmények

3 1&0625 4 tartoznak előnyösen a szénhidrogének, így ben­zol, toluol, a klórozott szénhidrogének, így klór­benzol és az éterek, így dioxán és tetrahklro­furán. A reakcióhőmérsékleteiket széles határokon 5 belül változtathatjuk. Általában 50 °C és 140 °C közötti, előnyösen 60 °C és 120 °C közötti hő­mérsékleten dolgozunk. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor a kiindulási anyagokat célszerűen ekvimoláris 10 mennyiségekben alkalmazzuk. A reakcióhőmér­séklet az eljárás során előnyösen 60 °C és 120 °C közé esik. A reakeióelegyet a szokásos mó­don dolgozzuk fel. 15 A találmány szerinti hatóanyagok erős her­bicid tulajdonságokkal rendelkeznek és ezért gyomnövények irtására alkalmazhatók. Gyom­növényeken a legtágabb értelemben az összes „ olyan növényt kell érteni, amelyek olyan helyen nőnek, ahol nem kívánatosak. Az, hogy a talál­mány szerinti hatóanyagok totális vagy szelek­tív • heiibicidként hatnak-e, lényegében az al­kalmazott mennyiségtől függ. _. A találmány szerinti hatóanyagokat pl. az alábbi növények esetében alkalmazhatjuk: két­szikűek, így mustár (Sinapis), zsázsa (Lepidrum), galaj (Galium), csillaghúr (Stellaria), székfű (Matricaria), gomfovirág (Galinsoga), libatop (Chenopodium), csalán (Urtica), aggófű (Sene­cio), gyapot (Gossypium), répa (Beta), sárga­répa (Daucus), bab (Phaseolus), burgonya (So­lanum), kávé (Coffea), egyszikűek, így komó­csin (Phleum), perje (Poa), csenkesz (Festuca), aszályfű (Eleusine), muhar (Setaria), vadóc (Lo­lium) rozsnok (Bromus), kakaslábfű {Echinoch­loa), kukorica (Zea), rizs (Oryza), zaib (Avena), árpa (Hordeum), búza (Triticum), köles (Pani­cum), cukornád (Saccharum). Különösen jól alkalmazhatók a hatóanyagok gabonában és gyapotban való gyomirtására. A találmány szerinti hatóanyagokat a szoká­sos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, poro'kká, pasztákká 45 és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, pl. úgy, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket ^ és/vagy diszpergálószereket is alkalmazva. Ha vivőanyagként vizet alkalmazunk, segédoldó­szerkénit használhatunk pl. szerves oldószereket is. Folyékony oldószerként lényegében szóba jön- 56 nek az aromás szénhidrogének, így xilol és benzol, a klórozott aromás szénhidrogének, így klórbenzolok, a paraffinok, így az ásványolaj frakciók az alkoholok, így a metanol és buta­nol, az erősen poláris oldószerek, így dimetil- 60 formamid és dimetilszulfoxid, valamint a víz; szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisz­tek, így a kaolin, agyagföld, talkum és kréta és a szintetikus kőlisztek, így finomra diszper­gált kovasav és szilikátok; emulgeálószerfeént a g5 nem ionogén és anionos emulgeátorok, így a pűJioarietálénzsírsavészterek, poKoxieülénzsíral­koholéterek, pl. alkilarilpoliglikoléterek, alkil­szulfonátok és arilszulfonátok; diszpergálószer­kéht pl. a lignin, szulfitszennylúgok és metil­cellulóz. A találmány szerinti hatóanyagok a készítmé­nyekben egyéb ismert hatóanyagokkal össze­keverve is előfordulhatnak. A készítmények általában 0,1—95 súly%, elő­nyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaz­nak. A hatóanyagokat önmagukban, készítményeik alakjában vagy az azokból készített felhaszná­lási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szem­csék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, pl. öntözéssel, per­metezéssel, porlasztással vagy porozással. A találmány szerinti hatóanyagokat mind a növények kikelése előtt, mind azok kikelése után alkalmazhatjuk. A találmány' szerinti hatóanyagok kikelés előtti vagy kikelés utáni alkalmazásakor a fel­használt mennyiségeket széles határok között változtathatjuk. Az alkalmazott mennyiség ál­talában 0,1—15,0 kg hatóanyag/ha, előnyösen 0,3—10,0 kg hatóanyag/ha. A találmány szerinti készítmény hatékony­ságának szemléltetésére az alábbi példákat ad­juk meg. A. példa: Kikelés előtti vizsgálat Oldószer: 5 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkilarilpoligHkoléter Célszerű hatóanyagkészítmény előállítása cél­jából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgeátort és a koncent­rátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígít­juk. A vizsgálandó növények magvait normál ta­lajba vetjük és 24 óra múlva megöntözzük a hatóanyagkészítménnyel. Eközben a felületegy­ségre eső víz mennyiséget célszerűen állandó értéken tartjuk. A készítmény hatóanyagkon­centrációja nem játszik szerepet, csak a felület­egységre eső hatóanyag mennyiség a döntő. Három hét múlva meghatározzuk a növények károsodási fokát és 0—5 értékekkel jelöljük, amelyek az alábbi jelentésűek: 0 nincs hatás, 1 csekély károsodás vagy késleltetett növeke­dés, 2

Next

/
Thumbnails
Contents