160625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hterociklusosan helyettesített tiadiazol-származékok előállítására és az azokat tartalmazóherbicid készítmények

3 1&0625 4 tartoznak előnyösen a szénhidrogének, így benzol, toluol, a klórozott szénhidrogének, így klórbenzol és az éterek, így dioxán és tetrahklrofurán. A reakcióhőmérsékleteiket széles határokon 5 belül változtathatjuk. Általában 50 °C és 140 °C közötti, előnyösen 60 °C és 120 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor a kiindulási anyagokat célszerűen ekvimoláris 10 mennyiségekben alkalmazzuk. A reakcióhőmérséklet az eljárás során előnyösen 60 °C és 120 °C közé esik. A reakeióelegyet a szokásos módon dolgozzuk fel. 15 A találmány szerinti hatóanyagok erős herbicid tulajdonságokkal rendelkeznek és ezért gyomnövények irtására alkalmazhatók. Gyomnövényeken a legtágabb értelemben az összes „ olyan növényt kell érteni, amelyek olyan helyen nőnek, ahol nem kívánatosak. Az, hogy a találmány szerinti hatóanyagok totális vagy szelektív • heiibicidként hatnak-e, lényegében az alkalmazott mennyiségtől függ. _. A találmány szerinti hatóanyagokat pl. az alábbi növények esetében alkalmazhatjuk: kétszikűek, így mustár (Sinapis), zsázsa (Lepidrum), galaj (Galium), csillaghúr (Stellaria), székfű (Matricaria), gomfovirág (Galinsoga), libatop (Chenopodium), csalán (Urtica), aggófű (Senecio), gyapot (Gossypium), répa (Beta), sárgarépa (Daucus), bab (Phaseolus), burgonya (Solanum), kávé (Coffea), egyszikűek, így komócsin (Phleum), perje (Poa), csenkesz (Festuca), aszályfű (Eleusine), muhar (Setaria), vadóc (Lolium) rozsnok (Bromus), kakaslábfű {Echinochloa), kukorica (Zea), rizs (Oryza), zaib (Avena), árpa (Hordeum), búza (Triticum), köles (Panicum), cukornád (Saccharum). Különösen jól alkalmazhatók a hatóanyagok gabonában és gyapotban való gyomirtására. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, poro'kká, pasztákká 45 és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, pl. úgy, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket ^ és/vagy diszpergálószereket is alkalmazva. Ha vivőanyagként vizet alkalmazunk, segédoldószerkénit használhatunk pl. szerves oldószereket is. Folyékony oldószerként lényegében szóba jön- 56 nek az aromás szénhidrogének, így xilol és benzol, a klórozott aromás szénhidrogének, így klórbenzolok, a paraffinok, így az ásványolaj frakciók az alkoholok, így a metanol és butanol, az erősen poláris oldószerek, így dimetil- 60 formamid és dimetilszulfoxid, valamint a víz; szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így a kaolin, agyagföld, talkum és kréta és a szintetikus kőlisztek, így finomra diszpergált kovasav és szilikátok; emulgeálószerfeént a g5 nem ionogén és anionos emulgeátorok, így a pűJioarietálénzsírsavészterek, poKoxieülénzsíralkoholéterek, pl. alkilarilpoliglikoléterek, alkilszulfonátok és arilszulfonátok; diszpergálószerkéht pl. a lignin, szulfitszennylúgok és metilcellulóz. A találmány szerinti hatóanyagok a készítményekben egyéb ismert hatóanyagokkal összekeverve is előfordulhatnak. A készítmények általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítményeik alakjában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, pl. öntözéssel, permetezéssel, porlasztással vagy porozással. A találmány szerinti hatóanyagokat mind a növények kikelése előtt, mind azok kikelése után alkalmazhatjuk. A találmány' szerinti hatóanyagok kikelés előtti vagy kikelés utáni alkalmazásakor a felhasznált mennyiségeket széles határok között változtathatjuk. Az alkalmazott mennyiség általában 0,1—15,0 kg hatóanyag/ha, előnyösen 0,3—10,0 kg hatóanyag/ha. A találmány szerinti készítmény hatékonyságának szemléltetésére az alábbi példákat adjuk meg. A. példa: Kikelés előtti vizsgálat Oldószer: 5 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkilarilpoligHkoléter Célszerű hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgeátort és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A vizsgálandó növények magvait normál talajba vetjük és 24 óra múlva megöntözzük a hatóanyagkészítménnyel. Eközben a felületegységre eső víz mennyiséget célszerűen állandó értéken tartjuk. A készítmény hatóanyagkoncentrációja nem játszik szerepet, csak a felületegységre eső hatóanyag mennyiség a döntő. Három hét múlva meghatározzuk a növények károsodási fokát és 0—5 értékekkel jelöljük, amelyek az alábbi jelentésűek: 0 nincs hatás, 1 csekély károsodás vagy késleltetett növekedés, 2