160613. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadéknyomás alatt álló csővezetékek tisztítására szolgáló készülékek szakaszos mozgatására

160613 3 4 mozgásokat ad át, anélkül hogy ez a csőanyag káros túlterhelését idézné elő, illetve a cső megsérüléséhez vezetne. A találmányi gondolat értelmében a feladat oly módon van megoldva, hogy egy talpaikkal ellátott rövid csődarab, amely mdndkét oldalán gumitömítésekikel van ellátva, a tisztítandó cső­vezetékbe a csővezeték belső falához tömítetten hozzászorulva van elhelyezve. A csődarab kö­zepén kúpos szelepülékként kialakított átfolyó nyílás van kialakítva. Amennyiben a tisztítandó vezeték elején nyo­más alatt álló vizet vezetünk be, és a vezeték végén levő tolózárat kinyitjuk, akkor a veze­tékiben levő vízmennyiség mozgásba jön. A rö­vid talpas csőszakaszban elhelyezett gömb a víz áramlása és annak növekvő sebessége kö­vetkeztében a kúpos szelepülék irányába mo­zog. A gömbnek a szelepüléken való fölfek­vésekor a vízmozgás hirtelen megszakad. A se­bességi energia a gömb előtt ily módon nyo­másenergiává alakul át, lökésszerű nyomásim­pulzust hoz létre, amelynek nagysága az áramló víz mennyiségétől és sebességétől függ. A gömb mögött elhelyezkedő vízmennyiség a továbbfolyásra törekszik, amelynek következ­tében itt depresszió keletkezik. Amennyiben a vezeték végén még elegendő nagy a nyomási szint, akkor a vezetékvégtől a gömlbszelepes elzárási helyig visszafutó nyomásesés lép föl, s ezáltal a vízoszlop az eredetivel ellentétes irá­nyú mozgásiba jön, ami az útját elzáró gömb irányába föllépő nyomásimpulzust vált ki, és ez a gömböt újból a csőhöz szorítja. Annak érdekében, hogy a csővezeték végén kielégítő nyomásnagyság álljon rendelkezésre, az átfolyást valamilyen tolózár segítségével oly módon fojtjuk le, hogy a gömb és a csövég között csupán akkora nyomásesés maradjon, amely az átfolyó vízmennyiség súrlódási vesz­teségeinek felel meg. Annak érdekében pedig, hogy ezt a nyomásnagyságot a visszaáramlás során állandó nagyságon megtarthassuk, a ve­zeték végpontjánál járulékos vízmennyiség be­táplálása szükséges, amely a kisebb ellenállás következtében a csővezetékben először a záró­gömb irányába folyik vissza, és csak annak vi&szalökése után folyik át a teljes mennyiség a fojtott tolózáron keresztül. A zárógömbnek a szelepülékről való ismételt eltávolodása a ritmikus nyomásimpulzusok lét­rejöttének előfeltétele. Éz azonban az előbbiek­ben leírtaktól eltérő módon is történhet. Az előbbiekben említett talpas cső megköze­lítőleg a közepén furatokkal van ellátva, ame­lyeken keresztül a víz a csődarab körül futó tömítőgyűrűig át tud folyni. Ezt a tömítőgyű­rűt egy rugó a szelepgyűrűhöz nyomja, és csak azután engedi kinyílni, ha a vízátfolyás hirtelen megszakadása következtében a talpas csőben akkora nyomásimpulzus lép fel, amely az üzemi nyomást túllépi. Ezáltal a megnövekedett nyo­más alá kerülő víz kiáramlik, és az átfolyó nyílás mögé kerül, miközben a zárógömb előtt nyomáscsökkenés lép föl, amely a zárógömbnek a szelepülékről való fölemelkedésével jár. Ennél a szerkezeti megoldásnál is a vezetek végén fojtó tolózárnak kell lennie, továbbá le­hetőségnek kell lennie víz betáplálására avégett, hogy kielégítő nyomási szintet lehessen létre­hozni. Ennek azonban mindenképpen a vezetek elején befolyó víz nyomásénál kisebbnek kell lennie. A találmányt az alábbiakban két kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük rész­letesen. A példáknál a tisztítandó csővezetékiben a nyomásimpulzusokat létrehozó szerkezetet pul­zátornak neveztük. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a nyomásimpulzusokat létrehozó pul­zátor szeleplezárás nélkül metszetben föltün­tetve, a 2. ábra hasonló pulzátor szeleplezárással ugyancsak metszetben, a 3. ábra a csővezeték egy szakasza a behelyez zett pulzátorral és tisztítókészülékkel. 1. példa: A 3. ábrán föltüntetett 26 pulzátor az 1. ábrán látható módon a 3 csődarabbal össze­kötött 1 és 2 talpakból áll. A 8 végtárosát a 4 talpgyűrű, a 7 végtárcsát pedig az 5 talp­tányér tartja, amely 5 talptányér 6 átfolyó nyí­lása kúpos felületű szelepülékként van kiala­kítva. A 7 és 8 végtárcsák méretei úgy van­nak megválasztva, hogy a 10 tisztítandó cső­vezeték belső falához tömítetten hozzászorul­janak. A 3 csődarab belsejében helyezkedik el a 9 zárógöinb, amelyet egyik oldalon a 20 rúd aka­dályoz meg a 3 csődarabból való kigurulás el­len. A 9 zárógömb átmérője nagyobb, mint a 6 átfolyó nyílásé. Az 5 talptányéron a 29 talp­pal, valamint a 33 tömítéssel ellátott 28 kifolyó­cső van rögzítve. A 28 kifolyócső másik végén helyezkedik el a 32 végtárcsával, valamint a 31 talpgyűrűvel ellátott 30 talp. A 26 pulzátor a 3. ábra szerint a 10 tisztí­tandó csővezetékbe van behelyezve, amelynek 15 szennyeződései a csővezeték egyik végén elő­zőleg el voltak távolítva, a 10 tisztítandó cső­vezeték pedig a vizet szállító vezetékkel a 12 tolózár útján van összekapcsolva. A 10 tisztítandó csővezeték másik oldalán he­lyezkedik el a 14 tolózár, előtte pedig a 13 tolózárral ellátott csőelágazás, amely ugyanúgy mint a túloldalon vízvezető csővel van össze­kötve. Amennyiben a 12 és 14 tolózárak nyi­tott állapotban vannak, a 10 tisztítandó csőve­zetékben levő vízmennyiség a 11 nyíl irányá­ban halad, és a 7 és 8 végtárcsák útján a víz kényszerítve van arra, hogy a 3 csődarabon fokozott sebességgel áramolják keresztül mind­addig, amíg a 9 zárógömb a 11 áramlási irány­ban haladva a 6 átfolyó nyílást el nem éri. 10 15 20 2b 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents