160609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás termesztőaljzat előállítására étkezési gombák, főleg Pleurotus-félék termesztéséhez

160609 10 kétszer érdemes végrehajtani. Ily módon a rakatba rakástól számítva 6—9 nap után olyan jelentős mértékben lecsökken a káros mikroszervezetek csíraszáma, hogy a rakat anyaga termesztőaljzatként biztonságosan és eredményesen használható. Abban az esetben, ha a környezet hőmérséklete, vagy a rakat méretei segítségével a szükséges, legalább 70 °C hőmérséklet nem biztosítható, akkor a rakatba rakott anyag mesterséges hőkezeléséről kell gondoskodni. Erre a célra vagy magában a helyiségben állítunk elő megfelelően nagy hőfokot és páratartalmat, mégpedig legalább 85% páratartalmat, és előnyösen 70—100 °C hőmérsékletet, vagy pedig ezt a hőt pl. csővezetéken keresztül juttatjuk be a rakat belsejébe. A hőbevitellel egyidejűleg célszerűen a nedvesség pótlásáról is gondoskodni kell, ezért a legcélszerűbb, ha a csővezetékeken forró gőzt viszünk be a rakatba. E csővezetékek a helyiség padozatára fektethetők, vagy adott esetben a padozat síkja alá besüUyeszthetők, és perforált palástfelülettel, vagy legalább résziben drótszövetből készült szakaszokkal készülhetnek. Fontos az is, hogy a rakatba rakott anyag hőn és nedvességen kívül elegendő mennyiségű oxigént is kapjon, és ezért a csővezetéknek alkalmasnak kell lennie levegő bejuttatására is. Meg kell jegyezni, hogy mesterséges hőkezelés hiányában az önmelegedés hatása nitrogéntartalmú műtrágya segítségével fokozható, amely a rakatba rakáskor, illetve az átforgatások alkalmával keverhetünk a rakat anyagához. A rakat felmelegedésének mértékéről, pl. ún. trágya-hőmérőkkel könnyűszerrel meg lehet győződni. Ezt a hőmérsékletwmérést napjában 5—6 alkalommal célszerű elvégezni. A kísérletek azt mutatták, hogy a mesterséges hőközlés esetén a csíraszámgyérítés periódusa időtartamban mintegy 30—40%-kal lecsökkenthető, ugyanakkor pedig a rakatban lezajló biológiai ill. fiziokémiai folyamatok jobban kézbentarthatók. Abban az esetben, ha a rakatba levegőt fúvatunk be, akkor célszerű, ha e levegő tisztaságáról azáltal gondoskodunk, hogy valamilyen módon — pl. vattadugón való átvezetés segítségével — azt megszűrjük. A tapasztalatok szerint kb. 100 °C-ig emelt levegő-hőmérséklet, illetve gőzadagolás esetén, — bár nagyobb költségráfordítással — de a természetes önmelegedéshez viszonyítva lényegesen rövidebb idő alatt (kb. 1—2 napon belül) a csíraszámgyérítés lezajlik. Célszerűnek mutatkozott, ha a rakatokat szilárd és lehetőleg hőszigetelő tulajdonságú térelhatároló szerekezetekkel vettük körül, pl. fából vagy műanyagból készült kaloda segítségével. Ugyancsak előnyös a arakat felszínét és esetleg oldalait is műanyagfóliával vagy más hasonló anyaggal, pl. gumilemezzel betakarni. A mesterséges hőbehatással kombinált eljárásnál a csővezetékeket célszerűen föl lehetett használni arra, hogy a rakatba szelektív, furigicid vagy inszekticid hatású gázokat, illetve gőzöket juttassunk beszívás vagy befúvás segítségével. Ezzel a módszerrel el lehetett érni, hogy a termesztendő étkezési gombára nézve káros anyagok, illetve mikroorganizmusok hatását még fokozottabban korlátozni lehessen. A szelektív, fungicid vagy inszekticid gázok vagy gőzök helyett lehet azonban folyékony vagy szilárd halmazállapotú hatóanyagokat is alkalmazni, amelyek hatását — miután feladatukat elvégezték — közömbösítőszerek adagolásával megszüntethetjük. Ilyen közömbösítésre egyébként szükség lehet a gázok vagy gőzök formájában alkalmazott kezelések esetén is. A vegyi kezelés előnye, hogy a csíraszámgyérítés időtartalmát még tovább lehet csökkenteni — általábon 1—3 napnyi időtartamra — de ez a kezelés is növeli természetesen a technológiai költségeket. Meg kell jegyezni, hogy a csíraszámgyérítés végrehajtása után a kezelőhelyiséget mindenképpen fertőtleníteni kell, és ugyancsak fertőtleníteni célszerű azokat a célszerűen műanyagfólia zsákokat is, amelybe a termesztőaljzatot betöltjük. A zsákokba való töltés után meg kell várni, amig azok hőfoka legalább 35 °C-ra lehűl, és csak azután lehet elvégezni a termesztendő gomba micéliumával való beoltást. Ezzel a művelettel a termőre fordításhoz való előkészítés befejeződött. A találmány szerinti eljárás minimális beruházási és üzemeltetési költségek mellett nagymértékű termesztési biztonságot nyújt, és gazdaságosan alkalmazható mezőgazdasági kisüzemek, illetve háztáji gazdaságok esetében is. Szabadalmi igénypontok: I. 1. Eljárás termesztőaljzat előállítására étkezési gombák, főleg Pleurotus-félék termesztéséhez, ahol a termesztés növényi hulladékanyagon történik, a termesztőaljzat pedig hordozóanyagból (vázanyagból) és adalékanyagból van összeállítva, azzal jellemezve, hogy a hordozóanyag és az adalékanyag keverékének mikroflóráját nedvesség és hő együttes hatására, e mikroflóra életképességét meghaladó hőhatással megszüntetjük és ezáltal a termesztés számára kedvező csíraszámgyérítést hajtunk végre, a hőhatás létrehozásához pedig a rakatba rakott keverék önmelegedését használjuk föl. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a termesztőaljzat szárazon aprított hordozóanyagát és porított adalékanyagát szárazon összekeverjük, e keveréket 80—160%, előnyösen 100-420% közötti nedvességtartalomig nedvesítjük, a nedves keveréket a minimálisan 70 °C-ot biztosító önmelegedés kialakítása érdekében minden irány-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 s