160609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás termesztőaljzat előállítására étkezési gombák, főleg Pleurotus-félék termesztéséhez

160609 10 kétszer érdemes végrehajtani. Ily módon a ra­katba rakástól számítva 6—9 nap után olyan jelentős mértékben lecsökken a káros mikro­szervezetek csíraszáma, hogy a rakat anyaga termesztőaljzatként biztonságosan és eredmé­nyesen használható. Abban az esetben, ha a környezet hőmérsék­lete, vagy a rakat méretei segítségével a szüksé­ges, legalább 70 °C hőmérséklet nem biztosít­ható, akkor a rakatba rakott anyag mesterséges hőkezeléséről kell gondoskodni. Erre a célra vagy magában a helyiségben állítunk elő meg­felelően nagy hőfokot és páratartalmat, még­pedig legalább 85% páratartalmat, és előnyösen 70—100 °C hőmérsékletet, vagy pedig ezt a hőt pl. csővezetéken keresztül juttatjuk be a rakat belsejébe. A hőbevitellel egyidejűleg célszerűen a ned­vesség pótlásáról is gondoskodni kell, ezért a legcélszerűbb, ha a csővezetékeken forró gőzt viszünk be a rakatba. E csővezetékek a helyiség padozatára fektethetők, vagy adott esetben a padozat síkja alá besüUyeszthetők, és perforált palástfelülettel, vagy legalább résziben drótszö­vetből készült szakaszokkal készülhetnek. Fon­tos az is, hogy a rakatba rakott anyag hőn és nedvességen kívül elegendő mennyiségű oxigént is kapjon, és ezért a csővezetéknek alkalmasnak kell lennie levegő bejuttatására is. Meg kell jegyezni, hogy mesterséges hőkeze­lés hiányában az önmelegedés hatása nitrogén­tartalmú műtrágya segítségével fokozható, amely a rakatba rakáskor, illetve az átforgatá­sok alkalmával keverhetünk a rakat anyagához. A rakat felmelegedésének mértékéről, pl. ún. trágya-hőmérőkkel könnyűszerrel meg lehet győződni. Ezt a hőmérsékletwmérést napjában 5—6 alkalommal célszerű elvégezni. A kísérletek azt mutatták, hogy a mestersé­ges hőközlés esetén a csíraszámgyérítés perió­dusa időtartamban mintegy 30—40%-kal lecsök­kenthető, ugyanakkor pedig a rakatban lezajló biológiai ill. fiziokémiai folyamatok jobban kézbentarthatók. Abban az esetben, ha a rakat­ba levegőt fúvatunk be, akkor célszerű, ha e levegő tisztaságáról azáltal gondoskodunk, hogy valamilyen módon — pl. vattadugón való átve­zetés segítségével — azt megszűrjük. A tapasztalatok szerint kb. 100 °C-ig emelt levegő-hőmérséklet, illetve gőzadagolás esetén, — bár nagyobb költségráfordítással — de a természetes önmelegedéshez viszonyítva lénye­gesen rövidebb idő alatt (kb. 1—2 napon belül) a csíraszámgyérítés lezajlik. Célszerűnek mutat­kozott, ha a rakatokat szilárd és lehetőleg hő­szigetelő tulajdonságú térelhatároló szerekeze­tekkel vettük körül, pl. fából vagy műanyagból készült kaloda segítségével. Ugyancsak előnyös a arakat felszínét és esetleg oldalait is műanyag­fóliával vagy más hasonló anyaggal, pl. gumi­lemezzel betakarni. A mesterséges hőbehatással kombinált eljá­rásnál a csővezetékeket célszerűen föl lehetett használni arra, hogy a rakatba szelektív, furi­gicid vagy inszekticid hatású gázokat, illetve gőzöket juttassunk beszívás vagy befúvás segít­ségével. Ezzel a módszerrel el lehetett érni, hogy a termesztendő étkezési gombára nézve káros anyagok, illetve mikroorganizmusok hatá­sát még fokozottabban korlátozni lehessen. A szelektív, fungicid vagy inszekticid gázok vagy gőzök helyett lehet azonban folyékony vagy szilárd halmazállapotú hatóanyagokat is alkalmazni, amelyek hatását — miután felada­tukat elvégezték — közömbösítőszerek adago­lásával megszüntethetjük. Ilyen közömbösítésre egyébként szükség lehet a gázok vagy gőzök formájában alkalmazott kezelések esetén is. A vegyi kezelés előnye, hogy a csíraszámgyérítés időtartalmát még tovább lehet csökkenteni — általábon 1—3 napnyi időtartamra — de ez a kezelés is növeli természetesen a technológiai költségeket. Meg kell jegyezni, hogy a csíraszámgyérítés végrehajtása után a kezelőhelyiséget minden­képpen fertőtleníteni kell, és ugyancsak fertőt­leníteni célszerű azokat a célszerűen műanyag­fólia zsákokat is, amelybe a termesztőaljzatot betöltjük. A zsákokba való töltés után meg kell várni, amig azok hőfoka legalább 35 °C-ra le­hűl, és csak azután lehet elvégezni a termesz­tendő gomba micéliumával való beoltást. Ezzel a művelettel a termőre fordításhoz való előké­szítés befejeződött. A találmány szerinti eljárás minimális beru­házási és üzemeltetési költségek mellett nagy­mértékű termesztési biztonságot nyújt, és gaz­daságosan alkalmazható mezőgazdasági kisüze­mek, illetve háztáji gazdaságok esetében is. Szabadalmi igénypontok: I. 1. Eljárás termesztőaljzat előállítására étke­zési gombák, főleg Pleurotus-félék termesztésé­hez, ahol a termesztés növényi hulladékanya­gon történik, a termesztőaljzat pedig hordozó­anyagból (vázanyagból) és adalékanyagból van összeállítva, azzal jellemezve, hogy a hordozó­anyag és az adalékanyag keverékének mikro­flóráját nedvesség és hő együttes hatására, e mikroflóra életképességét meghaladó hőhatással megszüntetjük és ezáltal a termesztés számára kedvező csíraszámgyérítést hajtunk végre, a hő­hatás létrehozásához pedig a rakatba rakott ke­verék önmelegedését használjuk föl. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a termesz­tőaljzat szárazon aprított hordozóanyagát és po­rított adalékanyagát szárazon összekeverjük, e keveréket 80—160%, előnyösen 100-420% kö­zötti nedvességtartalomig nedvesítjük, a nedves keveréket a minimálisan 70 °C-ot biztosító ön­melegedés kialakítása érdekében minden irány-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 s

Next

/
Thumbnails
Contents