160598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibiotikus hatású vegyületek előállítására
160598 (Nujolban), mint az 1. ábrán látható. A fontosabb abszorpciós vonalakat a D táblázatban soroljuk fel. D táblázat A 66—40 antibiotikum jelentős infravörös abszorpciós vonalai, ^ c) 66—40 antibiotikum bázis oldhatósága különféle oldószerekben 2,98 {k-s) 3,05 (k-e) 3,16 (k-e) 3,35-3,50 i(Nujol) 5,93 .(gy-k) 6,25 <k) 6,82 (nujol) 7,25 (nujol) 3,77 i(k-e) 9,00 (k-^e) 9,47 (e) 9,72—10,07 (e, sz) 10,46 (k-e) 11,57 (k) 12,75 (ngy, sz) 13,45^13,90 i(gy, sz) e = erős, k = közepes, gy = gyenge, ngy = nagyon gyenge, sz = széles A 66—40 antibiotikum mágneses magrezonancia színképe (NMR színkép) szintén jellegzetes, mint az kitűnik a 2. ábrából. Az NMR színképet Varian A—60—-A spektrométerre] {Varian Associates, 611 Hansen Way, Palo Alto. California) határoztuk meg az antibiotikum 20 mg/ml koncentrációjú 0,4 ml deutériumoxidos oldatában. A színképet milliomodrészekben (mg/kg) közöljük, 3-<trimetilszilo)-pro!pánszulfonsav-nátriumsó belső standarddal. Az E táblázatban további adatokat közlünk a 66—40 antibiotikum (szabad bázis) minőségi vizsgálatáról és fizikai adatairól. E táblázat a) Színreakciók Sakaguchi negatív keményítő-káli umjodid pozitív nimhidrin pozitív ón(II)klorid negatív Molisch negatív biuret pozitív b) Fizikai állandók lctf*D {c = 0,3%, vízben) +188,9° olvadáspont (monohidrát) Ii85-4S0° egyenértéksúly 92 P«* 8,0 monohidrátra Elemanalízis, % talált számított C 49,80 49,02 H 8,20 8,44 N 14,95 15,04 O (a különbséj gből) 27,05 27,50 Az elemi összetétel megfelel a következő képletnek C19H37N5CVH2O Tömegspektrométerrel meghatározott molekulasúly 447,26 Oldószer Oldhatóság metanol mérsékelt aceton oldhatatlan kloroform gyenge éter oldhatatlan benzol oldhatatlan víz nagyon jó Ultraibolya abszorpciós színkép: átlátszó 220 és 400 mf között. 10 Az F táblázatban közöljük a 66—40 antibiotikum szabad bázis tömegspektrumát. Az m/e oszlopok a tömeg/töltés viszonyt jelzik, az r. i. 15 oszlopok pedig a relatív intenzitást adják meg, azaz a csúcsok intenzitását a különféle tömeg/ /töltés (m/e) viszonyoknál az m/e = 118 csúcshoz viszonyítva. Mint már kifejtettük, a találmány tárgya el-20 járás a 66—40 antibiotikum antibiotibus hatású savaddiciós sóinak előállítására. Néhány ilyen savaddiciós sót az alábbiakban részletesen ismertetünk. A 66—40 antibiotikum, bázis lévén, könnyen 25 képez nem toxikus sókat szenves és szervetlen savakkal, például sósavval, kénsawal, foszforsavval, ecetsavval, sztearinsawal, propionsavval, borkősawal, maleinsawal, benzoésawal és hasonlókkal. Részben (például szervetlen bázis-30 sal, mint a nátriumhidroxid, vagy szerves bázissal) közömbösített többázisú savak is használhatók, és az így keletkezett vegyes sókat is savaddiciós sónak tekintjük. Általában az ásványi savakkal alkotott sók, mint a hidroklori-35 dok, szulfátok, foszfátok stb., vízben oldhatók, és vizes oldataik koncentrálásával vagy liofilizálásával vagy vízzel elegyíthető szerves oldószerrel való kicsapással (pl. kevés szénatomos alkohollal vagy ketonnal) nyerhetők ki. Meg 40 kell jegyeznünk azonban, hogy a 66—40 antibiotikum hidrokloridjai jelentős mértékben oldhatók metanolban, és ezzel a viselkedésükkel eltérnek a többi sótól. A hidrokloridok vizes oldatukból kevés szónatomos alküketonnal, például aceton-45 nal, csaphatók ki. A 66—40 antibiotikum, vizes oldatát a sav sztöchiometrikus mennyiségénél kevesebbel reagáltatva részleges savaddiciós sók is készíthetők. Az itt használt „savaddiciós só" kifejezés felölel minden ilyen vegyületet. 50 A fentebb leírt nem toxikus addíciós sóknak lényegében azonos antibiotikus hatása van, mint a szabad nitrögénbázisnak, de oldhatóságban nagyon különböznek. A 66—40 antibiotikum új savaddiciós sói víz-55 zel hidrátokat és szerves oldószerekkel szolvátokat alkotnak. Nyilvánvaló ennélfogva, hogy az elkülönítési műveletek során a savaddiciós sókat kevés szénatomos alifás alkoholokkal vagy ketonokkal alkotott szolvátok alakjában kapjuk. 80 Ezek a hidrátok és szolvátok viszonylag állandók, ennélfogva az elkülönített termékek vizet vagy oldószert tartalmaznak, rendszerint kb. 1 mólt 1 mól antibiotikumra. Egyes ilyen származékok fizikai adatait a G 65 táblázatban foglaltuk össze. 3