160579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 1,3,4,9b-tetrahidro-5-metil 2H-indeno[1,2-c]piridinek előállítására

3 Például a II képletű vegyületet és káliumkarbonátot dimetiMormamidban szuszpendáljuk, és keverés közben magasabb hőmérsékleten, például 70°-on hozzáadjuk egy III képletű vegyület oldatát ugyanabban az oldószerben. A re- 5 akció végeztével a reakciótermék ismert módon elkülöníthető és tisztítható. A b) eljárás például úgy hajtható végre, hogy a II képletű vegyületet vagy sóját iners oldószerben, például kevés szénatomos alkoholban, 10 mint az etanol, vagy egy kevés szénatomos karbonsav di-*(kevés szénatomos)-alkilamidjában, minit a dimetilformarnid, előnyösen magasabb hőmérsékleten, például 5,0 °C és a reakciókeverék forráspontja között és adott esetben egy 15 szerves bázis, mint a trietilamin, és/vagy egy erős bázisos katalizátor, például benzütrimetilammóniumhidroxid, jelenlétében egy Illa képletű vegyülettel reagáltatjuk — ebben a képletben Rí, R2 és R3 a fenti jelentésűek —. 20 Például a II képletű vegyületet és egy IITa képletű vegyületet feloldunk etanolban, és az oldatot kb. két óra hosszat 80 °C-on melegítjük. A reakció befejeztével a reakcióterméket 25 ismert módon elkülönítjük és tisztítjuk. A II képletű vegyületnek és sóinak formaldehiddel és egy Illb képletű vegyülettel való reakciója például magasabb hőmérsékleten, előnyösen 50 °C és a reakciókeverék forráspontja 30 között megy végbe. Iners oldószerként előnyösen kevés szénatomos alkoholt, például etanolt használunk, ha R11

egy adott esetben szubsztituált f eniksoportot képvisel. Ha viszont Rí1

tercier kevés szénatomos alkilcsoport, akkor elő- 35 nyösen jégecetet alkalmazunk oldószerként. A reakcióterméket ismert módon különítjük el. A II képletű vegyület ismert, és előállítását a 744 740 számú belga szabadalmi leírása is- 4fl merteti. Az I képletű vegyületek átalakíthatók saivaddíciós sóikká, és azok átalakíthatók a bázissá. Az Rí által képviselt, valamint az adott esetben a fenilesoport szubsztituenseként szereplő kevés szénatomos alkilcsoportok előnyösen 1—4 szénatomból állnak. Az A által képviselt egyenes vagy elágazó szénlánoú alkiléncsoportok előnyösen 1—3 szénatomot tartalmaznak. Az Rí által képviselt cikloalkilcsoport előnyösen öt vagy hat gyürűtagból áll. Az I képletű vegyületek újak, kitűnnek értékes farmakodinaamkai tulajdonságaikkal, és ezért gyógyszerként alkalmazhatók. Különféle kísérleti körülmények között agressziógátlólag hatnak egérre és macskára. Gátolják a láb-sokk és elkülönítés által keltetett agressziót egereknél és macskák támadó viselkedését elektromos árammal való intracerebrális ingerlésre. Ennek a hatásnak a spetífitását az okozza, hogy az 60 anyagok agressziógátló hatásukat olyan adagokban fejtik ki, amelyeknél a központi szabályozás általános csillapítása még nem észlelhető. Isimért pszkhotróp anyagokkal ellentétben a 65 4 vegyületek mindenekelőtt támadó agressziót gátló hatást fejtenek ki. Az alkalmazásra kerülő adagok természetesen az alkalmazás módja és a kezelt állapot szerint változnak. Kísérleti állatokon kielégítő eredményt érünk el napi 0,20—1,0 mg/kg testsúly adaggal; ez az adag szükség esetén két vagy három részletben vagy retard alakban adható be. Nagyobb emlősállatoknál a napi adag kb. 2—200 mg. PeroráMs alkalmazásra a részadagok kb. 0,6—WO mg I képletű vegyületet tartalmaznak szilárd vagy folyékony hordozók mellett. Közepes adagolásnál a találmány szerint készült vegyületek ingergátlólag is hatnak, mint sz kitűnik patkányok feltételes menekülési reakciójából. Az alkalmazott adagok természetesen változnak az alkalmazás módjától és a kezelt állapottól güggően. Kísérleti állatokon kielégítő eredményt érünk el napi 20—25 mg/kg testsúly adaggal, ez az adag szükség esetén két vagy három részletben vagy retard alakban adható be. Nagyobb emlősállatoknál a napi adag kb. 5—500 mg. PeroráMs alkalmazásra a részadagok kb. 2—500 mg I képletű vegyületet tartalmaznak szilárd vagy folyékony hordozók mellett. A vegyületeknek központi csillapító hatása is van, mint az kitűnt egerekkel végzett kísérletekből (mozgásgátlás, forgó pálca próba, pentotál hatás fokozás). Az alkalmazott adagok természetesen változnak az alkalmazás módjától és a kezelt állapottól függően. Kísérleti állatokon kielégítő eredmény érhető el napi 2j0—35 mg/kg testsúly adaggal; ez az adag szükség esetén két vagy három részletben vagy retard alakban adható be. Nagyobb emlősöknél a napi adag 5—500 mg. PeroráMs alkalmazásra a részadagok kb. 2^—250 mg I képletű vegyületet tartalmaznak szilárd vagy folyékony hordozók mellett. A 700170 számú belga szabadalmi leírás a találmány szerinti I általános képletű vegyületekkel azonos alapvázű vegyületeket ismertet. A belga szabadalom szerinti vegyületek azonban a nitrogénatomon szufosztituenskénit benzilvagy kevés szénatomos alkilcsoportot vagy hidrogénatomot hordanak, és fájdalomcsillapító, depresszió elleni és vérnyomáscsökkentő hatásuk van. Agressziógátló tulajdonságuk alapján az új vegyületek felhasznáMiatók minden pszichikus (betegségi tünetnél, amely nyílt vagy rejtett agresszióval kapcsolatos. Alkalmazásra kerülhetnek a személyiség szerzett vagy veleszületett zavarainál, valamint elmebajok elhárítására és kezelésére. Gyógyszerként az új vegyületek, illetve vízben oldható fiziológiailag elviselhető savaddíciós sóik önmagukban vagy alkalmas, farmakológiaüag közömbös segédanyagokkal készült gyógyszerkészítmények alakjában alkalmazhatók. A kiindulási vegyületek ismertek, vagy ön-2