160533. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa-szerű rostok fehérítésére

160533 5 8 A szövet mosása után megállapítottuk, hogy a fehérítés nagyon egyenetlen, a szövet egyes részei barnák maradtak. c) Egy másik összehasonlító kísérlet során az 1b) példa szerint előállított oldathoz az la) pontban megadott mennyiségű hidrogénperoxidot aaiunk. (20 ml 35%-os hidrogénperoxid/liter fürdő). A fehérítés során klórdioxid fejlődését csak 20 perc múlva észleltük; a klórdioxid a művelet végéig jelen volt a rendszerben. Az impregnáló folyadék végső pH-ja 4,4 volt. A szövet fehérsége szintén egyenetlen volt, a szövetben fehérített és többé-kevésbé barnás zónák váltakoztak. d) Egy további összehasonlító kísérlet során az la) példában megadott puffersó-keveréket alkalmaztuk kisebb mennyiségben. A klorit-oldat pH-ját először sósavval 6,8-ra állítottuk be, majd 100 g nátriumkloritot 19,5 g mononátriumdihidrogénfoszfátot 10,5 g dinátriumhidrogénfoszfátot és 20 ml 35%-os hidrogénperoxidot adtunk hozzá. A fehérítés során a művelet kezdetétől számítva 20 perc múlva klórdioxid fejlődését figyeltük meg. A klórdioxid jelenléte a művelet végéig észlelhető volt. A kapott szövet fehérsége kicsi és nagyon szabálytalan volt. Az impregnáló folyadék végső pH-ja 4,8 volt. 2. példa 425 g/m2

súlyú szövetet olyan oldattal impregnáltunk, amely literenként az alábbi összetevőket tartalmazza: 50 g nátriumklorit 20 g tiszta ecetsav 5 g nátriumhidroxid 5 ml 35%-os hirdogénperoxid 2 g 9 :1 mólarányú etilénoxid-alkilfenol kiindulási elegyből készített kondenzátum. A fürdő pH-ja 4,6 volt. A szövetet polietilén-lappal védtük és 24 órán keresztül 16 C° átlaghőmérsékleten tartottuk. A kezelés végén a szövet impregnálására alkalmazott folyadék pH-ja 4,6 volt. Ezután a szövetet meleg vízzel mostuk. Ekkor a szövet krémszínű volt, a cellulóz polimerizációs foka 2640 volt. A továbbiakban a szövetet két részre osztottuk, majd az egyik részt a következőképp kezeltük: Először olyan fürdővei impregnáltuk, amely literenként az alábbi összetevőket tartalmazta: 16 g nátriumklorit 9 g nátriumdihidrogénfoszfát 3 g dinátriumhidrogénfoszfát. Az oldat pH-ja 6,5 volt. A szövetet saját súlyával agyező mennyiségű fenti oldattal impregnáltuk, gőzzel 90 C°-ra melegítettük, majd 2 órán keresztül 90 C°-os térben tartottuk, végül hideg vízzel mostuk. A szövetet átitató folyadék pH-ja 5,8 volt. A szövet magnéziumoxidhoz viszonyított fehérsége 81,7 polimerizációs foka 1140 volt. A szövet másik részét 1,5 órán keresztül nátriumszilikátot tartalmazó 1%-os hidrogénperoxid-oldattal kezeltük 90 C°-on. A mosott szövet fehérségi foka 82.6 volt, polimerizációs foka 1580. 3. példa 18. számú lenkócból készült csévéket az 1. példában ismertetett oldattal impregnáltunk. A feleslegben levő folyadékot vákuum segítségével eltávolítottuk, a csévéket gőzzel 110 C°-ra hevítettük és 1,5 órán keresztül ezen a hőmérsékleten tartottuk. Ezután a csévéket literenként 5 g szappant tartalmazó, forrásban levő, keringetett vízzel mostuk, végül meleg, majd hideg vízzel öblítettük. A kapott szál tökéletesen fehér volt, mechanikai ellenállása gyakorlatilag nem változott meg. A szál fehérségi foka 77,4 és polimerizációs foka 1950. 4. példa 420 g/m2

súlyú kenderszövetet literenként az alábbi összetevőket tartalmazó oldattal enyveztünk: 40 g nátriumklorit 24 g nátriumdihidrogénfoszfát 16 g dinátriumhidrogénfoszfát 2 g 20%-os nátrium-dioktilszulfo-szukcinót. A fenti oldat pH-ja 6,5 volt. A szövetet saját súlyának megfelelő folyadékkal kezeltük. A kezelés után a szövetet gőzzel 95 C°-ra melegítettük, 1 órán keresztül ezen a hőmérsékleten tartottuk, majd 1,5 g laurilszulfonsavas nátriumsót tartalmazó vízzel mostuk. Mosás előtt megmértük a szövet impregnálására használt folyadék pH-ját, értékét 5,6-nak találtuk. A szövet fehérségi foka 72,2, a cellulóz polimerizációs foka 2120 volt. 5. példa 550 g/m2

súlyú, szalmiatörmeléket tartalmazó durva lenvászont két lépésben fehérítettünk. A 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60