160529. lajstromszámú szabadalom • Szelep, függesztett tartályok folyadékszintjének állandó értéken tartására, különösen baromfiitatókhoz

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI la «S 1 IC Műk <S) Bejelentés napja: 1970. IX. 19. <KO~-2366) Közzététel napja: 1971. XI. 25. Megjelent: 1973. VIII. 31. 160529 Nemzetközi osztályozás: A 01 k 7/00; A 01 k 39/02 Kohlhéb Róbert oki. gépészmérnök, 35%, Budapest, Füzy Antal oki. gépészmérnök, 35%, Budapest, Bödi József oki. villamosmérnök, 20%, Tatabánya, Vincze György oki. mg. mérnök, 10%, Budapest Szelep, függesztett tartályok folyadékszintjének állandó értéken tartására, különösen baromfiitatókhoz í A találmány szelep, függesztett tartályok folyadékszintjének állandó értéken tartására, különösen baromifiitatókhoz, amely szelep révén a tartályban levő folyadék szintje a tartály közvetlen érintése nélkül különböző értékekre be- 5 állítható és állandó értéken tartható. Mint ismeretes, léteznek szelepek, melyek baromfiitafók felitöltésére és a beállított vízszint állandó értékének biztosítására alkalma- io sak. Ilyent mutat be példáid a 154 446 sz. magyar szabadalmi leírás. Itt a folyadékot szállító, engedékeny falu eső haréntirányú behorpasztását élszerű támadó felülettel kialakított alkatrész végzi üzemszerűéin mindig a cső ugyanazon 15 pontján. Ez élettartam szempontjából igen kedvezőtlen kialakítást jelent. A víztartály folyadékszintjének üzemiközfaeni beállítása ezeknél a szelepeknél nem lehetséges. Ezért nem is alkalmasak a korszerű, nagyüzemi baromfitartás 20 céljára, ahol az itatókkal szemben követelmény, hogy a fejlődő baromfiak növekedésének mértékében az itatóban levő víz mennyisége, mélysége is növekedjék. Az üzemiközbeni folyadékszintállításra is al- 25 kalmas szelepeket a 145 414 (Aolk) sz. szovjet, 1250 673 i(45h) sz., és 1199 5318 !(45h) sz. NSZK szabadalmi leírás ismerteiti. Ezen szelepek közös tulajdonsága az, hogy zárószervük a szeleprészt viszonylag Ms nyomással zárja, nem biz- 30 tosítva ezáltal azt, hogy az ivóvízbe kerülő szemesek a szeleptányér vagy szselepülék falában elnyelődjenek, s így a nem teljesen tiszta vízzel a szeleprésbe kerülő szemcsék állandó szeleprést okoznak:, ennek következtében pedig szelepszivárgás, csepegés és az itató túlfolyása jön létre. Közös tulajdonságok továbbá az, hqgy az itatóharang körkörös vályúiba csorgó víz a harang külső felületén végig folyik, növelve a fertőzési veszélyt. A 145.414 (Aolk) sz. szovjet szabadalmi leírásban ismertetett itatóiba épített visszacsapó szelep és az itató rögzítő keret kapcsolata között. Az itatótányér nehezen hozzáférhető helyen elhelyezett, állítható rugóra támaszkodik. A kúpos szeleptányér, üzemközben tengelyével párhuzamosan eltolódott helyzetbe kerülhet, ekkor azonban a kúpos szeleptányér és a hengeres szelepülék között félholdszerű rés marad, akkor is, amikor a tartály megtelt vízzel. A szeleptányérra— a hálózati víznyomásfoól és saját súlyából eredően — ható nyomóerő az itatótányér telítődésének mértékétől független, viszonylag kis értékű a szeleptányér kis súlya miatt. A túlfolyást, szivárgást, csepegést ez a szelepímegoldás nem zárja ki. Az 1250 673 i(45íh) sz. NSZK szabadalmi leírásban ismertetett itatéknál a szelep a haranggal összeépített, vagyis a folyadéktartály és a 16-05Ä9