160490. lajstromszámú szabadalom • Automatikus harmatpontmérő

SZABADALMI 160490 MAGYAR MMtOZTAB&AftAG LEÍRÁS SZOJLGAJLATI TALÁLMÁNY JÉ»\ Nemzetközi osztályozás: G 01 n 25/68 w~Slí Bejelentés «apja: 1968, XIL 09. (EE—1607) w i Sisnyrar .,, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1971. XI. 26. Megjelent: 197». VII. 31. "> /ÜJJ'.'i" Feltalálók: Körtvélyessy László fizikus, Vida Dénes villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Automatikus harmatpontmérő í A találmány tárgyta (

gyorsbeáüésú automatikus faarmatpontaérő, melynél a tükör hűtése folytonos 'ós 'közvetlen gázáramlással történik és a tükör közvetlen -— időnként bekapcsolható — hővezetéssel való hűtése is lehetséges. 5 Ismeretes, hogy az egyik 'legelterjedtebb vizsgálati eljárás gázok nedvességtartalmának megállapítására a hanmatpont «mérés. Ugyanis más vizsgálati eljárások, amik pl. az 10 mfravörös frekvenciába eső sugárzás elnyelésén, elektrolitikus hatáson, radioaktív abszorpció mérésen stb. alapulnak, egyaránt szükségessé teszik nemcsak ;a műszer kezdeti beállításét, hanem a mérőműszerek időszakos ellen- 15 őrzését, a műszerek kalibrálását is. A hairmatpontmérő berendezések azon fizikai törvényen alapulnak, hogy a gázok nedvesség (víz) tartalma meghatározott hőmérsékletén — a harniatponton — vélik ki és a /kivált ned- 20 vesség /hatására fényes felületű tárgy (pl. tükör) homályosodik, s ez optikailag észlelhető. Természetes, hogy a tükrön lecsapódott nedvességgel átadott ((fázisváltozási látens-) hőt ismét el kel vezetaii. Ezen hőelvonást sokféle 25 «tódon lehet végrehajtani. A különböző tükrös hanmatpontenérS berendezések szerkezete tulajdonképpen aszerint alakul, hogy mely hőmérséktettartoimányhan való működésre szánták. Az iparban használatos 3(

j gázok harmaitpontjának mérésére szolgáló berendezések h<öméiséklettartománya ± 100 °C-ra tehető. A műszer eHsészítéséiiél, az üzemelésnél természetesein az együk fő nehézséget a műszernek á környezet hőmérsékleténél kisebb hőmérsékletének fenntartása okozza. Modernebb kivitelű berendezésekben iá.','tükröt és az egész műszert hűtőszekrényben helyezik el, az érzékelésre szolgáló hőelem áramának vMtoztatásával 'a • tttó^'!

alSanaóaiii''a harmatpontbn tudják tartani á hűtésre pedig cseppfGolyós gázoíkat használnak fotocellás megfigyelés beépítésével sftfo. Pl. a Rarike-féle (v. ö.: „Hélm Ipari folyamatok műszerezése" c. könyv p. 1017) harmatp^nteéro sok hűtőgázt kénytelen .feSiasználni, Miikor'^á'^fűto^tefet^ik^pcáolása után a tükröt a (méréstartomány alsó határáig lehűti. Ezért normái üzem közben a műszer rengeteg hideg kalóriát melegít fel fölöslegesen. Ez a műszer a cseppfolyós levegő sűrű utánatöltési igénye imiatt az üzemekben nem terjedt el. Itt jegyezzük meg, hogy a Peltier 'elemes harmatpontettérők (v. ö.: Eder, E. X.: Moderne Messmethodén der Physik II. 1956p563.) használata igen kényelmes, de a -Ranke szerint harmatpontimérő méréstartományát és kis időállandóját nem éri el, hiszen a nagy áramok Joulehője a tükröt melegíti és a vastag réz vezetékek az idő állandót növelik. 160490