160441. lajstromszámú szabadalom • Herbicid szer
160441 6 A fenti eljárásiban kiindulási anyagiként alkalmazott vegyületeit, az 0^2nnii1ro-4^szMbszűtuálí-fenil)-N-alkilHamSdatioino:te a csatolt rajz szerinti E) lés F) reakcióegyenletekkel szemléltetett eljárásokkal áUíthatjuk elő, ahol N Mciragénatoniioit, alkáilflématomoit vagy anTmóniiumesoportot jelenít. A találmány értelmében eljárhatunk úgy is, hogy egy 0-altól^-t(2Htótro-4-szuibsz!tituá!lt--fenil)wtiondfoszforsavészterhalogenidet valamely inert oMószeriben feloldunk és a megfelelő amininaä reagáltatjuk. Eat a reakciót a csatolt rajz szerinti G) reafcdóegyenlettiel mutatjuk be, ahol Hal jelentése halogénatom, előnyösen klóratoim. A kiindulási anyagként alkalmazott 0-a!Ml-O^(2nnitiro-4^zulbsztituá!lt-fenáil)-tioniofoszforslavészteitfiialogenidet a csatolt rajz szerinti H) és J) reakcióegyenletekkel szemléltetett eljárásokkal áHíthaitjuk elő, ahol M jelentése hidrogénatom, alfcálifématom vagy ammóniumcsoport és Q alkáWématolmot képvisel. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az aOáíbbi ,1. és 2. kivitel példákat adjuk meg. 1. péLdla: 15,3 g (0,1 mól) 2-iMl2ro-4-ktnezolt 100 ml acetonitrilben feloldunk és az oldathoz 114,0 g vízmentes káljumfeairiboniátot adunk. Az elegyhez 50—i©0 °C-on, erős keverés közben 21,6 g (0,1 mól) O-ertál-N^zek-butílamiidotiloinofoszfoirTsavészteiikloridot csepegtetünk. Ezután a reakcióelegyet a reakció teljessététele céljából továbbá 5 órán keresztül 70 °C-on keverjük. A képződött szervetlen sót kiszűrjük, és a szűrletet az oldószer eltávolítása céljából desztilláljuk. A maradékot 1(00 ml Ibenzolban felvesszük, a benzolos oldatot 1%HOS vizes nátri'iimkarbonát-oldattal mossuk és vízmentes nátóuirnszulfáton szárítjuk. Az oldószert ledesztilláűljuk és a maradékot saéntetrakloirM 'és n-hiexián elegyéből átkristályosítguk. így 27 g 0-t(2Mniitrio-4-nieftilli-fenil)-0--ertM^Nnszek-lbutilfoszfora^ kapiunk, olajszerű anyag falakjában, (amelynek törésmutatója n2 ^: 1^5275. Hasonlóképpen eljárva kapjuk az 0-(2-nitro-i4-e1ál)^enál)-0^etü-N-szek-ibuitaiIfoszfönam^ tioátót, n20 o: 1,5202, iaz Oj(2Hni,tiro-4-metoxifenü)-0-etól^N-BEek-ibuitffiiCKzforama;dotioétot, nffl D: 1,5328 és az 0^(2^rttIX>4-kalórtflenil)^O-Hetil•^N-szek-butilfoszfopamidioltioétat, n20 o: 1,5414, ha a 2-nitncH4-torezol helyett 2-Hnitno-4-etil-fenolt, 2*nitix>-4-metoxÍHfenoilt és 2-initro-4-klór-fenolit hasznsunk. Ezek a vegyületek is 'hasonló herbicid hatásúak. 2. példa: 76,7 g (0,5 mól) 2-nitro-4-kirezolt 400 ml aoetonitrilben feloldunk és az ofldatihoz »0 g szárított és SEátáOt vízmentes káliumkairibonátot adunk. Az elegyhez erős keverés közben 50—60 °C-on 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 121 g '(0,5 mól) 0-etóIL N-eiklolhexilMamMotionofosafkjrsavószterkloriidot csepegtetünk. Ezután az elegyet a neakció teljessé tétele céljából további 3 órán keresztül 70 °C-on melegítjük. A keletkező szerves sót kiszűrjük és a szűrletet az oldószer eltávolítására ledesztHáljuk. A maradékot 100 mfl. (benzolban feloldjuk. A íbenzolos oldatot 1°/(H» vizes nátóumkarbométHoldattal mossuk, és (vízmentes nátriuimszulfáiton szárítjuk. A .benzolt ledesztiiMljufc és a maradékot széntetraklorid és n-hexán elegyéből átkristályosítjuk. így 143 g Ou(2-ntoo-4-metil-!fenáll)-0--^etil^N-cáklohexilÉoszfiOiriamiidOitaioátot kapunk. * Hasonlóképpen eljárva kapjuk az 0-f(2-nitrofenil)-0-etilLN-^dklohfexütosizfociaímtidotioátot, n20 D : 1,5489, az 0-i^nitm-4-etffil-feniil)^0-etíl-N-ciMohexilfoszforamidotioátot, n20 o: 1,5430 és az 0-,(2r-mitro-'4-Mcű"-fem:l)-0-etM-N-citelohexilfosztforaimidotioiátot, op.: 88—90 °C, amiely vegyületek hasonló herbicM .hatásúak, ha a 2--nitno-4-ikirezial helyett a megfelelő 2-tnitrofenolt, 2-mtro-4-etil-fenolt vagy a 2-miiitrio-4-k]!Ór-fenolt használjuk. Amint a fentilekben már említettük, a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek azzal tűnnék M, hogy herlbioid hatásuk nagyoibb, minit a hasonló szerkezetű, énre a célra aüikalmazott, ismert vegyületeké. Ez a kitűnő hatékonyság azon alapszik, 'hogy a kémiai szerkezet által megszalbott henbicid hatás megnő. Ha a találmány szerinti készítményeket nagyobb mennyiségiben i(5—40 kg hatóanyag/hektár) alkalmazzuk, hatásuk nem szelektív, míg kisebb koncentrációkban (1,25—5 kg/hektár) szelektív herfoiicid haitást mutatnak. A italálmiány szerinti eljiáirással előállítható vegyületek ezért mint csírázást akadályozó szerek, különösen mint gyomirtó szerek alkalmazhatók. A gyomnövény kifejezés iá legtágabb értelemben az összes olyan növényt jelöli, amely nemkívánt helyen nő. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek pl. az alábbi növényékkel szemben mutatnak herjblcid hatást. Kitűnő szelektív herbicid hatásúak, ha, mint a fentiekben már említettük, megfelelő omennyiségtoen (pl. 1,25—5 kg/ /hektár) alklalmazzufe őket és különösen száraz vagy elárasztott rizsföldeken, ahol speciális növényeket kell termeszteni, használhatók herbidldkénit. Kétszikű gyomnövények Galaj (Galium) Csülaghúr (Sitelaria) Székfű (Matricaria) Gombvirág (Galimsoga) Libatop (Ohenopodium) Csalán (Urtica) Aggófű (iSenecio) Disznóparéj (Amattlanthus) Porcsin (Portulaca) Kétszikű kultúrnövények Mustár (Sinapis) Zzázsa (Lepidium) Gyapot (Gossypium) Cukorrépa (Beta) Sárgarépa (Daucus) Balb (Fhaseolus) Burgonya (Solanum) Kávé t(Óoffea) Káposzta (Brassica) Paraj (Spinaeia) 3
