160432. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-szubsztituált 3-karbamoil-1-tia-izokromán,1,1-dioxid-származékok és azok savaddiciós sóinak előállítására
160482 6 ológiásan elviselhető savakra az alábbi példákat ismertetjük: halogénhidrogénsaivak, kénsav, salétromsav, foszforsav, ecetsav, diklóreceísav, propionsav, benzüsav, szalicilsiav, oxálsav, maionsav, adipinsav, maleinsav, fumársajv, borkősav, citromsav, aszkorbinsav. Az (I) általános képletű házdkus vegyületek hidrogénhalogenidjeit közvetlenül is előállíthatjuk, 'ha a (II) általános 'képletű 3-halogénkarbonilHÍHÜa-izofla"omán^ljl-iddoxid-iszárinazékokat alkalmas oMószerákban, így benzolban, triklóretilénben vagy 'alkoholokban akvimoláris mennyiségű (IV) általános képletű diaminnal reagáltatjuk. A kiindulása .anyagiként alkalmazott (II) általános képletű vegyületeket például úgy állíthatjuk elő, hogy (V) általános képletű vegyületeket '— célszerűen szobahőmérsékleten — tömény kénsawal, majd híg vizes kénsavval melegen, körülbelül 70—90 °C-on kezelünk. Az (V) általános képletben Rí, R2 és R3 jelentése megegyezik a fent megadottal, Rn karboxil-, karbalkoxi-, karbamoil- vagy karbonltril-csoportot, Hal halogénatomot jelent. A reakcióban a (VI) általános képletű vegyületek képződnek; a képletben Rí, R2 és Hs jelentése egyezik a fent megadottakkal. E termékeket szervetlen savhalogenidekkel vagy alkohollal történő észterezéssel a (II) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk át. 1. példa: 5,8 g 3-fearboxi-'6,7-dinietoxi-il-tia-izokroinán-1.1-dioxid és 20 g tionilklorid elegyét vízfürdőn 8 órán keresztül melegítjük, majd a feleslegben levő tionilkloridot a raakcióelegyből kidesztilláljuk. A párlasi maradékként kapott nyers 3-klórkarbondl-i6,7-dimetoxi-ll-t4a-izolkromán-il,l~dioxidot vízhűtés és keverés 'közben 2,4 g izopropilamin 30 ml benzolban készített oldatéba adagoljuk. Az elegyet 1 órán keresztül forráshőmérsékleten keverjük, majd a forró reakcióelegyből az izopropilanim-Jhidroikloridot leszívatással eltávolítjuk, A benzoics szűrletet vákuumban 'bepároljuk, a száraz párlasi maradékot vízzel mossuk és izopropanolból átkristályosítjuk. Ilyen módon 5,2 g ,3-izopiropil-6,7-dimetoxi-l-táia-izokromán-1,1-dioxidot kapunk, op.: 195—il96 °C. (Az elméleti hozam 78A%-a.) Elemzés: Ci4 Hi 9 NOeS = 329,4 számított: 51,05 talált: 51,24 H 15,81 6,06 N 4,!25 4,36 947 10,14 A kiindulási anyagként alkalmazott 3-karb-oxiJ6,7'ddmetoxi-íl-tia-4zokromán,-l ,1-dioxidot a következőképp állítottuk elő: 283,4 g G-klór-^-t(3,4-dimetox:i-fenil)-jpropionsav-'nitrilt szobahőmérsékleten, jeges-vizes hűtés és keverés közben 293,4 ml tömény kénisaviban oldunk. A szirupszerű oldatot 24 órán keresztül szobahőmérsékleten áünA hagyjuk, 1470 mj vízzel hígítjuk és 48 órán keresztül 90 °C-on keverjük. A rea&cióelegyet lehűtjük, a kivált enyhén szürkés 5 kristályokat leszívatjuk, vízzel alaposan átmossuk és megszárítjuk. Eyen módon 287 g 3-fkarboxi^J-dimietoxi-il^a-izolqrománHl^l^dioxidot kapunk. A terméket aktív szén jelenlétében dioxánból kristályosítjuk át. Hozam.: 271,4 g = jo — az elméleti mennyiség 72;4%-a. Op.: 273— 276 °C. 15 40 45 50 55 60 2. példa: 28,8 g 3-karboxi-6,7-dimetoxi-íl-tia-izokrománból és 60> g tionilkloridból az 1. példában ismertetett módon 3-klórkarbonil-6,7-dimetoxiil-tía-izokromán-l,!l -^dioxidot állítunk elő. Az J0 anyagot vízhűtés és keverés köziben 15,9 g 4--óUmetilamin-a-iamino-4-ímetilperitán, 250 ml triklóretilén és 41,5 g káliumkonbonát elegyéhez adjuk. A reakcióelegyet 24 órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük, majd 100 ml tri-25 klóretilént, 100 ml vizet és 250 ml féltoménységű nátríumfaidroxid-oldatot adunk hozzá. Az elegyet alaposan összekeverjük, a triklóretilénes fázist elválasztjuk, a lúgos-vizes fázist triklóretilénnel extraháljuk, a triklóretilénes fázi-20 sokat egyesítjük és nétríumszulfáton megszárítjuk. A száraz oldatból a nátriumszulfátot kiszűrjük és az oldószert — legfeljebb 80 p C-os fürdőhőménséklet mellett — ledesztilláljuk. A kristályos párlasi maradékot éterrel kimossuk s5 és izopropilalikoholból átferistályosítrjuk. Ilyen módon 33,2 g 3^4'-diimeitIlaimiino-4'-wmetil-pentil^ ^(2')-ikarbam.oil]^6/7HdimetoxÍHl-tia-izokrománw -1,1-dioxidot kapunk, op.: 160^—162 °C. (Az elméleti hozam 80,1%-a.) Elemzés: CigHsoNgOeS = 414,5 H N számított: 55,0l6 7,30 6,96 7,74 talált: 54,94 7,37 6,90 7,71 3. példa: 57,7 g 3-karboxi-6,7-dimetoxi-il-tia-izokromán-1,1-dioxidból és 120 g táonilklorádból az 1. példában ismertetett módon 3vklórkarfeonil-6,7-dimetoxi-i-tia-4zokromán^l,il-ddoxidot állítunk elő. A terméket vízhűtés és keverés közben 26,1 g S-dimetilamino-propüamiiin, 500 ml benzol és 160 g nátriumhidroxid 400 ml vízben készített hideg oldatának elegyébe adagoljuk. A reakcióelegyet 4 órán keresztül szobalhomérsékleten keverjük, a kivált színtelen nyersterméket leszívatjuk, vízzel mossuk és megszárítjuk. (Súlya 51,5 g, op.: 14&—148 °C.) Ezután a 'benzoics oldatot elválasztjuk a vizes^alkdholos fázistól, a vizes-alkoholos fázist benzollal extraiháljuk, a benzolos fázisokat egyesítjük és nátriumszulfá-68 ton megszárítjuk. A benzolos extraktumot a 3
