160427. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus számlálókapcsolás

3 ütemimpulzus segítségével az „0"-állapotra hoz­zuk, mimellett egy harmadik tekercsén oly ki­menőjel keletkezik, amely a második mag be­írására szolgáló második tranzisztort vezérli, úgy, hogy az első tranzisztor egy bemenő im- 5 pulzus útján előállított kollektorárama a máso­dik magból olvassa ki a jelet, ha az előbb az „L" állapotban volt. Á kimenőtekercsén fellépő impulzus egy további tranzisztort vezérel, amelynek kollektorárama az első mag egy to- 10 vábbi tekercsén folyik keresztül, úgyhogy az első magnak az „L"-állapotba való átbillenése meg van akadályává. Előnyös, ha a további tranzisztor kollektor­árama még a második anag egy további teker- 15 csen folyik át, így a második magból való ki­olvasás folyamata wieg van gyorsítva. Célszerűen az első magba való beírásra és a második magból való kiolvasásra, két külön­választott tranzisztort alkalmazunk, amelyeket 20 ugyanaz a bemenőjel vezérel. Az első mag kimenőjele szükség esetén továb­bi, láncba kapcsolt számlálóegységek előzetes beállítására szolgálhat.. 25 Ez esetben előnyös hogyha a számlálóegység előzetes 'beállítására olyan további tranzisztor-e ról gondoskodunk, amelynek kollektor áramát, a második magnak 'Ugyanazon tekercsén vezetjük át, mint beíráshoz szükséges áramot. 30 A találmány szerinti megoldású kapcsolás előnye a két tranzisztoros ibistabil multivibrá­torral szemben a technikai paramétereknek az alkalmazott logika paramétereivel való egy­neműségében áll. Egyébként szükséges, hogy 35 egy szint- és jel hozzáillesztést végezzünk el. Ezenfelül a találmány szerinti megoldással a számlálókapcsolás felépítése a logikai egység­gel egyező kivitelű alaplemezen lehetséges ugyanazokkal az alapkapcsolási elemekkel, mint 40 a logikai egység. A találmány szerinti megoldású számlálókap­csolásnál a számláló kimenőjele a bemenőjel­hez képest igen kis idővel van késleltetve, amely az alkalmazott magok kapcsolási idejéhez ké- 45 pest elhanyagolható. Továbbá az az előny adó­dik, hogy az alkalmazott kapcsolómagok iránt, az ismertté vált mágnesmagos számlálókapcso­lásokkal szemben, paraméterek és a hiiszterézis­hurok derékszögű toleranciái tekintetében csak 50 csekély követelményeket kell támasztani. Az al­kalmazott tranzisztorok toleranciái is viszonylag nagyok lehetnek, minthogy a magok menet­számainak alkalmas méretezésével, a szükséges kapcsolási idők messzemenően befolyásolhatók. 55 A találmány szerinti megoldású kapcsoláshoz -alkalmazott szerkezeti elemek legfontosabb to­leranciái a következők: Ellenállások: ±ÍH0%. 60 Tranzisztorok: Áramerősítés: Faktor: 1:5. Maradékáram: iNem kritikus egészen a maxi­mális értékek 10-szereséig. 65 4 Kapcsolási idők: körzet 1 : 5 ... ... 1 :10. Ferritmagok: Koercitiverő ±30%. Felhasználható feszültség: ±40%. Kapcsolási idő: ±40%. A találmány szerinti megoldású számláló kap­csolás egy további előnye abban van, hogy a találmány szerinti számláló egységekből lánc­kapcsolás és visszavezetés útján tetszőlegesen nagy számlálási volumenű számlálók építhetők fel, amelyeknek tulajdonságai csak lényegtele­nül kedvezőtlenebbek, mint az egyes számláló egységeinek paraméterei. A találmány szerinti számlálókapesolás továb­bi részleteit az ábrák alapján magyarázzuk, amelyek közül az 1. ábra a találmány szerint kivitelezett számlálókap'csolást és a 2. ábra egy több ilyfajta számlálóegységből felépített decimális számlálót szemléltet. Az 1. ábra szerinti kapcsolásnál a számlá­landó impulzusok egy 1 ibemenőkapoe&hoz van­nak hozzávezetve. Ezáltal a 2 tranzisztor vezet és az áram áthalad föld ponttól a 2 tranziszto­ron, 3 ellenálláson, az egyik 5 mágnesmag 4 tekercsén, egy második 7 mágnesmag 6 teker­csén egy feszültségforrás '8 negatív pólusához. Az 5 és 7 mágnesmagok előzetesen mindketten „0"-állapotiban voltak. Az első bemenő impul­zus az 5 mágnesmagot az „L"-állapotba hozta, míg a 7 niágnesmag „0"-állapothan marad. A bemenőimpulzus után egy ütemimpulzus, amely az 5 mágnesmag egy 9 tekercsén át van hozzávezetve, laz 5 mágnesmagot „0"-állapot­,ba hozza. Ezáltal a 10 tekercsen oly kimenő­impulzus jelenik meg, iamely egy második tranzisztort nyit és áram a 12 ellenálláson a 7 mágnesmag [13 tekercsén át a feszültségforrás negatív 8 pólusához folyik, úgyhogy most 7 mágnesmag az „L"-állapotba kerül. Az 5 mág­nesmag azonban most a „0"-állapotban van. Az il bemenőkapoeson megjelenő további im­pulzus ismét nyitja a 2 tranzisztort 'és az áram a 3 ellenálláson az 5 mágnesmag 4 tekercsén a 7 mágnesmag 6 tekercsén át a feszültségfor­rás negatív 8 pólusához folyik, miáltal azonban most az „L"-állapotban levő 7 mágnesmag „O"'­állapotba kerül, úgyhogy a 14 tekercsen ki­menőjel jelenik meg. Ez a jel a 1)5 kapcson vehető le és minden második bemenő impul­zusnál jelenik meg. Egyidejűleg a kimenőjel egy további 16 'tranzisztort nyit úgyhogy a 17 ellen­álláson, az 5 mágnesmag 18 tekercsén, a 7 mág­nesimag 6 tekercsén iát az áram olyan irány­ban folyik, hogy az 5 mágnesmag átbillenését a 4 tekercsben folyó áram megakadályozza. A má­sodik bemenő impulzus után tehát mindkét mag ismét „0"-állapotban van. A 18 tekercs­ben folyó áramot egyidejűleg a 7 mágnesmag 6 tekercsén is átvezetjük, hogy e mágnesmag olvadóáramát megnöveljük, és ez biztos olva-2

Next

/
Thumbnails
Contents